Hírek

Releváns jogszabályok:
– 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
– 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1. Bevezető gondolatok
Minden munkáltató célja, hogy a vállalkozása optimális költséghatékonysággal működjön. Ezért az egyik legnagyobb tételt jelentő közteher, a személyi jellegű juttatások és az azokhoz kapcsolódó adók és járulékok olyan módon történő optimalizálása, hogy az egyben motiválja a munkavállalókat a hatékony munkavégzésre, az egyik legfontosabb feladata a menedzsmentnek.
A korábbi években is már alkalmazott, egyik jól bevált ilyen eszköz a béren kívül adott juttatások rendszere. A munkáltató által béren kívül adott juttatások (ideértve a klasszikus béren kívüli juttatásokat is) köre és mértéke jellemzően a munkáltató költségviselő, illetve a munkavállalók érdekérvényesítő képességének a függvénye.
Nem mindegy, hogy a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) egy adott juttatást hogyan minősít, ettől függ ugyanis, hogy milyen nagyságú közteherrel kell számolnia a juttató munkáltatónak és a juttatásban részesülő munkavállalónak a juttatáskor. A munkáltató ennek ismeretében, illetve saját és esetlegesen dolgozói preferenciáit is mérlegelve dönti el, hogy ad-e, milyen időpontban, és ha igen, milyen feltételhez kötötten valamely juttatást; átvállal-e a közterhekből, vagy azt a dolgozónak kell viselnie.
A cikkben összefoglaljuk a különböző juttatási elemekre vonatkozó jogszabályi előírásokat és ismertetjük a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült kérdéseket és az azokra adott válaszokat.
2. A béren kívüli juttatások rendszerét érintő változások
A Széchenyi Pihenő Kártya (a továbbiakban: SZÉP-kártya) felhasználásának szabályai már 2025. év végével módosultak, 2026. január 1-jétől az szja-törvény új béren kívüli juttatási elemekkel bővült, emellett pedig módosult a kifizető által biztosított kerékpár használatának adómentes jogcíme.
2.1. A SZÉP-kártyával összefüggő változás
2025. november 20-ától hatályos az az intézkedés, amely alapján átmeneti jelleggel, 2025. december 1. és 2026. április 30. között a SZÉP-kártya élelmiszer vásárlására is felhasználható [Szja tv. 110. § (2) bekezdés].
Az szja-törvénnyel párhuzamosan a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet] is módosult. Az új (átmeneti ideig élő) felhasználási cél a 76/2018. Korm. rendelet 21/A. § (1) bekezdésében is megjelenik. A 2025. december 1-jén hatályba lépett 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 21/A. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya egyenlegét élelmiszervásárlás céljából mely szolgáltatóknál (kereskedőknél) lehet felhasználni.
A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet szerint kereskedőnek az alábbi felsorolásban szereplő, gazdasági tevékenységet főtevékenységként folytató, a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alkalmazásában szolgáltatónak minősülő gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, őstermelő vagy családi gazdaság tekinthető:
– élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem,
– zöldség, gyümölcs kiskereskedelme,
– hús-, húskészítmény kiskereskedelme,
– hal kiskereskedelme,
– kenyér-, pékáru-, édesség-kiskereskedelem,
– egyéb élelmiszer-kiskereskedelem.
Továbbá, a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 21/A. § (3) bekezdés 1. pontja azt is kimondja, hogy mi tekinthető élelmiszernek. Eszerint élelmiszernek minősül a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2021. október 12-i, (EU) 2021/1832 bizottsági végrehajtási rendelet 1. melléklete szerinti
– I–IV. áruosztályba tartozó termékek, ide nem értve az alkoholtartalmú folyadékokat, valamint a dohány és feldolgozott dohánypótló termékeket; továbbá
– V. áruosztályba tartozó termékek közül a só.
2.2. Az otthontámogatás címén adott juttatás ​
Az otthontámogatás külön kormányrendeletben meghatározottak szerint a közfeladatok ellátása és közszolgáltatások nyújtása terén foglalkoztatottak széles köre számára 2026. január 1-jétől adható juttatás. A támogatást
– lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztésére, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés (a továbbiakban együtt: lakáscélú hitel) díjának megfizetésére, illetve
– a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítésére
lehet adni [Szja tv. 71/A. § (1) bekezdés].
