Az idegenforgalmi adó (a továbbiakban: IFA) az egyik legsajátosabb helyi adónem: az adóalany maga a vendég, de az adót nem ő vallja be és fizeti meg az önkormányzatnak, hanem a szálláshely-üzemeltető szedi be tőle, és ő teljesíti a bevallási és fizetési kötelezettségeket az önkormányzat felé. Ez a kettős szerep sok félreértés forrása, és a napi könyvelői munkában is komoly figyelmet igényel.
A helyi iparűzési adóról sokat írunk és sokat beszélünk, hiszen ez a legtöbb vállalkozás számára a legnagyobb helyi adóteher. Kevesebb szó esik azonban arról, hogy a helyi adók rendszere ennél jóval szélesebb: az önkormányzatok építményadót és telekadót is kivethetnek, és ezek az adótételek évente akár több százezer forintot is elérhetnek, miközben a vállalkozók és a könyvelőik sokszor egyáltalán nincsenek tisztában a pontos kötelezettséggel.
A helyi iparűzési adó (HIPA) az egyik legnagyobb adóteher a KKV-k életében, ennek ellenére rengeteg a félreértés az adóalap helyes meghatározása körül. A legtöbben azt gondolják, hogy a HIPA kizárólag az éves árbevétel 2 százaléka. Ez csak abban az esetben igaz, ha nincs egyetlen levonható tétel sem: valójában az adóalap akár jelentősen kisebb, ha az adózó él a törvény adta lehetőségekkel.