Magánszemélyként egy 130 négyzetméteres alapterületű új családi házat kívánunk felépíttetni. Az építkezést bejelentettük az egyszerűsített bejelentés szabályai alapján. Az építési munkálatok elvégzésével egy generál-kivitelezőt bíztunk meg, aki szerkezetkész állapotig dolgozik, vagyis elkészíti az alapot, a határoló külső falakat, a födémeket és a tetőszerkezetet. A befejező munkálatokat, a gépészeti szerelést, a burkolást, a festést, valamint a belső válaszfalak építését saját magunk kívánjuk megszervezni. A generálkivitelezőnek a teljes összeg 70 százalékát előre elutaljuk, ebből vásárolja meg az anyagokat. A fennmaradó összeget három részletben fogjuk megfizetni az egyes részmunkák elkészülte után. Alkalmazandó-e az 5 százalékos kedvezményes áfamérték a generálkivitelező által a részünkre teljesített munkavégzés kapcsán, valamint jogosultak vagyunk-e a családi ház felépítéséhez szükséges építőanyagokat szintén 5 százalékos áfával terhelten beszerezni?
Adott egy társaság, amely több kapcsolt vállalkozásával áll kereskedelmi kapcsolatban. Ez idáig a cég transzferár-nyilvántartást nem készített, mivel kisvállalkozásnak minősült. A 2023-as beszámoló alapján a társaság átlépte a kisvállalkozási méretre vonatkozó pénzügyi mutatóértékeket. A cég méret szerinti besorolása a határértékek egyszeri átlépése miatt természetesen nem változott, maradt kisvállalkozás. A rendelkezésre álló adatok alapján a társaság a 2024-es beszámolója alapján a középvállalkozási méretbe esik, így nagy valószínűséggel elveszíti a kisvállalkozási méretet. Kérdésként merül fel, hogy ilyen esetben a 2024-es adóévi ügyletekről is kell-e már transzferár-nyilvántartást vezetni.
Az áfatörvény több döntési lehetőséget is biztosít az adóalanyok számára: a döntések egy részét év közben is meghozhatják, másokat azonban csak a naptári év végéig megtett bejelentéssel. Vannak olyan döntések, amelyekhez azok meghozatalát követően az adózó bizonyos időtartamig (2, illetve 5 évig) kötve van, és megváltoztatásukra csak ezen időtartam leteltét követően van lehetőség. Az Adó szaklap írása többek között ismerteti az uniós alanyi adómentesség választására vonatkozó új, 2025. január 1-jétől hatályos rendelkezéseket.
Egy magyar állampolgár munkalehetőség miatt ideiglenesen pár évre egy másik európai uniós tagállamba költözik, és ott lesz az adóügyi illetősége. A külföldi tartózkodása idejére meg kell-e szüntetnie a belföldi tartós befektetési szerződését, illetve, ha maradhat, milyen adókötelezettség terheli azt?
Egy magánszemély korábbi munkáltatója bankszámlájáról végrehajtás által jutott hozzá egy havi fizetéshez és végkielégítéshez. Ezzel kapcsolatosan kérdésünk az, hogy hogyan kerül az adóhatóság felé bevallásra a társadalombiztosítási járulék ebből az összegből. Ki köteles ezt befizetni?
Egy baráti társaság tagjai szerepjátékok játszása céljából összejöveteleket szerveznek és annak lebonyolításában közreműködnek. A rendezvényen részt venni kívánó vendégeknek a belépésért, részvételért hozzájárulást kell fizetniük. Kérdésként merül fel, hogy a szervezőknek a fenti tevékenység kapcsán keletkezik-e áfaalanyiságuk, illetve kötelesek-e az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni és adószámot kérni.
Egy belföldi áfaalany társaság értékesíteni kívánja a tulajdonát képező, 4 ezer négyzetméter alapterületű, jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban „kivett ipartelep” megjelöléssel szereplő ingatlant. A társaság az ingatlanon található felépítményeket elbontja, így értékesítés várható időpontjában egyetlen felépítményként kizárólag az áramszolgáltató tulajdonát képező 4 × 5 m2 alapterületű trafóház épület fog megmaradni. A bontás eredményeként az ingatlan besorolása „kivett udvar, trafóház” lesz. A társaság egy többlakásos lakóingatlannak az adott ingatlanon történő felépítésére vonatkozó, véglegessé vált építési engedéllyel is rendelkezik. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlan a fenti körülményeket figyelembe véve az értékesítésének az időpontjában építési teleknek minősíthető-e, illetve a társaságnak keletkezik-e áfakötelezettsége?
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
Egy fiatal labdarúgó szeretne áttérni egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózásra. Ennek azonban az az egyik feltétele, hogy a közterhek az általános szabályok szerint évente legalább az éves minimálbért elérő jövedelem után megfizetésre kerüljenek. Az ő esetében megfizetettnek lehet-e tekinteni a személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha a sportoló a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményének igénybevétele miatt az általános szabályok szerint ténylegesen egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót vagy a minimálbér összegénél alacsonyabb jövedelem után fizet személyi jövedelemadót. Tehát választhatja-e a fiatalember ebben az esetben is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.