Hírek

Releváns jogszabály:
– 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról

A cikksorozatban kifejezetten az SME-rendszer alkalmazásával, valamint az annak keretében megvalósuló adatbejelentéssel és adatszolgáltatással foglalkozunk, ezért nem térünk ki arra, hogy az alanyi adómentességet és a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet mint különös adózási módot választó fenti adóalanyoknak milyen módon kell megállapítaniuk az áfa-, illetve hozzáadottértékadó-kötelezettségüket. A cikksorozat első részében az SME-rendszer szabályozását és funkcióját, valamint a belföldi áfaalanyok által a más közösségi tagállamokban választott adómentesség alkalmazásának a feltételeit ismertetjük.
1. Az SME-rendszer jogszabályi háttere és funkciója
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás tekintetében történő módosításáról és a 904/2010/EU rendeletnek a kisvállalkozásokra vonatkozó különös szabályozás megfelelő alkalmazásának nyomon követését célzó közigazgatási együttműködés és információcsere tekintetében történő módosításáról szóló 2020. február 18-i, (EU) 2020/285 tanácsi irányelv alapvető módosításokat vezetett be a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i, 2006/112/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Héa-irányelv) XII. cím 1. Fejezetében foglalt, a kisvállalkozások részére adómentesség, illetve alanyi adómentesség alkalmazását biztosító különös szabályozásban.
A fenti jogszabályváltozás eredményeként 2025. január 1-jétől a közösségi tagállamok a saját területükön adóztatandó termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások körében kizárólag akkor vezethetnek be, illetve alkalmazhatnak a Héa-irányelv kisvállalkozások adómentességét előíró különös rendelkezéseinek tartalmi szempontból megfelelő hozzáadottértékadó-szabályozást, ha az annak keretében biztosított adómentesség
– egyrészt azonos feltételek mellett egyaránt vonatkozik az adott tagállam saját területén és a más közösségi tagállamok területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező adóalanyok által teljesített ügyletekre;
– másrészt pedig nem érinti az egyéb adóalanyok által teljesített ügyleteket, függetlenül attól, hogy ez utóbbi adóalanyok az adott tagállam területén letelepedtek-e vagy sem.
A kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességnek, illetve az alanyi adómentességnek az ilyen módon, vagyis a közösségi tagállamok határain belül és azokon „átnyúlva” történő biztosítására irányuló adózási mechanizmus, illetve egyablakos rendszer az SME-rendszer („special scheme for small enterprises” vagy más néven határon átnyúló alanyi adómentesség – „cross-border exemption”).
Az SME-rendszer bevezetése folytán a közösségi tagállamokban – többek között Magyarországon – a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet alkalmazni jogosult adóalanyi kör megváltozott, tekintettel arra, hogy 2025. január 1-jét megelőzően a tagállamok a Héa-irányelv és az azzal harmonizáló egyes közösségi tagállami hozzáadottértékadó-szabályok alapján az adómentességet a saját területükön gazdasági célú letelepedési hellyel – azaz székhellyel vagy telephellyel – vagy lakóhellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel rendelkező adóalanyok által teljesített ügyletek esetében biztosíthatták, ezért korábban
– a közösségi tagállami adóalanyok a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő más közösségi tagálamokban csak akkor alkalmazhatták az adómentességet, ha az adott tagállamban telephellyel, illetve szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, vagyis ott is letelepedtek (ellenkező esetben adófizetésre kötelezett hozzáadottértékadó-alanyként kellett bejelentkezniük, kivéve, ha a tagállami hozzáadottérték-adó szabályozás a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére írt elő adófizetési kötelezettséget);
– a Közösség területén kívül, illetve harmadik országokban székhellyel, lakóhellyel rendelkező adóalanyok is alkalmazhatták az adómentességet azokban a közösségi tagállamokban, ahol telephelyet, illetve szokásos tartózkodási helyet létesítettek, vagyis ahol letelepedtek.
Összefoglalóan elmondható, hogy az SME-rendszer a korábbi közösségi hozzáadottértékadó-szabályozástól eltérően a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentesség alkalmazását 2025. január 1-jétől a közösségi tagállami adóalanyok részére a székhelyüktől, lakóhelyüktől eltérő más közösségi tagállamokban már akkor is lehetővé teszi, ha ez utóbbi tagállamokban nem telepednek le, a harmadik országbeli adóalanyok részére pedig már azokban a közösségi tagálamokban sem teszi lehetővé, ahol letelepedtek.
A kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességnek az SME-rendszerben mint egyablakos rendszerben történő biztosítása olyan módon valósul meg, hogy a közösségi tagállami adóalanyok a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamban a saját döntésük alapján, azaz opcionálisan regisztrálnak és előzetesen nyilatkoznak arra vonatkozóan, hogy az adómentesség alkalmazását
– az ún. belföldi SME-rendszerben, azaz kizárólag a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamban; vagy
– az úgynevezett határon átnyúló SME-rendszerben, azaz csak a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamtól eltérő, általuk választott egy vagy több tagállamban, vagy a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamban és emellett az általuk választott egy vagy több tagállamban
kívánják választani.
