Adott egy kisvállalati adóalanyként működő társaság, amelynél az ügyvezetői feladatokat egy olyan nyugdíjas magánszemély látja el, aki az anyák kedvezményét érvényesíti. A szociális hozzájárulási adóhoz hasonlóan a kisvállalati adóban is van olyan előírás, amely adófizetési kötelezettséget ír elő az érintett magánszemélyt foglalkoztató cég részére, ha az átlagkereset négyszeresét meghaladó kifizetésekre kerül sor?
Egy egyéni vállalkozó a hónap egészében gyesben részesül, de ezen ellátás mellett az adott hónap 5 napján vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben mely napokra kell a minimum alapok után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetnie?
Egy televízióműsor készítésével, videótartalom terjesztésével foglalkozó betéti társaság ügyvezetője személyes közreműködésként televíziós és online műsorvezetőként dolgozik. A bt. tevékenységéből eredően bizonyos igényes és változatos ruhadarabjai munkaruhának számítanak, mivel változatosan kell öltözködnie. Ezzel összefüggésben kérdésként merül fel, hogy a televíziós szereplés esetén az ügyvezető ruházata megfelel-e a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 8.24. pontja szerinti adómentes juttatásnak, vagy pedig az Szja tv. 4. § (2a) bekezdése szerinti olyan juttatásnak tekinthető, amely a magánszemélynél nem minősül bevételnek.
Kérdés, hogy az olyan ügyletek, amelyek keretében egy már meglévő ingatlant teljes elbontás nélkül, a már meglévő elemek egy részének megtartásával átépítenek, 5 százalékos kedvezményes mértékű általános forgalmi adó alá tartozó ingatlanértékesítésnek minősíthetők-e?
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent cikk célja, hogy közérthetően ismertesse a csoportos társaságiadó-alanyiság főbb szabályait, feltárja a rendszer gazdasági és jogi összefüggéseit, valamint a vállalatcsoportok adózására gyakorolt hatásait.
Önellenőrizhető-e a 2024. évi szja-bevallás, és figyelembe vehető-e a 2021. évi kriptoügyleteken keletkezett veszteség a 2024. évre megfizetett adó csökkentésére?
2025. október 31-én tulajdonosváltozás volt egy belföldi illetőségű kft.-nél, a korábbi tulajdonos társaság, amelynek 130 foglalkoztatottja volt, értékesítette az üzletrészét. 2025. november 1-je óta az érintett kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak. A tulajdonosváltással egyidejűleg megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony a korábbi tulajdonos társasággal, más kapcsolt vállalkozással nem rendelkezik. A kft. már régebb óta a kisvállalati adó alanyaként szeretett volna működni, ugyanakkor a korábbi kapcsolt vállalkozása miatt erre nem volt lehetőség. Mikortól lehet a kisvállalati adó alanya a cég? 2026 januárjától van már erre lehetőség?
Egy cégnél a 2024-es évre vonatkozóan teljesültek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei, előírásai, ugyanakkor a 2018-as „törölt” adatszolgáltatásuk pótlására, helyesbítésére az érintett adóév elévülése miatt azonban már nincs lehetőségük. Éppen ezért kérdésként merült fel, hogy a társaság jogosult volt-e a 2024. adóévi bevallásába beállítani az adókedvezményt.
Egy egyéni vállalkozó átalányadózásra való jogosultsága a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt 2025. július 12-én szűnt meg. Első kérdésünk az, hogy ebben az esetben a teljes 2025. adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell-e a személyijövedelemadó-kötelezettségét megállapítania; a második kérdésünk pedig arra irányul, hogy ebben az esetben szükséges-e a 2025. adóév első két negyedévének 2558 jelű járulékbevallásait önellenőriznie?
Egy alkalmazásunkban álló anyuka három gyermeket nevel, akik közül kettő vér szerinti gyermeke, de a harmadik a gyámsága alatt áll. Kérdésként merült fel a munkavállaló részéről, hogy ebben az esetben ő is igénybe veheti-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét?