Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
Webshopos kereskedelemmel foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatosan merült fel a kérdés, hogy a bevallás 24SZJA13-06-os lapján a 120–121. sorait (nyitó készlet leltár szerinti értéke 2024. január 1-jén, záró készlet leltár szerinti értéke 2024. december 31-én) milyen esetben kell kitölteni?
Bár januártól beadhatják a magánszemélyek a 2024. adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásukat (24SZJA nyomtatványon), sokan megvárták március 15-ét, az adóbevallási tervezet közzétételének időpontját. Eltérően a korábbi évektől, a 2024. évi bevallásban nincs jelentős változás. Ettől függetlenül nem árt a legfontosabb tudnivalókat átismételni és megismerkedni az eSzja portál felületével. Az Adó szaklap írása.
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?
Adott egy Magyarországon élő házaspár, a feleség magyar, míg a férj japán állampolgárságú. A férj esetében teljesül azon kedvezményre jogosító feltétel, hogy ez az első házassága. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy a magyar feleség, akinek egyébként ez már a második házassága, érvényesítheti-e, és ha igen, milyen összegben az első házasok kedvezményét?
Társaságunkat megkereste egy hivatásos labdarúgócsapat képviselője azzal összefüggésben, hogy nyújtsunk számukra támogatást. A hivatásos sportszervezet kft. formában működik, maga a juttatás pedig nem az „adókedvezményes” struktúra hatálya alá esne. Milyen feltételek figyelembevételével nyújtható olyan támogatás a hivatásos sportszervezetnek, amelyet cégünk elismert költségként számolhat el? Szükség van-e ilyenkor a juttatásban részesülő „szokásos” két nyilatkozatára? Problémát jelent-e az, hogy társaságunk a 2025-ös adóelőlege terhére már tett felajánlást egy amatőr kézilabdacsapat javára?
Egy belföldi áfaalany társaság 2025. január 1-jétől egy áfacsoport tagjaként üzemelteti az online pénztárgépeit, ezért a fenti időpontot követően a pénztárépek útján kiállított bizonylatokon automatikusan a társaság új áfakóddal ellátott csoportos tagi adószáma jelenik meg; azonban a csoportos áfaalanyiság csoportazonosító száma nem szerepel bizonylatokon. Kérdésként merült fel, hogy az online pénztárgépek úján kibocsátott bizonylatokon a csoportazonosító számot meg kell-e jeleníteni, valamint ebben az esetben milyen adószámmal történik az adatszolgáltatás a NAV rendszerében?
A társaságunknál a 2024-es adóévben olyan költségek merültek fel, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgálhatnának. Az érintett kutatás-fejlesztési projektet a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA) kötött írásbeli megállapodás alapján az MTA-val közösen folytattuk. Az elmúlt 10 évben rendszerint végeztünk az MTA-val közös kutatás-fejlesztést, amely kapcsán érvényesí-tettük a Tao tv. 7. § (17) bekezdése szerinti „háromszoros” adóalap-csökkentő tételt. Azt fontolgatjuk, hogy a 2024-es adóévi költségek után már nem az adóalap-csökkentő tételt, hanem a 2024-től elérhető kutatás-fejlesztési adókedvezményt érvényesítenénk a 2429 jelű bevallásban. Van-e erre módunk abban az esetben, ha maga a kutatás-fejlesztési projekt már 2023-ban kezdődött?
Az Adó szaklap kétrészes cikksorozatában azt mutatja be, hogy a belföldi általánosforgalmiadó-alanyként és a más közösségi tagállami hozzáadottértékadó-alanyként eljáró kisvállalkozásoknak milyen feltételek mellett és milyen módon nyílik lehetőségük arra, hogy az úgynevezett SME-rendszer mint egyablakos rendszer útján az alanyi adómentességet, illetve a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet válasszák a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállam, valamint az attól eltérő, egy vagy több tagállam területén, akár külön-külön, akár együttesen.
Egy brazil állampolgár is érvényesíthet Magyarországon családi személyijövedelemadó-kedvezményt, ha a gyermeke után Magyarországon családi pótlékban részesül, vagy a családi pótlékra való jogosultsága meg-állapítható lenne? Tehát a nem EGT-állampolgár, nem ukrán és nem szerb állampolgár esetében is fennáll-hat a családi kedvezményre való jogosultság 2025. évben?