Barion Pixel

Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (8. rész)

A sorozat előző részeit itt találja.
A 2024. évi növekedést nagyrészt a fogyasztás vezérelte, annak ellenére, hogy a háztartások megtakarítási rátája továbbra is magas maradt. 2024-ben az állami fogyasztás volumene élénken bővült, és a vártnál nagyobb mértékben járult hozzá az uniós növekedéshez, elsősorban a kormányzati szektorban megvalósuló foglalkoztatásbővülés révén. A magánfogyasztás növekedése is meghaladta a várakozásokat az év vége felé, amit a rendelkezésre álló jövedelmek erőteljes emelkedése táplált: a gazdaság több mint 1,7 millió új munkahellyel bővült, miközben a nominálbérek visszanyerték a megugró infláció következtében elvesztett vásárlóerejük jelentős részét.

A megtakarítási ráta enyhe emelkedése ellenére (amely továbbra is magas szinten állt) a fogyasztás 1,3%-kal nőtt. A nettó export szintén támogatta a növekedést, elsősorban a szolgáltatásexport robusztus bővülésének köszönhetően. Az EU gazdasági bővülése 2025 első negyedévében is folytatódott, a reál-GDP növekedése elérte a 0,3%-ot. Ugyanakkor a beruházások elmaradtak a várakozásoktól a magas finanszírozási költségek és a már eleve magas gazdaságpolitikai bizonytalanság miatt.
Az Európai Bizottság 2025. tavaszi előrejelzése szerint az EU-ban a reál-GDP növekedése 2025-ben 1,1% lesz, ami nagyjából megegyezik a 2024. évi ütemmel. Ez jelentős lefelé módosítást jelent a 2024. őszi előrejelzéshez képest, elsősorban a megemelt vámok hatása, valamint az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában bekövetkezett közelmúltbeli, hirtelen változások és a vámok végső szerkezetének kiszámíthatatlansága által okozott fokozott bizonytalanság miatt. E kihívások ellenére az uniós növekedés 2026-ban várhatóan 1,5%-ra gyorsul, amelyet a fogyasztás további bővülése és a beruházások élénkülése támogat.
A dezinfláció a korábban, ősszel vártnál gyorsabban haladhat előre, mivel a fennálló kereskedelmi feszültségekből eredő új dezinflációs tényezők ellensúlyozzák az élelmiszerárak emelkedését és a rövid távon erősebb keresleti nyomást. A 2024-ben átlagosan 2,4%-os euróövezeti infláció várhatóan már 2025 közepére eléri az EKB célját – korábban, mint azt előzetesen feltételezték –, és 2026-ban átlagosan 1,7% lesz. A 2024-ben magasabb szintről indulva az EU egészében az infláció 2026-ra várhatóan tovább mérséklődik, 1,9%-ra.
A foglalkoztatás 2024-ben a mérsékelt gazdasági növekedés ellenére is tovább bővült, miközben a termelékenység a közelmúltig visszafogott maradt, csak nemrég mutatkozott élénkülés. A növekedés munkaintenzitása a korábban magas szintekről csökkenésnek indult, és 2025–2026 folyamán várhatóan tovább normalizálódik. A munkaerő-kínálat mérsékeltebb bővülése mellett az EU munkanélküliségi rátája 2026-ra új történelmi mélypontra, 5,7%-ra csökkenhet.
Az országok közötti különbségek továbbra is jelentősek, ugyanakkor szűkülnek, mivel a magas munkanélküliségi rátával rendelkező országokban – például Spanyolországban vagy Görögországban – nagyobb mértékű a munkanélküliség csökkenése. A feszes munkaerőpiacok és a javuló termelékenység további bérnövekedést vetítenek előre. A 2024. évi 5,3%-os növekedést követően a nominális egy főre jutó munkavállalói jövedelem növekedése 2025-ben várhatóan 3,9%-ra, 2026-ban pedig 3,0%-ra lassul.
Uniós szinten 2025-ben a reálbérek várhatóan teljes mértékben visszanyerik a 2021 közepe óta felhalmozódott vásárlóerő-veszteséget, amikor az infláció megugrása jelentős reáljövedelem-csökkenést okozott a háztartások számára, bár néhány tagállamban a reálbérek helyreállása továbbra is elmarad. A termelékenység – az egy foglalkoztatottra jutó reál-GDP-vel mérve – 2023 első negyedévétől 2024 első negyedévéig minden negyedévben éves alapon csökkenést mutatott. A 2024 második negyedévi stagnálást követően a termelékenység az év utolsó két negyedévében növekedésnek indult: 2024 harmadik negyedévében 0,3%-kal, a negyedik negyedévben pedig 0,8%-kal nőtt. Bár továbbra is a válság előtti szintek alatt marad, az egy munkavállalóra jutó ledolgozott órák száma emelkedésnek indult.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.