Beruházások figyelembevétele a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésekor
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 28. § (4a) bekezdése szerint „az adózó a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésére tekintettel – kivéve, ha a Katv. 19. § (8a) bekezdése alapján ismételten a kisvállalatiadó-alanyiságot választja – megállapítja azon nyereség, veszteség összegét, amely a kisvállalatiadó-alanyiság időszakához kapcsolódik, és amelyre a kisvállalati adózás hatálya alatt a Katv. 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjai alapján adófizetési kötelezettség nem vonatkozott; amelyet csökkent a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értéke és a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt keletkezett, még fel nem használt elhatárolt veszteség összege, valamint a megfizetett (fizetendő) kisvállalati adó összege.”
A Katv. 28. § (4) bekezdése értelmében a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett, előállított immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet. Ez utóbbi jogszabályi rendelkezésekből az következik, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság időszaka alatt megszerzett tárgyi eszközök után – a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnését követően – a társaságiadó-alany nem érvényesítheti az értékcsökkenési leíráshoz kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt. Az ilyen eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás elszámolását akként „kompenzálja” a jogszabály, hogy az áttérési különbözet meghatározása során egyösszegű csökkentő tételként rendeli figyelembe venni az érintett tárgyi eszközök, immateriális jószágok könyv szerinti értékét.
A kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában még nem aktivált beruházások esetén más a helyzet. Ezen eszközök nem minősülnek a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában megszerzett, előállított tárgyi eszköznek, immateriális jószágnak, ezek az aktiválással válnak „megszerzetté”. Így az említett eszközök értéke nem vehető figyelembe csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározásakor. Amennyiben a befejezetlen beruházások a társaságiadó-alanyiság időpontjában kerülnek aktiválásra, akkor azok után – a társasági adóról szóló és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény általános szabályai szerint – elszámolható az értékcsökkenési leírás. Ebben az esetben nincs szükség az áttérési különbözet összegében történő „kompenzációra”, hiszen az adózó társaságiadó-alanyként jogosult megkezdeni az értékcsökkenési leírás elszámolását abban az időpillanatban, amikor az eszközt aktiválja.
A kérdés és a válasz az Adó szaklap 2026/4–es számában jelent meg.