Törvényi szinten  a veszélyhelyzeti szabályok – itt vannak a legfontosabb adózási rendelkezések

Az új Országgyűlés 2026. május 9-én elfogadta a 2026. évi XIV. törvényt, amely több, az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt kihirdetett veszélyhelyzet során megalkotott kormányrendeletet törvényi szintre emel. A jogszabály kifejezetten érinti a gazdasági és adózási környezetet, mivel számos, eddig átmeneti jelleggel alkalmazott intézkedés továbbra is hatályban marad, illetve új, törvényi szintű szabályozást kap. A Grant Thornton szakemberei a következőkben a törvény legfontosabb, adózást érintő rendelkezéseit emelik ki, a teljesség igénye nélkül.

Független könyvvizsgálói e-jelentés: változásról tájékoztat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara

Az elektronikus okiratban kiállított és elektronikusan aláírt független könyvvizsgálói jelentés a céginformációs szolgálatnál közzététel céljából a beszámolóval letétbe helyezhető, így aláírás nélküli, PDF formátumú változat megküldésére/átadására nincs szükség – hívja fel a figyelmet weboldalán a Magyar Könyvvizsgálói Kamara.

Visszatér a KATA: mire érdemes figyelniük a kisadózó vállalkozásoknak?

Kármán András a napokban bejelentette: pénzügyminiszteri programjának egyik legmeghatározóbb eleme a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA) újbóli, széles körű bevezetése, amely alapjaiban rajzolhatja át a magyar munkaerőpiacot. A WHC Payroll szakmai elemzése szerint az intézkedés enyhítheti a vállalkozások adminisztrációs terheit és növelheti a rugalmasságot, ugyanakkor a kifizetői oldal számára ismét kiemelt kockázatkezelési feladatot jelent a színlelt munkaviszony elkerülése. Ezért a WHC hangsúlyozza: a 2022-es kivezetés óta az átalányadózás és az EKHO irányába elmozdult piac számára a KATA visszatérése egyszerre jelent egyszerűsítést és fegyelmezett bérszámfejtési, könyvelési kontrollt igénylő váltást.

Az egyéni vállalkozóknak, áfás magánszemélyeknek, őstermelőknek mindenképp foglalkozniuk kell a bevallással

Május 20. az egyéni vállalkozók, a mezőgazdasági őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek szja-bevallásának is a határideje; akik az adóhivatal által kiajánlott tervezet felhasználásával kívánják teljesíteni a bevallási kötelezettségüket, azoknak mindenképpen be kell küldeniük azt, mert a tervezet nem válik automatikusan érvényes bevallássá – figyelmeztetett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

A MOHU-tól kapott kezelési díj hatása a kiskereskedelmi tevékenységet folytató katás egyéni vállalkozó kata-alanyiságára ​

Egy kiskereskedelmi tevékenységet folytató kisadózó egyéni vállalkozó üzletében kézi visszaváltási helyet szeretne működtetni. Ennek céljából szerződést kíván kötni a MOHU-val. Mivel azonban a kialakult szerződéses gyakorlat szerint ilyen esetben a vállalkozás a visszaváltási díjon kívül kezelési díjat is kap a MOHU Zrt.-től, ezért adódik a kérdés, hogy a kifizetőtől kapott ilyen bevétel megszerzése miatt megszűnik-e a kata-alanyisága?

A NAV 300 ezer adózónak küldött figyelmeztetést, hogy javítsák szja-bevallásukat

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) idén is több mint 5,6 millió adózónak készített szja-bevallási tervezetet, közülük több mint 300 ezer adózó adataiban talált valamilyen pontatlanságot vagy ellentmondást, amit javítani kell. Ők mindannyian értesítést kaptak a hivataltól a teendőikről – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében az adóhivatal.

Adóalap-növelő tétel alkalmazása a kisvállalati adó alanyánál ​

Adott egy kisvállalatiadó-alanyként működő kft., amelyből 2026. március 1-jén kivált egy másik kft. A kiválás könyv szerinti értéken valósult meg, a jogelőd kft. úgy döntött, hogy a kiválást követően is a kisvállalati adó hatálya alá kíván tartozni. Az erről szóló bejelentését a törvényi határidőn belül benyújtotta az adóhatósághoz. A kiváláskor a jogelőd kft.-nél tőkeleszállítás történt, az adózó saját tőkéje lecsökkent, hiszen a saját tőkéje meghatározott részét a jogutód rendelkezésére bocsátotta. Kérdésként merül fel, hogy a 2026. január 1-jétől 2026. február 28-áig tartó adóévben a jogelőd kft.-nek kell-e adóalap-növelő tételt alkalmaznia a saját tőke csökkenése miatt. Lehet-e mentesülni a növelés alól azon az alapon, hogy a tőkekiadás jelen esetben nem a tulajdonosok felé történt?