Egy belföldi áfaalany társaság egy dél-magyarországi kistelepülésen gyártó üzemet létesít. A társaság az adott településen és a környező településeken ingatlanokat bérel az üzemben foglalkoztatott munkavállalók elszállásolása céljából. A társaság azt tervezi, hogy az elszállásolást ingyenesen vagy csekély összegű térítés ellenében fogja biztosítani a munkavállalói részére. A társaság a bérelt ingatlanok esetlegesen szabadon maradó helyiségeit olyan módon kívánja hasznosítani, hogy azokban más cégek munkavállalóinak az elszállásolását biztosítja ellenérték fejében. Kérdésként merül fel, hogy a társaság jogosult-e levonásba helyezni az általa igénybe vett ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat terhelő áfát?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
Adott egy magánszemély, aki 2021 májusában értékesítette a tulajdonában álló, belföldön fekvő lakást 60 millió forintért, majd 2025 márciusában eladott egy másik lakóingatlant 45 millió forintért. A magánszemély egészen mostanáig nem vásárolt új lakást, 2026 februárjában viszont vesz egy családi házat, amelynek a forgalmi értéke 120 millió forint. A kérdés arra irányul, hogy a cserét pótló vétel kedvezményét hogyan veheti igénybe a magánszemély, értesültünk ugyanis arról, hogy a kedvezmény szabályai 2026. január 1-jétől változtak. Figyelembe vehető-e a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának meghatározásakor a 2021. májusi, magasabb forgalmi értéken megkötött ügylet?
Egy gépjármű tulajdonosa kivonatta a személygépkocsiját a forgalomból, majd a következő hónapban újra forgalomba helyeztette az autót. E hónap végén azonban – értékesítés miatt – már egy új tulajdonos szerepelt üzembentartóként a hatósági nyilvántartásban. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merült fel, hogy a gépjárműadó alanyának az (újra)forgalomba helyezést kezdeményező személyt vagy a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a járműnyilvántartásban tulajdonosként/üzembentartóként szereplő személyt kell tekinteni.
Az Adó szaklap cikkében adónemenkénti bontásban mutatja be az őszi jogalkotási időszakban elfogadott, az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény, illetve a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény módosításait.
Társaságunk 2024-es fizetendő társasági adója 14 millió forint volt, a 2025-ös társaságiadó-fizetési kötelezettségünk pedig várhatóan 19 millió forint lesz. Értesültünk arról, hogy a havi adóelőleg-fizetési gyakoriságra irányadó 5 millió forintos értékhatár 2026-tól megemelkedik 20 millió forintra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy 2026. január 20-án már nem kell fizetni adóelőleget, vagy csak a 2529 jelű bevallás benyújtását követően vonatkozik ránk az új szabály? Ha a 2529 jelű bevallást 2026 májusa előtt, például 2026 márciusában benyújtanánk, akkor korábban áttérhetünk a negyedéves fizetésre?
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő társaság, amelynél az ügyvezetői feladatokat egy olyan nyugdíjas magánszemély látja el, aki az anyák kedvezményét érvényesíti. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a kisvállalati adóban is van olyan előírás, amely adófizetési kötelezettséget ír elő az érintett magánszemélyt foglalkoztató cég részére, ha az átlagkereset négyszeresét meghaladó kifizetésekre kerül sor?
Egy egyéni vállalkozó a hónap egészében gyesben részesül, de ezen ellátás mellett az adott hónap 5 napján vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben mely napokra kell a minimum alapok után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Egy televízióműsor készítésével, videótartalom terjesztésével foglalkozó betéti társaság ügyvezetője személyes közreműködésként televíziós és online műsorvezetőként dolgozik. A bt. tevékenységéből eredően bizonyos igényes és változatos ruhadarabjai munkaruhának számítanak, mivel változatosan kell öltözködnie. Ezzel összefüggésben kérdésként merül fel, hogy a televíziós szereplés esetén az ügyvezető ruházata megfelel-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.24. pontja szerinti adómentes juttatásnak, vagy pedig az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése szerinti olyan juttatásnak tekinthető, amely a magánszemélynél nem minősül bevételnek.
Kérdés, hogy az olyan ügyletek, amelyek keretében egy már meglévő ingatlant teljes elbontás nélkül, a már meglévő elemek egy részének megtartásával átépítenek, 5 százalékos kedvezményes mértékű általános forgalmi adó alá tartozó ingatlanértékesítésnek minősíthetők-e?