Az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából milyen módon mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, valamint milyen feltételek mellett, illetve meddig minősülnek új kötelezettnek? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Egy külföldi illetőségű cég, amely Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkezik, belföldön építési-szerelési munkát végez és magánszemélytől vesz bérbe alkalomszerűen ingatlant, kevesebb mint 3 hónap időtartamra. Ebben az esetben a bérleti díj után fizetendő személyi jövedelemadó a bérbe vevő céget vagy a bérbe adó magánszemélyt terheli? Kell-e a külföldi cégnek ’08-as havi adó- és járulékbevallást benyújtania az adóhatóság felé?
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.
Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.
Társaságunk egy belföldi illetőségű kft., amelynek a 2024-es adóévre vonatkozóan bevallott, fizetendő társaságiadó-előlegének összege jelentősen alacsonyabb, mint ahogy a tárgyidőszak, azaz a 2024-es adóév eddig ismert eredménye alapján a fizetendő adó prognosztizálható. Felmerült, hogy a 2024. évre fizetendő, az adószámlán kötelezettségként előírt társaságiadó-előleg összegét szeretnénk „megemeltetni” a közteher fizetésének arányos eloszlása érdekében. A magasabb összegű társaságiadóelőleg-kötelezettség esetén ugyanis társaságunk magasabb összegben tenne adófelajánlást és így magasabb összegű jóváírásban részesülnénk. Kérdésként merül fel, hogy társaságunk kérheti-e a 2229 és a 2329 jelű bevallásokban bevallott, a 2024-es adóévre vonatkozó társaságiadó-előleg összegének emelését az adóhatóságtól. Van-e erre mód az ELOLEGMOD jelű nyomtatvány benyújtásával? Álláspontunk szerint sem a társasági adóról és az osztalékadóról szóló, sem pedig az adózás rendjéről szóló 2017. CL. törvény nem zárja ki a társaságiadó-előleg megemelésére vonatkozó kérelem benyújtását.
„X” és „Y” társaság 2020 óta csoportos társaságiadó-alanyként működnek. A 2021–2023-as adóévekben a csoport tagjainak adóalapja negatív volt, tehát csoportszintű veszteség keletkezett. Az „X” és „Y” társaságok tulajdonosi háttere 2024-ben megváltozott, felvásárolta őket „Z” társaság. A „Z” társasággal mint a szavazati jogok 100 százalékát gyakorló adózóval mindként cég kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, sőt, a feltételek ahhoz is adottak, hogy „Z” társaság 2025-től csatlakozzon a csoportos társaságiadó-alanyhoz. Kérdésként merült fel, hogy ha „Z” társaság belép a csoportba, akkor a belépését megelőzően keletkezett, még fel nem használt csoportszintű veszteség leírására ő is jogosult lesz-e.
Ha háztartási munka esetében a foglalkoztató a háztartási alkalmazottat elmulasztja bejelenteni, akkor utólag hogyan kell eljárnia ennek pótlása érdekében? Az Adó szaklap 2024/11-es számában megjelent válasz következik.