Hírek

Ez a cikk nem alkalmazandó az első bekezdésben említett eseményekre történő belépésre, ha a részvételre virtuális jelleggel kerül sor.
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló 282/2011/EU végrehajtási rendelete (a továbbiakban: Héa vhr.) 32-33. cikkét kell még figyelembe venni.
A Héa vhr. 32. cikk (1) bekezdése szerint a 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások magukban foglalnak olyan szolgáltatásokat, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.
(2) Az (1) bekezdés különösen az alábbi esetekben alkalmazandó:
a) előadásokra, színházi előadásokra, cirkuszi előadásokra, vásárokra, vidámparkokba, koncertekre, kiállításokra, valamint egyéb hasonló kulturális eseményekre történő belépés joga;
b) sporteseményekre – például mérkőzésekre vagy versenyekre – történő belépés joga;
c) oktatási és tudományos eseményekre – például konferenciákra és szemináriumokra – történő belépés joga.
(3) Létesítmények – például fitnesztermek vagy hasonló létesítmények – díj fizetése ellenében történő használata nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá.
A Héa vhr. 33. cikke szerint a 2006/112/EK irányelv 53. cikkében említett járulékos szolgáltatások magukban foglalják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépéshez közvetlenül kapcsolódnak, és amelyeket az eseményen részt vevő személyeknek elkülönülten, ellenértékért nyújtanak.
E járulékos szolgáltatások magukban foglalják különösen a ruhatár és a mosdó használatát, azonban nem foglalják magukban azon szolgáltatásokat, amelyek kizárólag a jegyértékesítés közvetítéséből állnak.
A Héa vhr. 33a. cikke szerint a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre jogosító jegyek értékesítése, amennyiben azt a saját nevében, de a szervező megbízásából eljáró közvetítő vagy a szervezőtől eltérő, saját javára eljáró adóalany végzi, a 2006/112/EK irányelv 53. cikkének és 54. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.
Az ügyleteket sokszor többféle konstrukcióban lehet nyújtani, lehet közvetített szolgáltatásról beszélni és ügynöki szolgáltatásról is. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv 15. § szerint, ha az adóalany valamely szolgáltatás nyújtásában a saját nevében, de más javára jár el, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) ennek a szolgáltatásnak igénybe vevője és nyújtója is. Közvetített szolgáltatás akkor tekinthető megvalósultnak,

ha a szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében történik
önálló jogalanyok között
megrendelő pozíciójában a közvetítő áll,
a megrendelés más javára történik.

A más javára kitétel ez esetben azt jelenti, hogy a kitétel feltételez egy megállapodást a közvetítő és az eredeti megrendelő között. Áfa szempontjából tkp. két szolgáltatás történik, mert a közvetítő egyben szolgáltatásnyújtó és igénybe vevő is.
Az ügynöki tevékenység nem azonos a közvetített szolgáltatással, mert az ügynöki megbízási jogviszonyokat ölel fel, melyekben a megbízott nevében és annak javára jár el. Ügynöki szolgáltatás esetében a megbízott más nevében és más javára jár el, míg közvetített szolgáltatásnál a közvetítő saját nevében, de más javára. A közvetített szolgáltatásnál a közvetítői tevékenység külön nem adózik, csak az a tevékenység, amit közvetít, ezzel szemben az ügynöki tevekénység külön adózói ügylet. A közvetítői díj a saját nevében közvetítőnél nem képezhet önálló jogalapot, hanem az a közvetített ügylet ellenértékébe beépített díjtétel.
Közvetített szolgáltatásnál a közvetítőnek mindig a saját adózói státusza szerint kell adóznia. Így például előfordulhat, hogy az eredeti szolgáltatásnyújtó és a közvetítő Magyarországon letelepedett, addig a szolgáltatás végső igénybe vevője nem belföldi illetőségű, hanem pl. az Európai Közösség valamely tagállamában vagy harmadik országban letelepedett.
Egy az Áfa tv. 37. § (1) bekezdés szerinti ügylet két belföldi adóalany között magyar áfa mértékkel kell a számlát kiállítani, mert az ügylet teljesítési helye Magyarország, ha a megrendelő belföldi adóalany.
Abban az esetben, ha a közvetített szolgáltatások komplex szolgáltatássá állnak össze, annak adómértékével adóznak.
Tipikusan ez valósul meg rendezvényszervezés esetén, amikor az alvállalkozók által számlázott.
Az Áfa tv a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyének meghatározására vonatkozó általános szabálya szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van [Áfa tv. 37. § (1) bek.]
Az általános szabálytól eltérően az Áfa tv. a különös szabályok között a 42. §-ban kimondja, hogy adóalany részére nyújtott olyan szolgáltatások esetében, amelyek kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási, sport- vagy más hasonló eseményekre, rendezvényekre (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók) való belépést biztosítják, ideértve az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is, a teljesítés helye az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.
