Hírek

A sorozat előző részeit itt találja.
Az EU folyó fizetési mérlegének többlete a kereskedelmi feszültségek ellenére várhatóan viszonylag stabil marad, jóllehet ezt jelentős bizonytalanság övezi. Az amerikai kormányzat hivatalba lépése óta több vámintézkedést jelentett be. Tekintettel arra, hogy nagyfokú bizonytalanság övezi a vámok végső bevezetésének módját – vagyis azt, hogy mely országokra és termékekre vonatkoznak, mennyi ideig maradnak érvényben, milyen mentességek és esetleges megtorló intézkedések lépnek életbe –, az Európai Bizottság 2025. tavaszi előrejelzései munkafeltételezésekre kellett, hogy épüljenek. Az előrejelzés azt feltételezi, hogy az április 2-án bejelentett magas vámokat nem vezetik vissza, és hogy az Egyesült Államok által az EU-ból és szinte valamennyi más országból származó importra kivetett vámok 10%-on maradnak (az április 9-én általánosan alkalmazott szint), kivéve az acélra, alumíniumra és gépjárművekre vonatkozó magasabb, 25%-os vámtételeket, valamint egyes termékek – például a gyógyszerek és a mikroprocesszorok – mentességét.

E feltételezés mellett az uniós export 2025-ben mindössze 0,7%-kal, 2026-ban pedig 2,1%-kal növekedhet, összhangban az áruk iránti globális kereslet mérséklődésével. Az export gyengeségét tovább erősítik a versenyképességi veszteségek és a fokozott kereskedelempolitikai bizonytalanság.
Bár az uniós vállalatok a geopolitikai feszültségekre és a kereskedelem széttagolódására reagálva alkalmazkodnak kereskedelmi stratégiáikban, sokan vonakodhatnak viselni az új exportpiacokra való belépéshez szükséges magas fix költségeket – például a termékek átalakításával, a szabályozási megfeleléssel és új értékesítési hálózatok kiépítésével járó terheket.
Az importnövekedési kilátásokat szintén lefelé módosították, összhangban az alacsonyabb exportnövekedéssel és a gyengébb belföldi kereslettel, jóllehet egyes kínai exportáruk átirányítása és az euró felértékelődése bizonyos mértékig támogatja az import bővülését. Ennek következtében 2025-ben a nettó külső kereslet közel 0,5 százalékponttal fékezheti a gazdasági növekedést, ám ez a negatív hatás 2026-ra várhatóan mérséklődik. A kedvezőtlen kereskedelmi volumenalakulás ellenére az energia-nyersanyagárak jelentős csökkenése, az olcsóbb ipari termékimport és az erősebb valuta tovább javítja az EU cserearányait. E cserearány-javulás hozzájárul ahhoz, hogy a világ többi részéből származó jövedelembeáramlás összességében nagyrészt változatlan maradjon. Ennek eredményeként a folyó fizetési mérleg többlete várhatóan csak kismértékben csökken a GDP 2024. évi 4,4%-áról 4,2%-ra 2025-ben és 2026-ban egyaránt.
Az átlagos államadósság/GDP-arány 2024-ben stabil maradt, miközben az átlagos államháztartási hiány enyhén csökkent, valamivel a GDP 3%-a fölé. Miután az EU összesített bruttó államadósság/GDP-aránya 2020 végén történelmi csúcsot, több mint 90%-ot ért el, 2023-ig jelentősen csökkent, majd 2024-ben mintegy 82%-on stabilizálódott. A csökkenést a világjárvány utáni gazdasági helyreállás (reál-GDP-hatás) és a magas infláció (GDP-deflátor-hatás) hajtotta. Az adósságráta 2026-ra várhatóan mintegy 84,5%-ra emelkedik (az euróövezetben 91%-ra), öt tagállamban meghaladva a 100%-os szintet. E mérsékelt növekedés oka a kevésbé kedvező kamat–növekedési különbözet, valamint a jelentős állomány–áramlás korrekciók.
A Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválásából fakadó – a 2025–2028 közötti időszakban a magasabb védelmi kiadásokat lehetővé tevő – hatások még nem jelennek meg teljes mértékben ezekben az előrejelzésekben. A 2024. évi enyhén restriktív fiskális álláspontot követően az előrejelzés szerint 2025-ben az EU átlagos fiskális politikája összességében semleges lesz. 2026-ra a változatlan politikát feltételező előrejelzés továbbra is semleges fiskális álláspontot jelez.
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.