Az otthontámogatás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint viseli a közterheket. A közterhekkel összefüggő adókötelezettségeket (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja) [Szja tv. 71/A. § (2) bekezdés].
Az szja-törvény felhatalmazza a Kormányt, hogy az otthontámogatás juttatásával kapcsolatos részletszabályokat (például a támogatásra jogosult személyek köre, a támogatás felhasználási célja, mértéke, igénybevétele, eljárási szabályok, a folyósítás és visszafizetés szabályai) kormányrendeletben határozza meg [Szja tv. 80. § h) pont]. Ezen felhatalmazás alapján lépett hatályba az Otthontámogatásról szóló 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet.
2.3. A rendvédelmi lakhatási támogatás ​
2026. január 1-jétől kibővült a béren kívüli juttatások köre a rendvédelmi lakhatási támogatással, amelynek részletes szabályai – az Szja tv. 80. § i) pontjának felhatalmazása alapján – a fővárosra vagy Pest vármegye területére kiterjedő illetékességi területtel rendelkező rendvédelmi feladatokat ellátó szervek fővárosi vagy pest vármegyei szolgálatteljesítési vagy munkavégzési helyen dolgozó hivatásos, határvadász és rendvédelmi igazgatási alkalmazott állománya részére nyújtható rendvédelmi lakhatási támogatásról szóló 366/2025. (XI. 28.) Korm. rendeletben kerültek meghatározásra.
Az újfajta támogatás adózási szempontból az Szja tv. 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatással (ami 2025. január 1-jétől adható a 35 év alatti fiatalnak lakás bérleti díjának megfizetéséhez, illetve lakáscélú hitel törlesztéséhez) mutat rokonságot, azzal a különbséggel, hogy a rendvédelmi lakhatási támogatáshoz nem kapcsolódik életkori korlátozás, továbbá az nem adható lakáscélú hitel törlesztéséhez. Az említett új támogatást a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv adhatja az általa foglalkoztatott magánszemélynek lakás bérleti díjának megfizetéséhez [Szja tv. 71. § (1c) bekezdés].
A rendvédelmi lakhatási támogatás [Szja tv. 71. § (1c) bekezdés] esetében alkalmazni kell a lakhatási támogatásra [Szja tv. 71. § (1b) bekezdés] vonatkozó egyéb személyijövedelemadó-szabályokat is, így különösen, hogy az újfajta támogatásra is vonatkozik az évi 1 millió 800 ezer forintos lakáscélú keretösszeg, továbbá, hogy a lakáscélú keretösszeget meghaladó rész a rendvédelmi lakhatási támogatás esetében is egyes meghatározott juttatásnak minősül.
2.4. A kifizető által biztosított kerékpárhasználat adómentességét érintő módosítás
A 2026. január 1-je előtt hatályos rendelkezés alapján a kizárólag emberi erővel hajtott vagy legfeljebb 300 W teljesítményű elektromos motorral segített kerékpár kifizető által biztosított magáncélú használata minősült adómentesnek. A technológiai fejlődésre tekintettel a motorteljesítmény korlátozására vonatkozó előírás 2026. január 1-jétől 300 W-ról 750 W-ra emelkedett (Szja tv. 1. számú melléklet 8.44. alpont).
2.5. A minimálbér összegének emelkedése ​
Kiemelendő, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 426/2025. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2026. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 322 800 forint, amely több cafeteria-elem értékhatárát emeli meg jelentősen.
3. A béren kívül adható juttatásokat terhelő közterhek alapja, mértéke és a közteherfizetés rendje
3.1. A közteher alapja, mértéke
Adózási szempontból a munkabéren kívül adott juttatások továbbra is négy csoportba sorolhatók, ezek a következők:
– az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások;
– az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatások;
– az Szja tv. 1. számú mellékletében szabályozott adómentes juttatások; valamint
– az Szja tv. alapján bérrel azonos közteherrel adózó juttatások.
A béren kívüli juttatások és az egyes meghatározott juttatások esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke vagy abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja azonban az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás esetében az előzőek szerint megállapított jövedelem, míg a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások esetében az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés].
