Az utalványok komplex rendszerének közösségi szabályozása elkerülhetetlenné vált a kettős adóztatás, az adókikerülő magatartás és az indokolatlan árelőny megakadályozása érdekében. Az utalványok egyes rendelkezéseit magába foglaló, pár éve hatályba lépett áfajogi szabályozás újratárgyalása időszerűvé vált a napjainkban rendszeresen használt utalványok megnövekedett száma, valamint azok felhasználási lehetőségeinek és funkcióinak bővülése miatt. A témát a hatósági joggyakorlatban felmerült legújabb esetek bemutatásával árnyalja az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent írás.
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
Adott egy egyesület, amelynek a tulajdonában áll egy személygépkocsi és egy pótkocsi. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontja szerint az egyesület mentesül a tulajdonában álló gépjármű után a gépjárműadó alól, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezért kérdésként merül fel, hogy a gépjármű fogalmába beleérthetjük-e a pótkocsit is, vagy ez külön kezelendő, és arra nem jár az adómentesség.
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.
„A”, „B” és „C” társaság 2023. január 1-je óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek, a csoportkép-viselői feladatokat „C” társaság látja el. A 2023-as adóévről szóló bevallás összeállítása során merült fel az a kérdésünk, hogy a csoportos társaságiadó-alanynak kell-e alkalmaznia a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályokat, vagy azokat a csoporttagoknak kell figyelembe venniük az egyedi adóalap megállapítása során. A 2329 jelű nyomtatvány NY-01-es lap 30. sorában a csoportképviselő kinek (mely adózónak) a vonatkozásában nyilatkozik a jövedelem-(nyereség-)minimum szabályok alkalmazásáról?
A számviteli beszámoló és az annak adatain alapuló társaságiadó-bevallás elkészítése az egyik legfontosabb olyan feladat, amely egy üzleti év zárásához kapcsolódik. A társaságiadó-kötelezettség szempontjából az üzleti év utolsó napjának több szempontból is relevanciája van: gondoljunk csak azokra az adóalap-korrekciókra, amelyek olyan számviteli tételekhez kapcsolódnak, amelyeket év végén számol el egy gazdálkodó. Emellett az év vége egyben lehetőségeket is nyújt az adózás tervezéséhez, egy esetleges adózási-módváltás megfontolásához. Nem utolsósorban az év vége sok szempontból olyan határidőt is jelent, amelyre indokolt kiemelt figyelmet fordítani. A zárás mellett természetesen a nyitás során, a következő év kezdeti időszakában is számos feladat jelentkezhet, különösen a mérlegkészítés, illetve a társaságiadó-bevallás benyújtása határidejéig bezárólag. Ezek a feladatok adózótól függően rendkívül változatosak, így kimerítő listát lehetetlen adni. Az Adó szaklap írása azokat a jellemzően előforduló, megfontolásra érdemes szabályokat, teendőket emeli ki, amelyek az adózók széles rétegét érinthetik.
A cég budapesti székhellyel rendelkezik, és a budapesti munkavállaló BKK bérlet helyett Pest vármegyei bérletet vásárol. Kérdés, hogy elszámolható-e adómentesen a vármegyebérlet a BKK bérlet helyett, illetve Budapest közigazgatási határán kívülről munkába járáshoz igénybe vett vármegyebérlet elszámolható-e számla nélkül adómentesen?
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő kft., amely a 2022-es üzleti évéről 2023. május hónapban elfogadta a beszámolóját. A beszámoló elfogadásakor a taggyűlés osztalékot nem hagyott jóvá, holott egyébként volt erre fedezet. 2023 szeptemberében a társaság tagjai osztalékelőleget kívánnak felvenni. Használható-e erre a célra a 2022-es üzleti évről szóló, 2023. májusban elfogadott éves beszámoló? Álláspontunk szerint igen, hiszen az 6 hónapon belüli. A taggyűlés által jóváhagyott osztalékelőleg után meg kell-e fizetni az adóelőleget a 2023. III. negyedévi kiva-előleg bevallásakor? (Az osztalék forrása kivás eredmény.) Az Adó szaklap szakértője vállaszolt.
Az adótanácsadói és okleveles adószakértői képzések jövőjéről, az online számlaadat-szolgáltatás aktualitásairól, az előadóművészek adózásáról és a SZÉP-kártya szabályozásának aktuális változásairól olvashat többek között az Adó szaklap legfrissebb, dupla számában.