Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Ha háztartási munka esetében a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat elmulasztja bejelenteni, akkor utólag hogyan kell eljárnia ennek pótlása érdekében? Az Adó szaklap 2024/11-es számában megjelent válasz következik.
Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Adott egy német illetőségű magánszemély, aki az egyetlen élő rokonának, a magyar illetőségű unokaöccsének 30 ezer euró értékű pénzösszeget kíván ajándékozni. Az ajándékot a német magánszemély a megajándékozott magyar illetőségű magánszemély bankszámlájára fogja átutalni. A megajándékozott rendelkezik németországi bankban, illetve magyar bankban vezetett bankszámlával is. A felek még nem egyeztek meg abban, hogy melyik pénzintézetnél vezetett bankszámlára kerül átutalásra az ajándék összege. Kérdésként merült fel, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Be kell-e jelenteni az ajándékozást az állami adóhatóságnak? Érinti-e az illetékkötelezettség fennállását az a tény, ha az ajándékot a megajándékozott németországi bankszámlájára utalja át az ajándékozó?
Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakéértője válaszol.