A kifizetőt terhelő közteher egységes: mindkét típusú juttatás esetében 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó. A béren kívüli juttatások közterhe így 28 százalék, az egyes meghatározott juttatások közterhe pedig 33,04 százalék.
3.2. A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások utáni közteherfizetés rendje
3.2.1. Személyi jövedelemadó ​
Az szja-törvény értelmében az egyes meghatározott juttatásnak minősülő juttatások (Szja tv. 70. §), valamint a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) utáni adó a kifizetőt terheli [Szja tv. 69. § (1) bekezdés].
A béren kívüli és egyes meghatározott juttatások utáni közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –
a) a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;
b) az Szja tv. 70. § (5) bekezdése szerint adókötelezettség alá eső érték után az adóévre elszámolt éves összes bevétel megállapítására előírt időpontot követően az elszámolt éves összes bevétel megállapítása hónapjának kötelezettségeként;
c) az Szja tv. 70. § (7) bekezdése szerinti esetekben az ott említett meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként;
d) az a) ponttól eltérően, ha a magánszemély béren kívüli juttatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a munkáltatótól az adóévben szerzett béren kívüli juttatás értéke a rá vonatkozó keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként, a meghaladó rész után béren kívüli juttatásként már teljesített közteher beszámításával
kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie [Szja tv. 69. § (5) bekezdés].
Cikkünk szempontjából az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a), c) és d) pontjai bírnak jelentőséggel. Ha a munkáltató által béren kívüli juttatásként adott juttatásoknak nincsen a rá vonatkozó keretösszeget (éves rekreációs keretösszeg, Aktív Magyarok keretösszeg, lakáscélú keretösszeg) meghaladó része, úgy az utánuk fizetendő személyi jövedelemadót – az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja szerint – a munkáltatónak negyedévente (a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként) kell megállapítania, bevallania és megfizetnie. Ez az eljárás a korábbi (2024 előtti), havonta teljesítendő kötelezettség helyett egyszerűsítést jelent. Ha a béren kívüli juttatásnak van a rá vonatkozó keretösszeget meghaladó része (amely már egyes meghatározott juttatásként adózik), a meghaladó rész utáni személyi jövedelemadót a munkáltatónak – az Szja tv. 69. § (5) bekezdés c) pontja alapján – a juttatás hónapja kötelezettségeként (tehát, amikor meghaladja, onnantól kezdve havonta) kell bevallania.
Speciális szabály vonatkozik a munkaviszony évközi megszűnésére [Szja tv. 69. § (5) bekezdés d) pont]. Ha a munkavállaló munkaviszonya úgy szűnik meg, hogy a munkavállaló részére biztosított béren kívüli juttatás(ok)nak van a rá vonatkozó (arányosított) keretösszeget meghaladó része (ami már egyes meghatározott juttatásként adóköteles), a meghaladó rész után a munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak a személyi jövedelemadót bevallania, úgy, hogy abból a béren kívüli juttatásként már teljesített közteher levonható.
3.2.2. Szociális hozzájárulási adó ​
A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdése alapján szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség terheli a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §), valamint a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) szja-törvény szerint adóalapként meghatározott összegét.
A szociális hozzájárulási adó mértéke a béren kívüli és egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összegének 13 százaléka [Szocho tv. 2. § (1) bekezdés].
Az említett juttatások utáni szociális hozzájárulási adó megfizetésére kötelezett személy a kifizető [Szocho tv. 3. § (4) bekezdés].
A Szocho tv. eljárási szabályként 2025. január 1-jétől tételesen is rendelkezik arról, hogy az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben (vagyis, amikor a béren kívüli juttatásnak nincs a keretösszeget meghaladó része, akkor a kifizető a személyi jövedelemadót negyedévente állapítja meg) a szociális hozzájárulási adót (is) negyedévente állapítja meg a kifizető, és a megállapított adót a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg [Szocho tv. 18. § (2b) bekezdés].
Ha a juttatás meghaladja az éves rekreációs keretösszeget, az Aktív Magyarok keretösszeget vagy a lakáscélú keretösszeget, a meghaladó rész utáni szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyból származó jövedelmet juttató, a Szocho tv. 3. §-a szerint adófizetésre kötelezett személy (a kifizető) havonta állapítja meg és a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg [Szocho tv. 18. § (1) bekezdés a) pont].
