Barion Pixel

Az utalványok uniós áfaszabályozása (4. rész)

A sorozat előző részeit itt találja.
A megfelelőségi ellenőrzéseket követően a Bizottság két EU Pilot eljárást indított Bulgária és Franciaország ellen.
Bulgária esetében az étkezési utalványok megítélésével kapcsolatos EU Pilot eljárás a nemzeti szabályozás 2022. február 18-i módosítását követően zárult le. A módosítások eredményeként az étkezési utalványok, amelyek mind kedvezményes, mind az általános áfa-mérték alá tartozó árukra beválthatók, többcélú utalványnak minősültek.

Franciaország esetében az EU Pilot eljárás arra irányult, hogy a többcélú utalvány tekintetében teljesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás adóalapját a megfizetett ellenértékre vonatkozó információ hiányában határozták meg. A Direktíva 73a. cikke értelmében ez esetben az adóalapot valóban a magán az utalványon vagy a kapcsolódó dokumentációban feltüntetett pénzbeli értéknek kell képeznie, csökkentve az értékesített termékekre vagy nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó áfa összegével. A nemzeti jogszabály ennek megfelelő módosítását követően, amely 2022. január 1-jén hatályba lépett, az ügyet lezárták.
Érdemes rátekinteni az ítélkezési gyakorlatra is az Európai Unió Bíróságának munkáján keresztül. Az Európai Unió Bírósága (EUB) az utalványokról szóló irányelvvel első alkalomma1 a DSAB Destination Stockholm-ügyben foglalkozott, amely a Direktíva 30a. cikkének a „városkártyával” kapcsolatos értelmezésére vonatkozott. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés annak meghatározására irányult, hogy az áfa-irányelv 30a. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „utalványnak” minősülhet-e az olyan eszköz, amely a birtokosa számára meghatározott helyen, korlátozott ideig és bizonyos összegig különböző szolgáltatások igénybevételére jogosít, még akkor is, ha ezen eszköz korlátozott érvényességi ideje miatt az átlagos fogyasztó nem részesülhet az összes kínált szolgáltatásban, és ha igen, az ilyen eszköz az áfa-irányelv 30a. cikkének (3) bekezdése értelmében vett többcélú utalványnak minősülhet-e.
Először is az EUB megállapította, hogy úgy tűnik, teljesülnek az utalványnak való minősítés 30a. cikk szerinti feltételei (feltéve, hogy azt a kérdést előterjesztő bíróság is megállapítja). Egyértelművé tette, hogy az alábbi két feltétel kumulatív: az instrumentumnak magában kell foglalnia azt a kötelezettséget, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljes vagy részleges ellenértékeként el kell fogadni (1), és az instrumentumnak vagy a kapcsolódó dokumentációnak meg kell határoznia az értékesítendő termékeket vagy a nyújtandó szolgáltatásokat, illetve azok potenciális értékesítőinek kilétét (2).
Ellenben az érintett kártya érvényességi ideje vagy az e kártya által lefedett valamennyi szolgáltatás igénybevételének lehetősége nem releváns elemek az e kártya 30a. cikk értelmében vett „utalványnak” minősítése szempontjából. Másodszor emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó kártya olyan különböző szolgáltatásnyújtásokhoz való hozzáférést tesz lehetővé, amelyekre különböző áfa-mértékek vonatkoznak, vagy adómentesek, és hogy lehetetlen előre megmondani, hogy a kártyabirtokos mely szolgáltatásokat választja ki. Az eszköz nem minősíthető egycélú utalványnak, mivel annak kibocsátásakor az említett szolgáltatások után fizetendő áfa nem ismert.
Az EUB ezért megállapította, hogy az eszköz az áfa-irányelv 30a. cikkének (3) bekezdése értelmében többcélú utalványnak minősül, mivel ez a fogalom az un. „maradványelv” alapján értelmezhető (az egycélú utalványtól eltérő valamennyi utalvány többcélú utalványnak minősül).
A szerző, Molnár Péter független adótanácsadó.