Barion Pixel

Bejelentett részesedés és társasági adó

Releváns jogszabályok:
– 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Üzletrészek értékesítése nemcsak belföldi, hanem nemzetközi viszonylatban is gyakori, így előfordul, hogy egy társaság üzletrésze külföldi tulajdonba kerül.
Társasági adót tekintve általában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 13. cikk 5. pontját kell vizsgálni, mely többnyire az alábbiak szerint rendelkezik: tekintve az üzletrész értékesítéséből származó nyereség csak abban az Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű (magyar elidegenítő Társaság esetén Magyarország adóztat).
Bejelentett részesedés
Példa: Van egy magyar „A „Társaság, mely létrehoz egy újonnan alapított magyar Társaságot ( „U „ Társaság) pénzbeli hozzájárulás nyújtásával, mely tulajdonképpen az „A” Társaság leányvállalata. A magyar „A” Társaság további lépésként tkp. apport keretében ruházza át az önálló szervezeti egységét az átvevő „U” Társaság részére. Majd az újonnan alapított társaság üzletrészét külföldi Társaság venné meg, egy év elteltével. A külföldi Társaság ráadásul kapcsolt vállalkozás is.
Az apport forgalomképes, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás, melynek szolgáltatása fejében az apportot szolgáltató fél részesedést szerez a gazdasági társaság vagyonában, ezért a bejelentett részesedés fogalmába az apportálás útján megszerzett részesedés is beletartozik.
A Tao tv. tartalmazza a bejelentett részesedés fogalmát, mely, lehetővé teszi, hogy az érintett üzletrészek nyereséggel történő értékesítése után ne keletkezzen adófizetési kötelezettség. Abban az esetben, ha részesedést megszerző társaság egy belföldi jog alapján létrejött jogi személyben a szerzett részesedését bejelenti az adóhatósághoz a szerzést követő 75 napon belül, és az adózó az értékesítést, apportálást megelőzően legalább egy éven keresztül az eszközei között szerepelteti, árfolyamnyereség esetén annak összegével, apportként történő kivezetés esetén az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó részével csökkenthető az adóalap, vagyis lényegében az így elért árfolyamnyereség után nem kell társasági adót fizetni.
A 75 napos bejelentési határidő jogvesztő, tehát annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.
A megszerzett részesedés értéke a bejelentés és az értékesítés között nagyon sok körülménytől függhet (piaci körülmény, üzleti kapcsolatok, jogszabályok). A részesedés értéke, azon való árfolyamnyereség értékesítéskor akár kiemelkedő is lehet.
A Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerint az adózás előtti eredményt csökkenti a bejelentett részesedés értékesítésének, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetésének adóévi árfolyamnyeresége (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván (az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti kivezetés nem minősül a folyamatos tartás megszakításának), továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés.
A bejelentett részesedés szerzési időpontja főszabály szerint a cégbírósági bejegyzés napja. Abban az esetben, ha a társaság cégbírósági bejegyzésétől az üzletrésznek az eszközök közül történő kivezetéséig (értékesítés cégbírósági bejegyzése) egy év eltelt, az adózás előtti eredményt csökkentő tétel elszámolható.
A Tao tv. 8. § (1) bekezdés mb) pontja szerint az adózás előtti eredményt növeli a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítást is). A fentiek alapján elmondható, hogy az átalakulás, egyesülés, szétválás miatt a bejelentett részesedésre elszámolt veszteség összegével nem kell korrigálni az adóalapot. Az adóalap-növelést az elszámolt veszteségre tekintettel attól függetlenül alkalmazni kell, hogy a bejelentett részesedés kivezetésére egy éven belül, vagy egy éven túl kerül sor.
Részesedés értéke, értékelése
Mivel kapcsolt vállalkozásokról van szó, figyelemmel kell lenni arra is, hogy az apportáláshoz hasonlóan, az új Társaság értékesítése piaci áron kell, hogy történjen. Amennyiben kapcsolt vállalkozás felé történik a cég értékesítése és a vételár alacsonyabb, mint a piaci ár, úgy a különbözet összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, így erre tekintettel is társasági adó-kötelezettség keletkezhet.