A Héa vhr. amely a tagállamokban közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó, 32. cikke (1) bekezdése értelmében a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások olyan szolgáltatásokat foglalnak magukban, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.
Amint az látható, a Héa vhr. 33. cikkében foglalt magyarázat szerint a járulékos szolgáltatások magukban foglalják azokat a szolgáltatásokat, amelyek a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépéshez közvetlenül kapcsolódnak, és amelyeket az eseményen részt vevő személyeknek elkülönülten, ellenértékért nyújtanak. E járulékos szolgáltatások magukban foglalják különösen a ruhatár és a mosdó használatát, azonban nem foglalják magukban azon szolgáltatásokat, amelyek kizárólag a jegyértékesítés közvetítéséből állnak
Abban az esetben, ha egy adóalany művészeti, szórakoztatási szolgáltatást nyújt egy belföldön letelepedett rendezvényszervező iroda megrendelésére egy harmadik országban úgy, hogy a művészeti, szórakoztatási szolgáltatást nyújtó adóalany a rendezvényszervező irodával áll szerződéses jogviszonyban, (a rendezvényszervező irodától pedig a szolgáltatást a harmadik országban letelepedett adóalany rendelte meg), a szolgáltatás igénybe vevője nem a harmadik országos adóalany, hanem a rendezvényszervező iroda.
A szóban forgó szolgáltatás tartalmában nem felel meg sem az Áfa tv. 42. §-ában, sem a Héa vhr. idézett cikkeiben foglaltaknak, ugyanis a Héa vhr. 33. cikke alapján egyértelműen megállapítható, hogy az adóalany szolgáltatása nem lehet járuléka az általa adott koncertre történő belépést biztosító szolgáltatásnak, így arra az Áfa tv. 42. §-a nem alkalmazható.
A művészeti, szórakoztatási szolgáltatás teljesítési helyét, tekintve, hogy a szolgáltatásra a további különös szabályokat (Áfa tv. 38-49. §) sem lehet alkalmazni, az Áfa tv. 37. §-ának (1) bekezdésében foglalt általános szabály alapján kell meghatározni, melynek értelmében figyelemmel arra, hogy a rendezvényszervező iroda, amellyel a művészeti, szórakoztatási szolgáltatást nyújtó adóalany szerződéses jogviszonyban áll, belföldi letelepedettségű, az adóalany szolgáltatása Magyarországon teljesül, s így a számlát az ellenértékről általános forgalmi adóval növelten kell kiállítania.
Abban az esetben, ha kiállításokról, vásárokról van szó, az alábbiakat kell figyelembe venni:
A kiállítások, vásárok szervezője által az adóalany [ideértve a teljesítési hely szempontjából adóalanynak tekintendő nem adóalany jogi személyeket is (a továbbiakban: adóalany)] kiállítók részére nyújtott komplex szolgáltatás, mely a stand rendelkezésre bocsátása mellett magában foglal egy sor egyéb kapcsolódó szolgáltatást, mint például a stand tervezése, a kiállított tárgyak fuvarozása, gépek, informatikai rendszerek rendelkezésre bocsátása, vezetékek lefektetése, víz- és villamosenergia-szolgáltatás, biztosítás, kiállított tárgyak tárolása, reklámanyagok (pl. brosúrák) terjesztése stb., egységes szolgáltatásnak minősül, melynek teljesítési helyét az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése alapján kell meghatározni, így az adóztatás a szolgáltatást igénybe vevő adóalanynak a szolgáltatás igénybevételével legközvetlenebbül érintett gazdasági célú letelepedettsége szerint alakul.
Amennyiben az ún. belépési jog biztosításában álló, vagy ilyenhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatást adóalany részére nyújtják, akkor a szolgáltatás teljesítési helyét az Áfa tv. 42. §-a alapján kell meghatározni, amelynek értelmében a teljesítés helye ilyen esetekben az a hely, ahol az eseményt, rendezvényt ténylegesen megrendezik.
A vásáron, egyéb kiállításon kiállító adóalany által igénybe vett olyan komplex szolgáltatásnak nem minősülő (egyedi) szolgáltatásnyújtásokat illetően, amelyeket elkülönülten nyújtanak, a teljesítési hely meghatározására a következő rendező elvek alkalmazhatók.
Az Áfa tv. 37. § (1) bekezdése hatálya alá tartoznak az alábbi, adóalany részére nyújtott szolgáltatások:
a) kellékek, standfelszerelések fuvarozása és az ehhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások nyújtása,
b) a vásáron vagy kiállításon használt stand tervezése, ideiglenes rendelkezésre bocsátása, illetve amennyiben szükséges, annak szállítása és összeszerelése,
c) reklámszolgáltatás nyújtása, ideértve hirdetések rendezvénykatalógusban történő megjelenítését, reklámplakátok kihelyezését, ismertetők, prospektusok terjesztését, valamint azt is, ha a szolgáltatás abból áll, hogy standot elsődlegesen reklám céljára terveznek, és ilyen célra használnak, azaz a stand fő célja eladásösztönző üzenet továbbítása, a termék/szolgáltatás vonatkozásában a fogyasztóközönség tájékoztatása,
d) telefonkészülék, telefax és egyéb kommunikációs berendezések, valamint informatikai rendszerek rendelkezésre bocsátása,
e) fordítói és tolmácsolási szolgáltatások nyújtása.
