A vállalkozásoknak, amelyek a társasági adó alanyai – főszabály szerint – az adóévet követő év 5. hónap utolsó napjáig szükséges benyújtani a ’29-es jelű társaságiadó-bevallást. Vannak azonban kivételek, mint a civil szervezetek, amelyeknek megfelelő feltételek teljesülése esetén elégséges nyilatkozatot benyújtani az említett határidőig. A jogszabályok évről évre változnak, nincs ez másként a társasági adóra irányadó szabályok tekintetében sem. Ebből következően fontos áttekinteni, hogy a korábbi év elszámoló bevallásához képest mely változások érhetők tetten a 2025. évi bevallás tekintetében. Az Adó szaklap írása a 2529 jelű bevallás kapcsán a főbb kitöltési szabályok mellett az újdonságokra helyezzük a hangsúlyt.
Értesültünk arról, hogy bizonyos energiaellátókat az idei évben különadó-fizetési kötelezettség terheli. Milyen esedékességgel kell teljesíteni az új kötelezettséget? Hogyan kell megállapítani az adóalapot, továbbá mekkora az adó mértéke?
Adott egy egyéni vállalkozó, aki a vonatkozó jogszabályok alapján belföldi pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett. Az egyéni vállalkozó a Wise Europe SA (székhely: Belgium) által vezetett pénzforgalmi számlával rendelkezik, amelyhez magyar IBAN tartozik. Elfogadható-e az ilyen számla egyéni vállalkozó esetében a pénzforgalmi számlanyitási kötelezettség teljesítéseként? Amennyiben igen, hogyan kell ezt bejelenteni az adóhatóság felé?
Társaságunk az idei évben beszerzett egy személygépjárművet, amelyet részben a 2023-ban képzett fejlesztési tartalék felhasználásával vásároltunk meg. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a beszerzés 2026. január 1-jén történt, a személygépkocsi vételára 22 millió forint, amelyből a fejlesztési tartalék 10 millió forintot tett ki. A személygépkocsi összegét társaságunk 5 év alatt kívánja leírni a számvitelben (maradványértékkel nem számolunk). A társasági adóban a 20 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazását választjuk. Jelen esetben a számviteli értékcsökkenés és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás egybe esik. Ismerjük a szabályozást, tudjuk azt, hogy a fejlesztési tartalékra eső értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni, ugyanakkor nem egyértelmű számunkra, hogy a nem fejlesztési tartalékból finanszírozott összegre nézve hogyan kell elszámolni a tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírást. A kérdésünk konkrétan arra irányul, hogy a fejlesztési tartalékkal csökkentett bekerülési értékre, vagy pedig a teljes bekerülési értékre kell vetíteni a 20 százalékos értékcsökkenési leírást?
Az ingatlan megvásárlásának földhivatali bejegyzése a hivatal elutasításai miatt évekig elhúzódott. Melyik évet lehet az ingatlan szerzési időpontjaként figyelembe venni? Az Adó szaklap szekértője válaszol.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonát képező, 2 évnél régebben használatba vett ipari ingatlanon olyan átalakításokat, átépítéseket valósított meg, amelyek eredményeként az ingatlan funkciója lakóingatlanra változott. A változásról az illetékes települési önkormányzat a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján hatósági bizonyítványt állított ki, emellett a változást az ingatlan tulajdoni lapján is átvezették és az ingatlant lakóházként jelölték meg. Kérdésként merül fel, hogy az érintett ingatlan a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 évig terjedően az áfatörvény alkalmazásában új lakóingatlannak minősül-e, illetve a fenti időszakon belül a társaság köteles-e az ingatlant 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval terhelten értékesíteni. Befolyásolja a fenti ügylet megítélését, hogy a társaság az ingatlanértékesítés tekintetében nem választott adókötelezettséget?
Az Adó szaklap írásában bemutatja, hogy a béren kívüli juttatások rendszerét milyen változások érintették, és a különböző juttatások milyen keretek között adhatók a munkavállalóknak 2026-ban.
Egy belföldi áfaalany társaság egy dél-magyarországi kistelepülésen gyártó üzemet létesít. A társaság az adott településen és a környező településeken ingatlanokat bérel az üzemben foglalkoztatott munkavállalók elszállásolása céljából. A társaság azt tervezi, hogy az elszállásolást ingyenesen vagy csekély összegű térítés ellenében fogja biztosítani a munkavállalói részére. A társaság a bérelt ingatlanok esetlegesen szabadon maradó helyiségeit olyan módon kívánja hasznosítani, hogy azokban más cégek munkavállalóinak az elszállásolását biztosítja ellenérték fejében. Kérdésként merül fel, hogy a társaság jogosult-e levonásba helyezni az általa igénybe vett ingatlan-bérbeadási szolgáltatásokat terhelő áfát?
Társaságunk 2025. december 31-ei hatállyal kijelentkezett a kisvállalati adó hatálya alól, így 2026. január 1-jétől kezdve társaságiadó-alanyként működünk. A 2026. május 31-éig benyújtandó, záró kisvállalatiadó-bevallásban le kell vezetnünk az áttérési különbözet összegét, és ezzel kapcsolatban merült fel kérdésünk. Az áttérési különbözet megállapításakor csökkentő tételként kell figyelembe venni a megszerzett, előállított immateriális jószágnak, tárgyi eszköznek a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnése időpontjában fennálló könyv szerinti értékét. A jogszabály azonban nem definiálja egyértelműen, hogy a „megszerzett” fogalom kizárólag a már aktivált, üzembe helyezett eszközöket jelenti-e; vagy a befejezetlen beruházások, amelyek a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének időpontjában még nincsenek aktiválva, beletartoznak-e a megszerzett tárgyi eszközök körébe. A kérdésünk tehát arra irányul, hogy a kisvállalatiadó-alanyiság megszűnésének időpontjában a még üzembe nem helyezett beruházások értéke is figyelembe vehető-e csökkentő tételként az áttérési különbözet összegének meghatározása során.
Adott egy magánszemély, aki 2021 májusában értékesítette a tulajdonában álló, belföldön fekvő lakást 60 millió forintért, majd 2025 márciusában eladott egy másik lakóingatlant 45 millió forintért. A magánszemély egészen mostanáig nem vásárolt új lakást, 2026 februárjában viszont vesz egy családi házat, amelynek a forgalmi értéke 120 millió forint. A kérdés arra irányul, hogy a cserét pótló vétel kedvezményét hogyan veheti igénybe a magánszemély, értesültünk ugyanis arról, hogy a kedvezmény szabályai 2026. január 1-jétől változtak. Figyelembe vehető-e a visszterhes vagyonátruházási illeték alapjának meghatározásakor a 2021. májusi, magasabb forgalmi értéken megkötött ügylet?