Adott egy Magyarországon élő házaspár, a feleség magyar, míg a férj japán állampolgárságú. A férj esetében teljesül azon kedvezményre jogosító feltétel, hogy ez az első házassága. Ebben az esetben kérdésként merül fel, hogy a magyar feleség, akinek egyébként ez már a második házassága, érvényesítheti-e, és ha igen, milyen összegben az első házasok kedvezményét?
Társaságunkat megkereste egy hivatásos labdarúgócsapat képviselője azzal összefüggésben, hogy nyújtsunk számukra támogatást. A hivatásos sportszervezet kft. formában működik, maga a juttatás pedig nem az „adókedvezményes” struktúra hatálya alá esne. Milyen feltételek figyelembevételével nyújtható olyan támogatás a hivatásos sportszervezetnek, amelyet cégünk elismert költségként számolhat el? Szükség van-e ilyenkor a juttatásban részesülő „szokásos” két nyilatkozatára? Problémát jelent-e az, hogy társaságunk a 2025-ös adóelőlege terhére már tett felajánlást egy amatőr kézilabdacsapat javára?
Egy belföldi áfaalany társaság 2025. január 1-jétől egy áfacsoport tagjaként üzemelteti az online pénztárgépeit, ezért a fenti időpontot követően a pénztárépek útján kiállított bizonylatokon automatikusan a társaság új áfakóddal ellátott csoportos tagi adószáma jelenik meg; azonban a csoportos áfaalanyiság csoportazonosító száma nem szerepel bizonylatokon. Kérdésként merült fel, hogy az online pénztárgépek úján kibocsátott bizonylatokon a csoportazonosító számot meg kell-e jeleníteni, valamint ebben az esetben milyen adószámmal történik az adatszolgáltatás a NAV rendszerében?
A társaságunknál a 2024-es adóévben olyan költségek merültek fel, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 22/G. §-a szerinti kutatás-fejlesztési adókedvezmény alapjául szolgálhatnának. Az érintett kutatás-fejlesztési projektet a Magyar Tudományos Akadémiával (a továbbiakban: MTA) kötött írásbeli megállapodás alapján az MTA-val közösen folytattuk. Az elmúlt 10 évben rendszerint végeztünk az MTA-val közös kutatás-fejlesztést, amely kapcsán érvényesí-tettük a Tao tv. 7. § (17) bekezdése szerinti „háromszoros” adóalap-csökkentő tételt. Azt fontolgatjuk, hogy a 2024-es adóévi költségek után már nem az adóalap-csökkentő tételt, hanem a 2024-től elérhető kutatás-fejlesztési adókedvezményt érvényesítenénk a 2429 jelű bevallásban. Van-e erre módunk abban az esetben, ha maga a kutatás-fejlesztési projekt már 2023-ban kezdődött?
Az Adó szaklap kétrészes cikksorozatában azt mutatja be, hogy a belföldi általánosforgalmiadó-alanyként és a más közösségi tagállami hozzáadottértékadó-alanyként eljáró kisvállalkozásoknak milyen feltételek mellett és milyen módon nyílik lehetőségük arra, hogy az úgynevezett SME-rendszer mint egyablakos rendszer útján az alanyi adómentességet, illetve a kisvállalkozásokra vonatkozó adómentességet válasszák a székhelyük, lakóhelyük szerinti tagállam, valamint az attól eltérő, egy vagy több tagállam területén, akár külön-külön, akár együttesen.
Egy brazil állampolgár is érvényesíthet Magyarországon családi személyijövedelemadó-kedvezményt, ha a gyermeke után Magyarországon családi pótlékban részesül, vagy a családi pótlékra való jogosultsága meg-állapítható lenne? Tehát a nem EGT-állampolgár, nem ukrán és nem szerb állampolgár esetében is fennáll-hat a családi kedvezményre való jogosultság 2025. évben?
Egy gazdasági társaság rendszeresen bizonyos közterheket – így különösen a kisvállalati adót, a személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot – utal át pénzforgalmi bankszámlájáról az adóhatósághoz. Kérdésünk ezzel kapcsolatosan arra irányul, hogy a banki átutalás mellett milyen fizetési módok állnak még rendelkezésre a közterhek teljesítéséhez.
Egy belföldi áfaalany fővállalkozó a megrendelője részére teljesített ügylet keretében egy iskolaépületnek a bővítését és felújítását valósítja meg olyan módon, hogy
– építési engedélyhez kötött bővítési tevékenységet;
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, gépészeti felvonó berendezések bontására és építésére irányuló tevékenységet, munkálatokat; továbbá
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, a már meglévő és az ingatlan bővítésével nem érintett tető hibáinak a kijavítására irányuló ács- és bádogosmunkálatokat végez.
– építési engedélyhez kötött bővítési tevékenységet;
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, gépészeti felvonó berendezések bontására és építésére irányuló tevékenységet, munkálatokat; továbbá
– építési engedélyhez, valamint más hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, a már meglévő és az ingatlan bővítésével nem érintett tető hibáinak a kijavítására irányuló ács- és bádogosmunkálatokat végez.
Az Adó szaklap cikkében elsősorban a 2025. évi adóváltozásokat mutatja be adónemenkénti bontásban. A releváns 2024. évi évközi változásokat ott emelik ki, ahol az kapcsolódást mutat a 2025. évi változásokkal.
Az Szja tv. 70. § (5) bekezdésének pontos értelmezésére vonatkozóan kérte egyik olvasónk a segítségünket. Hogyan kell érteni a jogszabály ezen rendelkezésében a minimálbér 25 százalékát? Amennyiben a ráfordítás 10 százalékos határán belül vagyunk, akkor
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?
– egy fő egy évben egyszer kaphat a minimálbér 25 százalékáig adómentesen üzleti ajándékot, vagy
– egy fő egy évben többször, de éves összesítésben csak a minimálbér 25 százalékos értékhatáráig kaphat adómentesen üzleti ajándékot, esetleg
– egy fő egy évben többször is kaphat üzleti ajándékot, amely alkalmanként kell, hogy a minimálbér 25 százalékos értékhatára alatt legyen az adómentesség érdekében?