Van-e olyan személyi kör, aki részére biztosított béren kívüli és egyes meghatározott juttatás után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni? A Szocho tv. 5. § (4) bekezdése értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni, kivéve az olyan jövedelmet, ami a Szocho tv. 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja; vagyis, ha a juttatás az Európai Unió másik tagállamában vagy az Európai Unió intézményei által biztosított természetes személy részére történik, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Az előbbi személyi körbe nem tartozó külföldi természetes személyek (akik államával vagy van kétoldalú szociális biztonsági egyezményünk, például USA vagy nincs, ilyen például Kína) részére történő juttatás után ugyanakkor felmerül a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség.
4. Béren kívüli juttatásnak minősülő juttatások
4.1. A SZÉP-kártyával kapcsolatos szabályok
A SZÉP-kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók [Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pont].
4.1.1. Ki adhat és ki kaphat SZÉP-kártyán keresztül munkáltatói támogatást?
A konkrét szabályok vizsgálata nélkül alapvetően annyit rögzíthetünk (és ezzel az esetek jelentős részét le is fedjük), hogy ezt a fajta juttatást a munkáltató adhatja a munkavállalónak.
Ha pontosabban szeretnénk megfogalmazni a juttatók és a juttatásban részesülők körét, akkor vizsgálni kell az Szja tv. 71. § (5) bekezdését és a 3. § 14. pontjában foglaltakat is.
Az Szja tv. 3. § 14. pontja alapján az szja-törvény alkalmazásában munkáltató
a) az, akivel (amellyel) a magánszemély munkaviszonyban áll;
b) munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján; valamint
c) az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatás juttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója,
azzal, hogy munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén a bevételnek nem számító juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra (Szja tv. 71. §) az szja-törvényben megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.
Az a) pontban szereplő esetet nem kell különösebben magyarázni. Ha a felek (a magánszemély és a belföldi „másik személy”) között munkaviszony áll fenn, akkor a „másik személy” munkáltatóként adhat SZÉP-kártyán keresztül juttatást a magánszemélynek (munkavállalónak).
A b) pont szerinti esetben, munkaerő-kölcsönzés esetén (feltételezve, hogy a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között van megállapodás, továbbá a bevételt közvetlenül a kölcsönvevő juttatja a munkavállaló részére) a kölcsönvevő is munkáltatónak minősül (függetlenül attól, hogy közte és a munkavállaló között nem áll fenn jogviszony), amely ebből következően adhat SZÉP-kártya juttatást a kölcsönzött munkavállalónak. Ha a kölcsönbeadó társaság is juttatna a munkavállaló részére SZÉP-kártya formájában juttatást, akkor egy további előírás rögzíti, hogy ilyenkor az Szja tv. 71. §-ában szereplő összegbeli korlátokat (ilyen például a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeg) a két társaságra együttesen kell érteni.
Ha az iskolaszövetkezeti tag [c) pont szerinti eset] az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a fogadó társaság részére tevékenységet végez, és ennek keretében a fogadó társaság közvetlenül juttat bevételt a tag számára, úgy a fogadó társaság is munkáltatónak minősül, amely juttathat SZÉP-kártyát az iskolaszövetkezeti tag részére.
Egy további atipikus foglalkoztatási eset is szerepel az szja-törvény munkáltató fogalmában: ez az egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esete. Ez az eset fordul elő például akkor, amikor egy több vállalatból álló vállalatcsoportban egyetlen magánszemély tölti be például a pénzügyi igazgatói posztot (Group CFO). Ilyenkor a magánszemély a vállalatcsoportba tartozó valamennyi vállalattal egy munkaszerződést köt. A törvény erre az esetre azt rögzíti, hogy az Szja tv. 71. §-a szerinti összegszerű korlátokat a több munkáltató által adott juttatás együttes értékére kell érteni.
Tehát az szja-törvény „munkáltató” fogalmának vizsgálatából következtethetünk arra, ki minősülhet juttatónak a SZÉP-kártya formájában biztosított juttatás esetén. Az előbbiek figyelembevételével juttató lehet:
– a „klasszikus” munkáltató;
– munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönvevő társaság (is);
– iskolaszövetkezeti tag által végzett munka esetén a fogadó társaság (is); valamint
– az egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés esetén valamennyi munkáltató.