Az Áfa törvény 39. § (1) bekezdése, azaz az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások teljesítési helyének meghatározására vonatkozó előírás alkalmazandó a következő szolgáltatások nyújtása esetén:
a) standhely bérbeadása, rendelkezésre bocsátása,
b) parkolóhely rendelkezésre bocsátása a vásár, kiállítás területén,
c) a rendelkezésre bocsátott standok villany-, gáz-, vízhálózathoz, fűtési, telefon-, fax-, illetve kihangosító rendszerekhez való csatlakozásának biztosítása, helyszínen történő beszerelése, a villany, gáz, víz közüzemi szolgáltatásának biztosítása, amennyiben az a standhely rendelkezésre bocsátásához mellékszolgáltatásként kapcsolódik [Áfa tv. 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
Előfordulhat az is, hogy az igénybe vevők nem adóalanyok. Amennyiben nem adóalany részére kerül a szolgáltatás nyújtásra, akkor az Áfa tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatást (pl. kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése, ideértve ezek szervezését, valamint az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokat is), akkor a teljesítés helye egységesen az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.
Ugyanakkor, amennyiben a szolgáltatás igénybe vevője nem adóalany, és az általa megrendelt szolgáltatás nem tartozik az Áfa tv. 43. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazási körébe, azaz például a megrendelt szolgáltatás nem minősül kiállítás, vásár, illetve bemutató szervezésének, rendezésének, valamint ezekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatásnak, akkor a teljesítési hely megállapítása szempontjából főszabályként az Áfa tv 37. § (2) bekezdését kell alkalmazni, amely szerint a teljesítés helye a szolgáltatásnyújtó gazdasági célú letelepedésének országában van. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy amennyiben a nem adóalany által megrendelt szolgáltatás az Áfa törvény 38-49. §-aiban felsorolt valamely kivétel alá tartozik, akkor a teljesítés helyét az adott szolgáltatásra megfogalmazott speciális teljesítési hely szabály alapján kell meghatározni.
Abban az esetben, ha Szlovákiában található vidámpark belépőjegyét értékesíti egy magyar vállalkozás az interneten keresztül, akkor a következőkre kell tekintettel lenni.
Az Áfa tv. 42. és 43. § a Héa-irányelv 53. és 54. cikkével összhangban azon szolgáltatások teljesítési helyét szabályozza, amelyek a tényleges, a szolgáltatás fizikai értelemben vett elvégzésének helyén teljesülnek. A fentiek alapján már láthattuk, hogy a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatásoknál (így különösen: kiállítások, vásárok és bemutatók rendezése), és az előbbiekhez járulékosan kapcsolódó szolgáltatások esetén az ezen körbe tartozó szolgáltatások teljesítési helyét a fenti rendelkezések alapján az határozza meg, hogy a szolgáltatás pontos tartalma miben áll.
Abban az esetben, ha a szolgáltatás tényleges tartalma az adott eseményre, rendezvényre való belépés biztosításában áll, akkor a teljesítési hely – függetlenül attól, hogy a megrendelő áfa-alany, vagy sem – az a hely, ahol a rendezvényt tartják, ahol az esemény zajlik [Áfa tv. 42. § és 43. § (1) bekezdés d) pont].
A Héa vhr. szerint a kulturális, művészeti, sport-, tudományos, oktatási, szórakoztatási vagy hasonló eseményekre történő belépésre vonatkozó szolgáltatások olyan szolgáltatásokat foglalnak magukban, amelyek alapvető jellemzője, hogy – jegy vagy díjfizetés ellenében, beleértve az előfizetés, bérlet vagy rendszeres díj formájában történő díjfizetést is – biztosítják az adott eseményre történő belépés jogát.
E rendelkezés különösen az alábbi esetekben alkalmazandó:
a) előadásokra, színházi előadásokra, cirkuszi előadásokra, vásárokra, vidámparkokba, koncertekre, kiállításokra, valamint egyéb hasonló kulturális eseményekre történő belépés joga;
b) sporteseményekre – például mérkőzésekre vagy versenyekre – történő belépés joga;
c) oktatási és tudományos eseményekre – például konferenciákra és szemináriumokra – történő belépés joga.
Mindezekre figyelemmel ebben az esetben Szlovákia a teljesítési hely. Ez azt jelenti, hogy a számlát a szlovák szabályok szerint kell kiállítani, az ott irányadó adómérték alkalmazásával.The post Belépésre jogosító szolgáltatások az áfában appeared first on Adó Online.