A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
Egy fiatal labdarúgó szeretne áttérni egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózásra. Ennek azonban az az egyik feltétele, hogy a közterhek az általános szabályok szerint évente legalább az éves minimálbért elérő jövedelem után megfizetésre kerüljenek. Az ő esetében megfizetettnek lehet-e tekinteni a személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha a sportoló a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményének igénybevétele miatt az általános szabályok szerint ténylegesen egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót vagy a minimálbér összegénél alacsonyabb jövedelem után fizet személyi jövedelemadót. Tehát választhatja-e a fiatalember ebben az esetben is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából milyen módon mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, valamint milyen feltételek mellett, illetve meddig minősülnek új kötelezettnek? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Egy külföldi illetőségű cég, amely Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkezik, belföldön építési-szerelési munkát végez és magánszemélytől vesz bérbe alkalomszerűen ingatlant, kevesebb mint 3 hónap időtartamra. Ebben az esetben a bérleti díj után fizetendő személyi jövedelemadó a bérbe vevő céget vagy a bérbe adó magánszemélyt terheli? Kell-e a külföldi cégnek ’08-as havi adó- és járulékbevallást benyújtania az adóhatóság felé?
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.