Ezek után nézzük meg az Szja tv. 71. § (5) bekezdésében foglaltakat is. Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés a) pontja alapján (az Szja tv. 71. §-a alkalmazásában) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is. E szabállyal összhangban munkavállalónak minősül a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja [Szja tv. 71. § (5) bekezdés b) pont]; tehát a társas vállalkozás a személyesen közreműködő tagja részére is biztosíthat SZÉP-kártya formájában béren kívüli juttatást, vagyis a társas vállalkozás is juttatónak minősülhet.
Az Szja tv. 71. § (5) bekezdése még egy juttatásban részesíthető személyi kört nevesít: a paragrafus alkalmazásában ugyanis munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló is [Szja tv. 71. § (5) bekezdés b) pont]. Vagyis, ha az előbbi foglalkoztatási helyzet áll elő (amelyre az Mt. 53. §-a biztosít jogszabályi lehetőséget), akkor a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján tevékenységet végző dolgozó a munkáltatónál is munkavállalónak minősül és így ezen munkáltató által is SZÉP-kártya formájában béren kívüli juttatásban részesíthető.
4.1.2. A SZÉP-kártya „főszámlájára” utalt munkáltatói támogatás
Az szja-törvény alapján béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által az adóévben a munkavállaló (korábbiakban említett) korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletben meghatározott
a) szálláshely-szolgáltatásra;
b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra;
c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra; valamint
d) a 2025. évben lakásfelújításra
felhasználható, az éves rekreációs keretösszeget (több juttatótól származóan együttvéve sem) meg nem haladó mértékű támogatás [Szja tv. 71. § (1) bekezdés].
Milyen szolgáltatásokra használható fel a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet alapján a korlátozott rendeltetésű fizetési számlára utalt munkáltatói támogatás? Valamennyi szolgáltatásra igaz, hogy belföldön igénybe vehetőnek kell lennie.
a) Szálláshely-szolgáltatás
Ide tartozik:
– a szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR’25 55.10., 55.20., 55.30.);
– a belföldi utazásközvetítés és belföldi utazásszervezés (TEÁOR’25 79.11-ből belföldi szálláshely foglalása és belföldi utazás foglalása, 79.12-ből belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése);
– a szálláshelyen igénybe vehető és a szálláshely-szolgáltatással együttesen fizethető bármely szolgáltatás; valamint
– a fürdő-, a szauna-, a gőzfürdő-szolgáltatás (TEÁOR’25 96.23.) [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés].
b) Melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatás
Ide tartozik:
– az éttermi és a mozgó vendéglátás (TEÁOR’25 56.11., 56.12.); valamint
– a szerződéses étkeztetés és egyéb vendéglátás (TEÁOR’08 56.29.) [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés].
c) A szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatás
Ide tartozik:
– a máshová nem sorolt egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR’08 86.99);
– az előadó-művészet (TEÁOR’25 90.20.);
– a múzeumi, gyűjteményi tevékenység (TEÁOR’25 91.21.);
– a növény-, állatkert működtetése (TEÁOR’25 91.41.);
– a vidámparki, tematikus parki tevékenység (TEÁOR’25 93.21.);
– a testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.);
– a máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19-ből a verseny- és lovaglóistállók tevékenysége, a sporthorgászat és a sportesemények, a szabadidős sportrendezvények nevezési, regisztrációs díja);
– a belvízi személyszállítás (TEÁOR’25 50.30.);
– az egyéb foglalás (TEÁOR’25 79.90-ből az idegenvezetés);
– a sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése);
– a sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.);
– a sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.);
– a szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.);
– az egyéb vasúti személyszállítás (TEÁOR’25 49.12-ből kizárólag a keskeny nyomtávú vasúton történő személyszállítás);
– a máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidőpark- és strandszolgáltatás, a sípálya és a sporthajókikötő szolgáltatásai, valamint a szabadidős létesítmény működtetője által nyújtott, a pihenést, szabadidőt szolgáló eszközök kölcsönzése);
– a fizioterápiás ellátás (TEÁOR’25 86.95.); valamint
– a hagyományos, kiegészítő és alternatív gyógyászati ellátás (TEÁOR’25 86.96.) [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés].
