Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.
„X” és „Y” társaság az ügyvezetés egyezőségére tekintettel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adózók. Az „Y” társaság a 100 százalékos tulajdonosa „Z” társaságnak, e két társaság tehát a többségi befolyás alapján minősül kapcsolt vállalkozásnak, az ügyvezetés egyezősége e tekintetben nem áll fenn. Az „X” és a „Z” társaság tulajdonosi háttere teljes mértékben különbözik egymástól, egyik adózó sem gyakorol többségi befolyást a másikban. Kérdésünk arra irányul, hogy „X” és „Z” társaságok között ebben az esetben fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony.
Adott egy német illetőségű magánszemély, aki az egyetlen élő rokonának, a magyar illetőségű unokaöccsének 30 ezer euró értékű pénzösszeget kíván ajándékozni. Az ajándékot a német magánszemély a megajándékozott magyar illetőségű magánszemély bankszámlájára fogja átutalni. A megajándékozott rendelkezik németországi bankban, illetve magyar bankban vezetett bankszámlával is. A felek még nem egyeztek meg abban, hogy melyik pénzintézetnél vezetett bankszámlára kerül átutalásra az ajándék összege. Kérdésként merült fel, hogy az ajándék után kell-e illetéket fizetnie a megajándékozottnak. Be kell-e jelenteni az ajándékozást az állami adóhatóságnak? Érinti-e az illetékkötelezettség fennállását az a tény, ha az ajándékot a megajándékozott németországi bankszámlájára utalja át az ajándékozó?
Társaságunk egy tranzakció keretében 2024 szeptemberében meg fog szerezni egy határozott futamidejű, vissza nem váltható befektetési jegyet, amelynek kibocsátója egy belföldi magántőkealap. A tervek szerint a befektetési jegyet a későbbiekben értékesítenénk. Felmerült, hogy a várható árfolyamnyereség miatt célszerű lenne bejelenteni a befektetési jegy megszerzését az állami adóhatósághoz. Bizonytalanok vagyunk ugyanakkor a tekintetben, hogy egy ilyen jellegű befektetési jegy megszerzése egyáltalán bejelenthető-e. Azzal tisztában vagyunk, hogy a határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy bejelentésére nincs mód. Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Adhat-e SZÉP-kártyára támogatást a diák munkavállaló tag részére az iskolaszövetkezet? Van-e arra lehetőség, hogy a SZÉP-kártya juttatását egy olyan társaság biztosítsa a magánszemély részére, amely az iskolaszövetkezettel kötött megállapodás alapján foglalkoztatja a magánszemélyt? Az Adó szaklap szakéértője válaszol.
Az utalványok komplex rendszerének közösségi szabályozása elkerülhetetlenné vált a kettős adóztatás, az adókikerülő magatartás és az indokolatlan árelőny megakadályozása érdekében. Az utalványok egyes rendelkezéseit magába foglaló, pár éve hatályba lépett áfajogi szabályozás újratárgyalása időszerűvé vált a napjainkban rendszeresen használt utalványok megnövekedett száma, valamint azok felhasználási lehetőségeinek és funkcióinak bővülése miatt. A témát a hatósági joggyakorlatban felmerült legújabb esetek bemutatásával árnyalja az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent írás.
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
Adott egy egyesület, amelynek a tulajdonában áll egy személygépkocsi és egy pótkocsi. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b) pontja szerint az egyesület mentesül a tulajdonában álló gépjármű után a gépjárműadó alól, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. Ezért kérdésként merül fel, hogy a gépjármű fogalmába beleérthetjük-e a pótkocsit is, vagy ez külön kezelendő, és arra nem jár az adómentesség.
Egy kisvállalatiadó-alanyként működő magyar illetőségű kft. ügynöki jutalékot számláz román partnerének. A román fél a számla ellenértékéből visszatart 5 százalék forrásadót. Kérdésünk arra irányul, hogy a magyar kft. ilyen esetben hogyan tudja elkerülni a kettős adóztatást. A teljes adóalap terhére érvényesíthető-e a beszámítás?
Kérdésként merül fel, hogy a kávéknak a hűségkártya-program keretében a hűségkártyák használata útján megvalósított értékesítése egycélú vagy többcélú utalvány alkalmazásának minősíthető-e, illetve, hogy az milyen feltételek mellett keletkeztet a társaság részére áfakötelezettséget. Kérdéses továbbá, hogy az ajándék kávéknak a hűségkártyák értékesítésekor történő biztosítása áfaköteles termékértékesítésnek vagy szolgáltatásnyújtásnak tekinthető-e vagy sem.