A közösségi tagállami adóalanyok a határon átnyúló SME-rendszer útján az adómentességnek az alkalmazását a székhelyüktől, lakóhelyüktől eltérő azon közösségi tagállamokban választhatják, amelyek a Héa-irányelv kisvállalkozások adómentességét előíró különös rendelkezéseinek tartalmi szempontból megfelelő hozzáadottértékadó-szabályozást vezettek be. A választás szempontjából nem bír relevanciával az a körülmény, hogy az adóalanyok a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállamban alkalmazzák-e vagy sem. Az adómentesség a választással érintett tagállamokban csak akkor alkalmazható, ha az adóalanynak az adott tagállam területén teljesített termékértékesítésekből, szolgáltatásnyújtásokból származó éves árbevétele nem haladja meg a tagállam által az adómentesség alkalmazására vonatkozóan legfeljebb 85 ezer euróban megállapított értékhatárt, és emellett az adóalanynak az uniós éves árbevétele nem haladja meg a 100 ezer eurót. A tagállamok az adómentességnek a saját területükön történő alkalmazására vonatkozóan objektív kritériumok alapján eltérő értékhatárokat állapíthatnak meg a különböző üzleti ágazatok esetében, azzal a feltétellel, hogy egyetlen értékhatár sem haladhatja meg a 85 ezer euró összegű értékhatárt vagy az ennek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget. Ugyanakkor a tagállamok kötelesek biztosítani azt, hogy a több ágazati értékhatár igénybevételére jogosult adóalanyok kizárólag egy értékhatárt alkalmazhassanak.
Az adóalanyoknak már 2025. január 1-jétől módjukban áll regisztrálni és az előzetes nyilatkozatot benyújtani, ugyanakkor a határon átnyúlóan választott adómentességet csak attól a naptól alkalmazhatják, amikor a székhelyük, lakóhelyük szerinti közösségi tagállam a nyilatkozatukban közölt adatok alapján megállapítja, illetve az általuk megjelölt tagállamok tekintetében megerősíti az „EX” utótaggal ellátott egyedi azonosító számukat.
A Héa-irányelv SME-rendszerre vonatkozó módosításával összhangban az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény és az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény 2025. január 1-jével, illetve 2025. január 2-ával megváltoztatta az alanyi adómentességre vonatkozóan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) XIII. Fejezetében megállapított különös szabályozást, valamint az áfatörvény ahhoz kapcsolódó egyes előírásait, többek között olyan módon, hogy
– az Áfa tv. 187–196. §-aiban foglalt, 2024. december 31-éig még az alanyi adómentességre vonatkozó teljes szabályozást tartalmazó rendelkezéseket egyrészt az Áfa tv. XIII. Fejezet újonnan kialakított 1. számú, „Az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok” alcíme alá rendezte, másrészt pedig az SME-rendszer működésének megfelelően – a belföldi alanyi adómentesség mint különös adózási mód alapvető szabályainak módosítása nélkül – technikailag pontosította és kiegészítette;
– az Áfa tv. XIII. Fejezetét kiegészítette az újonnan kialakított 2. számú „Az adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására vonatkozó szabályok” alcímmel, amely az Áfa tv. 195/A–195/F. §-ainak újonnan hatályba lépő rendelkezéseit tartalmazza;
– az Áfa tv. XIII. Fejezetét kiegészítette az újonnan kialakított 3. számú „Az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó szabályok” alcímmel, amely az Áfa tv. 195/G–195/K. §-ainak újonnan hatályba lépő rendelkezéseit tartalmazza;
– az Áfa tv. 365. § (1) és (2) bekezdéseiben átmeneti rendelkezéseket állapított meg annak érdekében, hogy a 2025. január 1-jét megelőzően a magyarországi letelepedettségükre tekintettel belföldi alanyi adómentességet választó, más közösségi tagállamban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező adóalanyok a határon átnyúló SME-rendszer alkalmazásához szükséges saját tagállami regisztrációjuk és adatbejelentésük lezárulásáig terjedő időszakban is eljárhassanak alanyi adómentes minőségben Magyarországon.
2. Belföldi áfaalanyok által más közösségi tagállamokban választott adómentesség
Az Áfa tv. XIII. Fejezet 2. alcímében foglalt különös szabályok a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően
– meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a belföldi áfaalanyok határon „átnyúlva” adómentességet választhatnak azokban a közösségi tagállamokban, amelyek a kisvállalkozások részére tartalmában a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet biztosítanak; és
– szabályozzák az adómentesség választásához szükséges előzetes nyilatkozat benyújtását, adattartalmát, módosítását és kijavítását; valamint
– adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő az adóalanyok részére a belföldi és a más közösségi tagállami árbevételeikre vonatkozóan; továbbá
– külön rendelkeznek az adóalanyok egyedi azonosító számának az érvénytelenítéséről.