Értelemszerűen az Szja tv. 71. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt – átmeneti jelleggel beiktatott – 2025. évben lakásfelújításra felhasználható összeg tartalmában 2026. január 1-jétől kiüresedett.
A béren kívüli juttatásként történő adózás feltétele változatlanul az, hogy a munkáltatói támogatás összege több juttató esetén se haladja meg az éves rekreációs keretösszeget.
Az éves rekreációs keretösszeg (2026-ban is)
a) évi 450 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;
b) a 450 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn; valamint
c) évi 450 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja tv. 70. § (8) bekezdés].
Az egyidejűleg több juttatótól (munkáltatótól) származó támogatás esetére az szja-törvény úgy rendelkezik, hogy a kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe [Szja tv. 71. § (3) bekezdés]. Ha tehát a magánszemély egy időben két munkáltatótól is részesül az előbbiek szerinti SZÉP-kártya juttatásban, akkor mindkét munkáltató felé nyilatkoznia kell a magánszemélynek a másik munkáltatótól kapott juttatás összegéről.
Az előbb ismertetett szabályhoz (magánszemély nyilatkoztatása, nyilatkozata) szankció is kapcsolódik. Ha ugyanis a béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető köteles viselni. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie [Szja tv. 71. § (4) bekezdés].
Az éves rekreációs keretösszeget meghaladóan adott, az Szja tv. 71. § (1) bekezdése szerinti juttatás egyes meghatározott juttatásként adóköteles [Szja tv. 70. § (7) bekezdés a) pont].
4.1.3. A SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájára utalt munkáltatói támogatás
2025. január 1-jétől a SZÉP-kártya egy új, önálló alszámlával, az ún. Aktív Magyarok alszámlával bővült, amelyre új béren kívüli juttatási elemként évi 120 ezer forint munkáltatói támogatás utalható.
Az említett időponttól kezdődően béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a munkavállalónak az adóévben a SZÉP-kártya Aktív Magyarok alszámlájára az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében foglalt juttatástól függetlenül utalt, a 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, az Aktív Magyarok keretösszeget (több juttató esetén együttvéve sem) meg nem haladó mértékű támogatás [Szja tv. 71. § (1a) bekezdés].
A juttatásra önálló keretösszeg (Aktív Magyarok keretösszeg) vonatkozik (tehát az e célra utalt juttatást nem kell beszámítani az éves rekreációs keretösszegbe), amelynek nagysága évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll [Szja tv. 70. § (8a) bekezdés a) pont]. Ettől eltérően, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn, az Aktív Magyarok keretösszeg a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege [Szja tv. 70. § (8a) bekezdés b) pont]. Az Aktív Magyarok keretösszeg évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg [Szja tv. 70. § (8a) bekezdés c) pont].
A 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet az Aktív Magyarok alszámlára vonatkozóan a következő szabályokat tartalmazza.
A korlátozott rendeltetésű fizetési számlához kapcsolódóan külön alszámlán kell nyilvántartani az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése szerinti Aktív Magyarok keretösszegre felhasználható juttatást, azzal, hogy az alszámlára utalt pénzeszköz az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások felhasználását biztosító számlára, valamint ezen utóbbi számlára utalt pénzeszköz az alszámlára nem utalható át, azokat kizárólag a munkáltató általi utalásban megjelölt számlán lehet nyilvántartani, és csak a számlának megfelelő szolgáltatás ellenértékének megfizetésére lehet felhasználni [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés]. Vagyis az Aktív Magyarok keretösszegre felhasználható juttatást a korlátozott rendeltetésű fizetési számlához kapcsolódóan, de attól elkülönülő alszámlán kell nyilvántartani. A „főszámlára” utalt pénzeszköz nem utalható (áthelyezhető) az alszámlára és fordítva, az alszámlára utalt pénzeszköz nem utalható (áthelyezhető) a „főszámlára”. A „főszámlára” és alszámlára utalt támogatás kizárólag az adott számlának megfelelő szolgáltatások vásárlására használható fel.
