Önellenőrizhető-e a 2024. évi szja-bevallás, és figyelembe vehető-e a 2021. évi kriptoügyleteken keletkezett veszteség a 2024. évre megfizetett adó csökkentésére?
2025. október 31-én tulajdonosváltozás volt egy belföldi illetőségű kft.-nél, a korábbi tulajdonos társaság, amelynek 130 foglalkoztatottja volt, értékesítette az üzletrészét. 2025. november 1-je óta az érintett kft.-nek magánszemély tulajdonosai vannak. A tulajdonosváltással egyidejűleg megszűnt a kapcsolt vállalkozási viszony a korábbi tulajdonos társasággal, más kapcsolt vállalkozással nem rendelkezik. A kft. már régebb óta a kisvállalati adó alanyaként szeretett volna működni, ugyanakkor a korábbi kapcsolt vállalkozása miatt erre nem volt lehetőség. Mikortól lehet a kisvállalati adó alanya a cég? 2026 januárjától van már erre lehetőség?
Egy cégnél a 2024-es évre vonatkozóan teljesültek a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének feltételei, előírásai, ugyanakkor a 2018-as „törölt” adatszolgáltatásuk pótlására, helyesbítésére az érintett adóév elévülése miatt azonban már nincs lehetőségük. Éppen ezért kérdésként merült fel, hogy a társaság jogosult volt-e a 2024. adóévi bevallásába beállítani az adókedvezményt.
Egy egyéni vállalkozó átalányadózásra való jogosultsága a számlaadási kötelezettség elmulasztása miatt 2025. július 12-én szűnt meg. Első kérdésünk az, hogy ebben az esetben a teljes 2025. adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadó szabályai szerint kell-e a személyijövedelemadó-kötelezettségét megállapítania; a második kérdésünk pedig arra irányul, hogy ebben az esetben szükséges-e a 2025. adóév első két negyedévének 2558 jelű járulékbevallásait önellenőriznie?
Egy alkalmazásunkban álló anyuka három gyermeket nevel, akik közül kettő vér szerinti gyermeke, de a harmadik a gyámsága alatt áll. Kérdésként merült fel a munkavállaló részéről, hogy ebben az esetben ő is igénybe veheti-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményét?
A meglehetősen összetett kérdést az Adó szaklap szekértője válaszolta meg.
Az Adó szaklap friss számában megjelent írásában bemutatja a vezető tisztségviselők jogviszonyára vonatkozó előírásokat, illetve részletezi a tisztség betöltésére tekintettel megszerzett javadalmazás egyes elemeinek adózásával kapcsolatos fontosabb szabályokat, kitérve a tisztség ellátásával összefüggésben esetlegesen felmerülő költségek elszámolási lehetőségeire is.
Egy elhunyt magánszemély nem rendelkezett leszármazókkal, házastársa és testvérei is már mind elhunytak, ezért lakóingatlanát tíz unokaöccse, illetve unokahúga örökli meg. Az örökösök között vannak, akik testvéri, mások unokatestvéri kapcsolatban állnak egymással. Mivel az ingatlan forgalmi értéke nem képvisel nagy értéket, ezért az a döntés születik az örökösök között, hogy a hagyatéki eljárás során ingyenesen lemondanak az örökrészükről egyikük javára. Ebben az esetben kit és milyen illetékfizetési kötelezettség terhel?
Az e-pénztárgépekre vonatkozó fejlesztői dokumentációban foglaltak alapján a nyomtatási képesség az e-pénztárgépek kötelező funkciója, de a nyomtatás esetleges meghibásodása esetén az e-pénztárgép tovább üzemeltethető, azzal, hogy ilyen esetben az üzemeltető felelőssége a nyomtatási képesség mielőbbi helyreállítása. Kérdésként merül fel, hogy az önkiszolgáló e-pénztárgép nyomtatójának meghibásodása esetén tovább folytatható-e az értékesítés.
Egy egyéni vállalkozó az áfatörvény általános szabályait alkalmazó adóalanyként a tulajdonát képező, közvetlenül a Balaton partján elhelyezkedő üdülőövezeti beépítetlen telken szezonális vízisport-eszközöket ad bérbe. A fenti tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt és ügyvitelt egy ideiglenesen felállított sátorban valósítja meg, a sporteszközöket pedig a telek partja mentén a tóban elhelyezett stégeken, illetve az azokon kialakított állványokon tárolja. Az egyéni vállalkozó egy lakófunkciónak megfelelően berendezett, beépített bútorokkal, gépekkel és berendezésekkel ellátott mobilházat vásárolt, amelyet a részére kiadott építési engedély alapján a telekre telepített. A mobilház telepítését követően a telket és a mobilházat együttesen „kivett üdülőépület, udvar” megjelöléssel jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozó a mobilházat egyrészt az általa áfakötelesen végzett bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó adminisztráció és ügyvitel céljára használta, másrészt pedig a szezonban életvitelszerűen is a mobilházban tartózkodott. Az egyéni vállalkozó a lakóingatlanra vonatkozó adólevonási tilalmakat figyelembe véve levonásba helyezheti a mobilház beszerzését és telepítését terhelő áfát?