Egy magánszemély 2022-ben megszerzett egy haszonélvezettel terhelt ingatlant. Az ingatlan megszerzésekor az egyik haszonélvező lemondott ezen jogáról, a másik viszont – valószínűsíthetően tévedésből – továbbra is haszonélvező maradt. Az ingatlan tulajdonosa 2022–2024 között jelentős összegű értéknövelő beruházást hajtott végre az ingatlanon, a telken álló lakóingatlan nagy mértékben kibővítésre került. A haszonélvezeti jog – a felek közötti, ettől eltérő megállapodás, illetve az erre utaló ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában – az ingatlan egészén, azaz a telken és annak építkezéssel keletkezett növekményén is fennállt. A haszonélvezeti jog jogosultja 2026-ban lemondott ezen jogáról, a lemondás következtében a tulajdonosnak illetékkötelezettsége keletkezett. Keletkezik-e ilyen esetben illetékfizetési kötelezettség? Mi tekinthető az illeték alapjának? Alkalmazható-e a konkrét esetben a ráépítéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentesség?
Kell-e visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni mobilház vásárlása esetén, amely saját telken kerül felállításra?
A munkaerő-kölcsönzés olyan atipikus foglalkoztatási forma, amelyben a munkáltatók igényeiknek megfelelően alakíthatják a szükséges munkavállalói létszámot, igazodhatnak a gazdasági élet alakulásához, míg a munkavállalók rugalmasabban juthatnak munkavégzési lehetőséghez. A munkaerő-kölcsönzés háromszereplős ügylet, amelyben a kölcsönbeadó, a kölcsönbevevő és a kölcsönzött munkavállaló vesz részt.
Milyen költségeket lehet figyelembe venni a munkásszállás céljára bérelt ingatlanra tekintettel érvényesíthető adóalap-csökkentő tétel alkalmazásakor?
Az Adó szaklap friss számának cikkében bemutatja a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményeket, ezek érvényesítésének szabályait, valamint kitér a gyakorlatban felmerült egyes kérdésekre is.
Ha egy magánszemély külföldi brókercégnél nyit TBSZ-t, mi szükséges a bejelentéshez, és milyen következménye van annak, ha a bejelentést nem teljesíti határidőben?
Egy beföldi általánosforgalmiadó-alany társaság használt ingatlan vásárlásával összefüggésben a teljes vételárat 2025. december 30-án egyenlítette ki. Erre tekintettel a társaság az adásvételi szerződés rendelkezései alapján 2025. december 30-án jogosulttá vált arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát bejegyeztesse. Ugyanakkor az ingatlan tulajdonjogát ténylegesen csak 2026. január 19-én jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlan tényleges birtokbaadása pedig 2026. január 13-án történt meg (az adásvételi szerződés alapján az eladó legkésőbb 2026. január 15-éig volt köteles az ingatlant a társaság birtokába adni). Kérdésként merül fel, hogy milyen módon kell megállapítani a fenti ügylet áfatörvény szerinti teljesítési időpontját, valamint jogosult-e az eladó a társaság részére a végszámlát 2025. december 30-i teljesítési időponttal kibocsátani?
Egy ügyfelünk ingatlan-adásvételi szerződést kötött, amelytől szavatossági problémák miatt el kíván állni. Ha ebben az esetben a szerződő felek úgy döntenek, hogy a közöttük létrejött adásvételi szerződést – a tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálását követően – utólag felbontják, az eladó tulajdonjogának „visszajegyzése” szerződés felbontása vagy eredeti állapot helyreállítása jogcímen kérhető? Kérhető-e továbbá a visszterhes vagyonátruházási illeték törlése az eredeti állapot helyreállítása címén?
Adott egy kft. formában működő belföldi illetőségű társaság, amely a törzstőkén felüli vagyona terhére 2026. február 20-án megvásárolta egy korábbi tagjának üzletrészét. Kérdésként merül fel, hogy van-e bármilyen akadálya annak, hogy a kft. az üzletrész megszerzését az adóhatóság felé bejelentse és adott esetben a későbbiekben alkalmazza a bejelentett részesedés árfolyamnyereséggel történő kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71/A. §-a szerint a közszférában dolgozók számára 2026. január 1-jétől elérhető otthontámogatás a béren kívüli juttatásokra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket. Az Szja tv. 69. § (5) bekezdése határozza meg a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) és az egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) bevallási gyakoriságát. Ugyanakkor az Szja tv. 71/A. §-a miatt nem módosult az Szja tv. 69. § (5) bekezdése, ezért kérdésként merül fel, hogy milyen gyakorisággal kell bevallani az Szja tv. 71/A. §-a szerinti otthontámogatás címén nyújtott támogatás után fizetendő személyi jövedelemadót és szociális hozzájárulási adót.