A munkáltató – az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásként – az Aktív Magyarok alszámlára naptári félévenként legfeljebb 60 ezer forint összegű juttatást utalhat a munkavállaló részére. Az esedékes félévi juttatás további feltétele, hogy a munkavállaló nyilatkozik a munkáltatója számára arról, hogy az Aktív Magyarok alszámlájára az Szja tv. 71. § (1a) bekezdése alapján előző naptári félévben utalt pénzösszeg 80 százalékát már elköltötte [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 3. § (2a) bekezdés].
Az Aktív Magyarok alszámla terhére a szolgáltató a következő (ugyancsak belföldön igénybe vehető) szolgáltatásokat nyújthatja (kizárólag) a kártyabirtokos munkavállaló részére:
a) személyszállítás kötélpályán, sífelvonóval (TEÁOR’25 49.34., kivéve a drótkötélpályás teherszállítást);
b) szabadidős, sporteszköz kölcsönzése (TEÁOR’25 77.21.);
c) sport, szabadidős képzés (TEÁOR’25 85.51.);
d) sportlétesítmény működtetése (TEÁOR’25 93.11-ből a sportpályák bérlése, uszodabelépő és -bérlet értékesítése);
e) sportegyesületi tevékenység (TEÁOR’25 93.12.);
f) testedzési szolgáltatás (TEÁOR’25 93.13.);
g) máshová nem sorolt sporttevékenység (TEÁOR’25 93.19.); valamint
h) máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység (TEÁOR’25 93.29-ből a szabadidős és szórakoztató eszközök bérbeadása a rekreációs létesítmények szerves részeként, az airsoft és paintball-pályák és a piknikező helyek üzemeltetése) [76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet 5. § (1b) bekezdés].
Ha az előbbi szolgáltatásokat összehasonlítjuk a szabadidő-eltöltést, a rekreációt és egészségmegőrzést szolgáló, korábban ismertetett szolgáltatásokkal, akkor megállapíthatjuk, hogy a b), a c), a d), az e) és az f) pontokban szereplő szolgáltatások TEÁOR’25 kóddal azonosan megtalálhatók a „főszámla” terhére igénybe vehető szolgáltatások között is, míg a g) és h) pontokban szereplő szolgáltatások is (némileg eltérő tartalommal) megtalálhatók a „főszámla” szolgáltatásai között.
Tekintettel arra, hogy a béren kívüli juttatásként történő adózás feltétele az Aktív Magyarok alszámlára utalt juttatás esetében is az, hogy az több juttató esetén együttvéve se haladja meg adóévenként az Aktív Magyarok keretösszeget (120 ezer forintot), ezért, ha a magánszemély egy időben két munkáltatótól is részesül ilyen típusú juttatásban, akkor ugyancsak mindkét munkáltató felé nyilatkoznia kell a másik munkáltatótól kapott juttatás összegéről.
Az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladóan adott munkáltatói támogatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és akként adóköteles [Szja tv. 70. § (7) bekezdés b) pont].
4.2. A munkáltató által a 35 év alatti munkavállaló részére adható lakhatási támogatás ​
2025. január 1-jétől béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által a 35. életévét be nem töltött munkavállalónak – az Szja tv. 71. § (1) és (1a) bekezdéseiben foglaltaktól függetlenül – lakhatási támogatás címén a munkavállalónak adható lakhatási támogatásról szóló 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet] meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott támogatásnak az ún. lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része [Szja tv. 71. § (1b) bekezdés].
A 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján lakhatási célnak minősül a munkavállaló tulajdonában álló vagy tulajdonába kerülő, illetve épülő magyarországi lakóingatlanra pénzügyi intézménytől felvett lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztése, valamint a munkavállaló magyarországi lakhatása érdekében írásba foglalt lakásbérleti szerződés alapján fizetett lakbér [403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § 4. pont].
Az említett munkáltatói juttatást a munkavállaló a rendeletben meghatározottak szerint a lakhatási cél konkrét megjelölésével kérheti a munkáltatójától [403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet 2. §].
A lakhatási cél igazolására a munkavállaló a munkáltató rendelkezésére bocsátja az általa megkötött és hatályos lakásbérleti szerződést, illetve lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződést, valamint tájékoztatja a munkáltatóját azon számlaszámról, amelyre a munkáltatói juttatást kéri [403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés].
