A részletekre is kiterjedő adóhatósági ellenőrzések miatt egyre több magyar vállalat jelentős adókockázatnak van kitéve, mivel sok esetben hiányos dokumentációval vagy későn megkezdett előkészítéssel próbálják érvényesíteni az adókedvezményeket – hívta fel a figyelmet a Niveus.
Magyarország kapott egy újabb esélyt, hogy átgondolja hosszú távú gazdasági, energiapolitikai és környezetvédelmi stratégiáját, egyúttal reagáljon az elmúlt évek háborúinak és környezeti kockázatainak kihívásaira. Ezen a ponton érdemes áttekinteni, hogy milyen gazdasági, környezeti és társadalmi érvek szólnak amellett, hogy hazánkban is eljöhessen egy célzott, zöld áfareform.
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
Az Európai Unió Tanácsa egy évre felfüggesztette az uniós mezőgazdasági termelésben használt nitrogénalapú műtrágyákra – köztük a karbamidra és az ammóniára – kivetett vámtarifákat – közölte az uniós tanács pénteken.
Társaságunk 2018-ban bejelentést tett az adópolitikáért felelős miniszterhez fejlesztési adókedvezmény érvényesítésére jogosító beruházás megvalósítása kapcsán. Az adókedvezményt első ízben a beruházás üzembehelyezésének adóévében, 2020-ban vettük igénybe. Az adókedvezmény teljes összegét még nem „hívtuk le”, van még érvényesíthető összeg. A 2025-ös társaságiadó-alapunk azonban negatív, így a 2529 jelű bevallásba fejlesztési adókedvezményt nem tudunk beállítani. Helyes-e az az értesülésünk, hogy ebben az esetben is kell adatot szolgáltatni a 2529 jelű bevallásban a fejlesztési adókedvezménnyel kapcsolatosan? A 2024-es adóévben is hasonló volt a helyzet, ugyanis akkor sem tudtuk igénybe venni a fejlesztési adókedvezményt, adatszolgáltatási kötelezettségünk akkor – tudomásunk szerint – nem volt.
Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral.
Kármán András pénzügyminiszter felmentette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bűnügyi és rendészeti elnökhelyettesi posztjáról Demeter Tamás pénzügyőr altábornagyot szerdán.
Egy általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő belföldi magánszemély egy személyszállítási szolgáltatást nyújtó cég automatájából bérletet vásárolt. A magánszemélynek az automata használata során lehetősége volt arra, hogy a számlakibocsátás iránti igényét előzetesen jelezze, azonban ezt figyelmetlenségből elmulasztotta, és így az automata számviteli bizonylatot nyomtatott ki. A magánszemély a számlakibocsátás iránti utólagos igényét még aznap jelezte a szolgáltató ügyfélszolgálatán, azonban a kérését megtagadták, arra való hivatkozással, hogy a szolgáltató a számlakibocsátásra vonatkozó előzetes jelzés hiányában az áfatörvény szerinti bizonylatolási kötelezettségének az automata útján kinyomtatott számviteli bizonylattal már eleget tett és nem köteles utólagosan számlát kibocsátani. Igaza van a szolgáltatónak?
A beruházásokra vonatkozóan gyakran alkalmazott kedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel, amely bár nem újkeletű jogintézmény, mégis időről időre felmerülnek olyan tipikus kérdések az alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket érdemes csokorba szedni. Négyrészes cikksorozatunkban erre vállalkozunk.
Az szja-bevallás határideje szerda éjfél, aki eddig nem nézte meg, és nem fogadta el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által készített bevallási tervezetét, annak a határidő lejártával ez automatikusan bevallássá válik – közölte a hatóság szerdán.