A meglehetősen összetett kérdést az Adó szaklap szekértője válaszolta meg.
Az Adó szaklap friss számában megjelent írásában bemutatja a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozó előírásokat, illetve részletezi a tisztség betöltésére tekintettel megszerzett javadalmazás egyes elemeinek adózásával kapcsolatos fontosabb szabályokat, kitérve a tisztség ellátásával összefüggésben esetlegesen felmerülő költségek elszámolási lehetőségeire is.
Egy elhunyt magánszemély nem rendelkezett leszármazókkal, házastársa és testvérei is már mind elhunytak, ezért lakóingatlanát tíz unokaöccse, illetve unokahúga örökli meg. Az örökösök között vannak, akik testvéri, mások unokatestvéri kapcsolatban állnak egymással. Mivel az ingatlan forgalmi értéke nem képvisel nagy értéket, ezért az a döntés születik az örökösök között, hogy a hagyatéki eljárás során ingyenesen lemondanak az örökrészükről egyikük javára. Ebben az esetben kit és milyen illetékfizetési kötelezettség terhel?
Az e-pénztárgépekre vonatkozó fejlesztői dokumentációban foglaltak alapján a nyomtatási képesség az e-pénztárgépek kötelező funkciója, de a nyomtatás esetleges meghibásodása esetén az e-pénztárgép tovább üzemeltethető, azzal, hogy ilyen esetben az üzemeltető felelőssége a nyomtatási képesség mielőbbi helyreállítása. Kérdésként merül fel, hogy az önkiszolgáló e-pénztárgép nyomtatójának meghibásodása esetén tovább folytatható-e az értékesítés.
Egy egyéni vállalkozó az áfatörvény általános szabályait alkalmazó adóalanyként a tulajdonát képező, közvetlenül a Balaton partján elhelyezkedő üdülőövezeti beépítetlen telken szezonális vízisport-eszközöket ad bérbe. A fenti tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt és ügyvitelt egy ideiglenesen felállított sátorban valósítja meg, a sporteszközöket pedig a telek partja mentén a tóban elhelyezett stégeken, illetve az azokon kialakított állványokon tárolja. Az egyéni vállalkozó egy lakófunkciónak megfelelően berendezett, beépített bútorokkal, gépekkel és berendezésekkel ellátott mobilházat vásárolt, amelyet a részére kiadott építési engedély alapján a telekre telepített. A mobilház telepítését követően a telket és a mobilházat együttesen „kivett üdülőépület, udvar” megjelöléssel jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozó a mobilházat egyrészt az általa áfakötelesen végzett bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó adminisztráció és ügyvitel céljára használta, másrészt pedig a szezonban életvitelszerűen is a mobilházban tartózkodott. Az egyéni vállalkozó a lakóingatlanra vonatkozó adólevonási tilalmakat figyelembe véve levonásba helyezheti a mobilház beszerzését és telepítését terhelő áfát?
Egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló független féltől egy olyan létesítményt kíván megvenni, amelyben korábban ipari, valamint kereskedelmi tevékenységet folytattak. A jelenlegi tulajdonos a létesítményt be kívánja zárni. A társaság a felvásárlást követően tovább üzemeltetné a létesítményt, méghozzá bérbeadás révén, tehát saját maga nem folytatná a létesítményben a korábbi ipari, kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a létesítmény felvásárlására tekintettel érvényesíthet-e a társaság fejlesztési adókedvezményt. A létesítmény felvásárlása esetén az induló beruházásként történő minősítésnek feltétele-e, hogy a felvásárló adóalany maga folytassa a korábbi tevékenységet, vagy elegendő, ha bérbeadással üzemelteti a létesítményt?
Adott egy olyan társaság, amely határokon átnyúló átalakulás révén 2025 októbere óta minősül belföldi illetőségű adózónak. Az adózó élni kíván azzal a 2025. június 20-a óta fennálló lehetőséggel, hogy a korábban, azaz a belföldi illetőség fennállását megelőzően szerzett részesedéseit bejelentse. Az adózó a későbbiekben a bejelentett részesedései egy részét értékesíteni kívánja, az ügyleten feltehetően nyereséget fog realizálni. Kérdésként merült fel, hogy a bejelentett részesedés értékesítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel érvényesítéséhez szükséges 1 éves tartási idő ezen esetben honnan számítandó. Figyelembe vehető-e az az időszak is, amikor az adózó még külföldi illetőségű adózóként, az illetősége szerinti állam szabályai szerint tartotta nyilván a részesedést, vagy az 1 évet csak a bejelentés napjától kezdve lehet számítani?
Egy fővállalkozóként tevékenykedő belföldi általánosforgalmiadó-alany társaság az általa nyújtott különféle építőipari szolgáltatások teljesítése során a saját maga által gyártott betonoszlopokat használja fel. A fővállalkozó részére egy alvállalkozóként eljáró belföldi áfaalany partnere a betonoszlopok egyes gyártási folyamatainak (például betonvas elkészítése és vaspántok felhegesztése) az elvégzésére irányuló ügyletet teljesít. A fővállalkozó a legyártott betonoszlopokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás alá tartozó, ingatlan építésiengedély-köteles létrehozására irányuló, építési-szerelési jellegű szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében használja fel. Kérdésként merül fel, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére teljesített ügylet esetében is a fordított adózást kell-e alkalmazni.
Egy magyar zrt. osztalékot kap az Oroszországban bejegyzett leányvállalatától. Hogyan kell kezelni a zrt.-nek az ilyen jogcímen megszerzett jövedelmet majd a 2025-ös beszámoló összeállításakor? Az a tény, hogy a leányvállalat egy Oroszországban bejegyzett, ottani illetőséggel bíró cég, önmagában azzal a következménnyel jár-e, hogy az osztalék ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősül?
Adott egy Magyarországon bejegyzett anyavállalat és a 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat, amelyek a belföldi értékesítési struktúra átszervezésének lehetőségeit vizsgálják. Az Adó szaklap szakértője az eset kapcsán felmerülő számos kérdést megválaszolt.