A munkavállaló az említett szerződésekben bekövetkezett bármilyen változásról szóló dokumentumot az értesülésétől számított 5 munkanapon belül köteles a munkáltató rendelkezésére bocsátani [403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés].
A 403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti munkáltatói juttatást kizárólag átutalási megbízással, valamint felhatalmazó levélen alapuló beszedési megbízással lehet megfizetni [403/2024. (XII. 18.) Korm. rendelet 4. §].
Az szja-törvény is (összhangban a kormányrendelet rendelkezésével) rögzíti, hogy a munkavállaló a lakhatási támogatás igénylésekor köteles a munkáltatónak bemutatni a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló lakásbérleti szerződést vagy lakáscélú hitelszerződést. Amennyiben a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát, akkor a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként köteles feltüntetni és annak összegét személyi jövedelemadóként köteles megfizetni [Szja tv. 70. § (8c) bekezdés].
Az szja-törvény a lakhatási támogatás juttatása esetén a munkáltató részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ilyenkor a munkáltató az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon köteles adatot szolgáltatni az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról [Szja tv. 70. § (8d) bekezdés].
A lakáscélú keretösszeg
– egész évben fennálló foglalkoztatás esetén: évi 1 millió 800 ezer forint (ez havi juttatás esetén 150 ezer forintot jelent);
– törtévi foglalkoztatás esetén: az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos része (ebben az esetben napi arányosítás van);
– ha a munkavállaló év közben betölti a 35. életévét: az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti (itt havi arányosítást ír elő a törvény); továbbá,
– ha a munkavállaló év közben elhalálozik: évi 1 millió 800 ezer forint [Szja tv. 70. § (8b) bekezdés].
Ha a lakhatási támogatás adóévi összege meghaladja a lakáscélú keretösszeget (az 1 millió 800 ezer forintot), a meghaladó rész egyes meghatározott juttatásként adóköteles [Szja tv. 70. § (7) bekezdés c) pont].
4.3. Béren kívüli juttatásnak minősülő más juttatások
Béren kívüli juttatásként adózhatnak egyes olyan juttatások is, amelyek jellemzően nem képezhetik a vállalati juttatási rendszerek részét (nem tekinthetők cafeteria-elemnek), tekintettel arra, hogy a juttató nem a munkáltató. Ezek a juttatások a következők:
a) A szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből – az adóévben személyenként – a minimálbér összegét (2026-ban 322 800 forintot) meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés a) pont]. Üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely [Szja tv. 71. § (5) bekezdés c) pont]. Ilyen szálláshely az a nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely, amely legalább 3 szobával rendelkezik, éves vendégforgalmának legalább 90 százalékában, egyes esetekben legalább 80 százalékában igényjogosultak és hozzátartozóik, vagy korosztályos üdülőben az adott korosztály számára szervezett vagy nem szervezett formában szállást és ehhez kapcsolódó ellátást, valamint szabadidős szolgáltatást nyújt, és legalább a „C” kategóriájú üdülő minősítési követelményeinek eleget tesz. Üdülő az is, amely az ellátást a szálláshely környezetében, illetve önellátó formában biztosítja.
b) A szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére az alapszabályban foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott (egyébként adóköteles) jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát (2026-ban 161 400 forintot) meg nem haladó rész [Szja tv. 71. § (2) bekezdés b) pont].
A meghatározott keretösszegeket meghaladóan biztosított juttatások esetében az értékhatárt meghaladó rész az Szja tv. 70. § (7) bekezdés c) és d) pontjai alapján egyes meghatározott juttatásként válik adókötelessé.
Kis Zoltán cikkében, amely az Adó szaklap 2026/5-ös számában jelent meg, a fentieken túl teljes körű áttekintést ad az egyes meghatározott juttatásokról, a munkáltató által adómentesen adható juttatásokról, valamint a munkáltató által bérrel azonos közteherrel adható juttatásokról.
Az Adó szaklap 2026/5-ös számában olvashat még a veszteségelhatárolásról, a 2025-ös üzleti év zárásáról, és a termékimporthoz, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó áfaszabályokról.