Amennyiben egy magyar adóilletőségű magánszemély nem csak belföldről származó jövedelmeket szerez, úgy nemzetközi adózási kérdések merülnek fel. Ilyen esetben ugyanis gyakran más külföldi állam is adókötelezettség alá vonhatja a jövedelmet, és felmerül a kérdés, hogy ez a külföldön levont vagy egyéb módon megfizetett adó figyelembe vehető-e a magyar adókötelezettségek megállapítása során, és ha igen, akkor milyen módon.
40 millió forintos kár keletkezhetett volna az áruk piacra kerülésével.
A jelentős hitelből finanszírozott beruházások esetén nem csupán a finanszírozási költségek nagysága, hanem azok társasági adóban történő figyelembevételének időzítése is érdemben befolyásolhatja a vállalatok adópozícióját. A kamatlevonhatósági korlátra vonatkozó szabályozás alkalmazása kapcsán olyan értelmezési kérdés merülhet fel, amely különösen a nagy volumenű, hosszabb megvalósítási idejű beruházások esetében bír jelentőséggel. A Deloitte szakértői szerint ezért célszerű előzetesen áttekinteni az egyes lehetséges megközelítések adóhatásait és kialakítani egy megfelelően alátámasztott gyakorlatot.
A helyi iparűzési adóról sokat írunk és sokat beszélünk, hiszen ez a legtöbb vállalkozás számára a legnagyobb helyi adóteher. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a helyi adók rendszere ennél jóval szélesebb: az önkormányzatok építményadót és telekadót is kivethetnek, és ezek az adótételek évente akár több százezer forintot is elérhetnek, miközben a vállalkozók és a könyvelőik sokszor egyáltalán nincsenek tisztában a pontos kötelezettséggel.
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus foglalkoztatási forma, amelyben a munkáltatók igényeiknek megfelelően alakíthatják a szükséges munkavállalói létszámot, igazodhatnak a gazdasági élet alakulásához, míg a munkavállalók rugalmasabban juthatnak munkavégzési lehetőséghez. A munkaerő-kölcsönzés háromszereplős ügylet, amelyben a kölcsönbeadó, a kölcsönbevevő és a kölcsönzött munkavállaló vesz részt.
A most elfogadott jogszabály szerint a kormány a költségvetési törvény javaslatát kizárólag október 1. és október 31. között nyújthatja be a parlamentnek. A Költségvetési Tanács a továbbiakban csak véleményezheti a törvényjavaslatot.
A kormány szerint az áfamentesség bevezetése sokak számára valódi segítség, az ellenzék inkább jelképes gesztust lát.
A NAV megkezdi az adószámla-értesítők kiküldését, és szeptembertől elindul a kötelező nyugtaadat-szolgáltatás.
Júliusban 524,3 milliárd forint többlettel zárt az államháztatás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszere, ami 537,1 milliárd forint javulást jelent az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn kiadott gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium (PM).
Vállalkozásból történő időleges kivonás hiányában az ingyenes ügylet után nem keletkezik áfakötelezettség.