A más közösségi tagállamokban határon „átnyúlva” adómentességet választó belföldi áfaalanyoknak az adómentesség választásához szükséges előzetes nyilatkozatukat, illetve annak módosítását és kijavítását, továbbá az árbevételeikre vonatkozó adatszolgáltatásaikat elektronikus úton, az állami adó- és vámhatóság által erre a célra kialakított elektronikus felületen kell benyújtaniuk. Ez utóbbi felület működésének bemutatása nem képezi cikksorozatunk témáját.
A belföldi áfaalanyok a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentesség más közösségi tagállamokban határon „átnyúlva” történő alkalmazása során az Áfa tv. XIII. Fejezet 2. alcímének előírásai mellett kötelesek figyelembe venni a választásukkal érintett közösségi tagállamoknak a más közösségi tagállamban lakóhellyel, székhellyel rendelkező adóalanyokra vonatkozó, az adómentesség alkalmazásával összefüggésben megállapított hatályos hozzáadottérték-adó szabályait. Ez utóbbi szabályok a tartalmukat tekintve a Héa-irányelv által biztosított kereteken belül eltérhetnek azoktól a – cikksorozat második részének témáját képező – rendelkezésektől, amelyeket az áfatörvény a Magyarországon az SME-rendszer útján alanyi adómentességet választani kívánó, belföldi lakóhellyel vagy székhellyel nem rendelkező más közösségi tagállami adóalanyok részére megállapít.
2.1. Az adómentesség választására jogosult belföldi adóalanyi kör
Az Áfa tv. XIII. Fejezet 2. alcímében foglaltakat alkalmazva azok az adóalanyok jogosultak adómentességet választani a kisvállalkozások részére tartalmában a Héa-irányelv 284. cikkének megfelelő adómentességet biztosító tagállamokban, akiknek/amelyeknek a lakóhelye vagy a székhelye Magyarországon van, valamint sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem pedig a tárgy naptári évben ténylegesen a göngyölített uniós árbevételük nem haladja meg a 100 ezer eurót, a választással érintett tagállamban megállapított göngyölített tagállami árbevételük pedig nem haladja meg az adott tagállam által alkalmazott adómentességi árbevételi értékhatárt.
Az Áfa tv. 259. § 11. és 19. pontjaiban foglaltakat figyelembe véve az adóalany lakóhelyének azt a tartós ottlakásra szolgáló helyet kell tekinteni, amellyel a természetes személy személyes és gazdasági kapcsolatai a legszorosabbak, illetve, amely a létérdekeinek a központja (kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik); székhely alatt pedig a gazdasági tevékenység folytatására szolgáló olyan hely értendő, ahol a központi ügyvezetés helye van (kivéve, ha az Európai Unió kötelező jogi aktusa ettől eltérően rendelkezik).
Uniós árbevételnek kell tekinteni az adóalanyok által a Közösség területén – azaz a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentesség, illetve az alanyi adómentesség választásától függetlenül Magyarországon és valamennyi más közösségi tagállamban – teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének adó nélküli összegét; tagállami árbevétel alatt pedig az adóalanyok által egy adott tagállamban teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások ellenértékének adó nélküli összege értendő. Az Áfa tv. 188. § (3) bekezdésében külön nevesített ügyleteknek a belföldön választható alanyi adómentesség 12 millió forintos felső értékhatárába be nem számítandó ellenértékét az uniós árbevétel és a tagállami árbevétel kiszámítása során szintén nem kell figyelembe venni.
Amennyiben az adómentességet alkalmazó adóalanynak a tárgyévi göngyölített uniós árbevétele meghaladja a 100 ezer eurós értékhatárt, úgy az adóalany az értékhatár túllépésének évét követő naptári év végéig nem választhatja határon „átnyúlva” a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet a székhelyétől, lakóhelyétől eltérő más közösségi tagállamokban. A fenti értékhatár meghaladása esetén a belföldi lakóhellyel, székhellyel rendelkező adóalanyok továbbra is jogosultak belföldi áfaalanyi minőségben eljárva Magyarországon alanyi adómentességet választani, illetve alkalmazni, azzal a feltétellel, hogy a belföldön teljesített termékértékesítéseik, szolgáltatásnyújtásaik ellenértékét figyelembe véve nem lépik át az alanyi adómentesség választására vonatkozó 12 millió forintos felső értékhatárt.
dr. Boda Péter cikkében, amely az Adó szaklap 2025/5-ös számában jelent meg, a fentieken túl az előzetes nyilatkozat benyújtásáról, módosításáról és kijavításáról, az árbevételekre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségről és az egyedi azonosító szám érvénytelenítéséről olvashat.
Az Adó szaklap 2025/5-ös számában olvashat még a vállalkozói személyi jövedelemadóról, a kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett részesedéscsere kezeléséről a társasági adóban, az online rendezvények teljesítési helyének szabályozásáról, a tartozásátvállalás kezeléséről az adóeljárásban, a regisztrációs adó aktualitásairól, valamint a 2024-es üzleti év számviteli zárlati feladatairól is.