Egy belföldi áfaalany vállalkozó többcélú utalványokat értékesített egy szintén belföldi áfaalany társaságnak. A vállalkozó a fenti ügylet kapcsán nem bocsátott sem számlát, sem pedig egyéb bizonylatot a vállalkozó részére, csupán azt ajánlotta fel, hogy másolatot ad arról a pénzmozgás-bizonylatról, amelyet a többcélú utalványok készpénzben megfizetett ellenértékének az általa használt pénztárgép pénztároló eszközébe történő elhelyezés okán állított ki. A vállalkozó köteles-e számlát kibocsátani a társaság részére? Számla hiányában a társaságnak módjában áll-e a kérdéses pénzmozgás-bizonylattal alátámasztani a többcélú utalványok beszerzési költségeinek az elszámolását?
Társaságunk 2021. december 1-je óta lízingel egy személygépjárművet nyílt végű pénzügyi lízing keretében. A futamidő 3 év, tehát a lízingszerződés 2024. december 1-jén jár le. A körülmények mérlegelése után a cég vezetői akként döntöttek, hogy a futamidő végén nem kívánják megvásárolni az autót. A társaság az adott személygépjárművet 2021. december 3-án átvette, az üzembe helyezésre került. Azóta a társaság valamennyi adóévben, azaz a 2021–2023. közötti években érvényesítette a kkv-k beruházási hitel kamatának adókedvezményét a lízingelt autó utáni kamatra tekintettel. Kérdésként merült fel, hogy ha a cég nem vásárolja meg az autót, akkor vissza kell-e fizetni a korábbi adóévekben igénybe vett adókedvezmény összegét késedelmi pótlékkal növelten. Jól gondoljuk-e, hogy nem minősül elidegenítésnek az, hogy a lízing futamideje lejár? A 2024. adóévi kamat után még jár az adókedvezmény?
Adott egy csoportos társaságiadó-alany tagjaként működő kft., amely 2025. március 1-jei hatállyal társaságiforma-váltás keretében zrt.-vé alakul át. A társaságiforma-váltás során létrejött jogutód zrt. is a csoportos társaságiadó-alany tagja marad, ugyanis a csoporttagság feltételei továbbra is fennállnak. A jogelőd kft. a 2022-es adóévben fejlesztési tartalékot képzett és alkalmazta a kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt. A társaság még nem használta fel a 2022-ben fejlesztési tartalékra lekötött teljes összeget. A társaságiforma-váltás miatt kérdésként merült fel, hogy a 2022-ben képzett fejlesztési tartalék szankciómentes felhasználására meddig van lehetőség. A lekötést követő 4 adóév hogyan értelmezendő jelen esetben?
Társaságunk 2024. október 31-éig kapcsolt vállalkozási viszonyban állt egy másik belföldi illetőségű adózóval. Ezt követően a tulajdonosi viszonyok megváltoztak, a két cég közötti kapcsolt vállalkozási viszony megszűnt. Társaságunk továbbra is szerződéses kapcsolatban áll a korábbi kapcsolt vállalkozásával. Jól értelmezzük-e, hogy a szokásos piaci ár elve miatti adóalap-korrekciók az egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közötti ügyletek vonatkozásában akkor alkalmazandók, ha az ügylet teljesítésekor fennáll a felek között a kapcsolt vállalkozási viszony? Álláspontunk szerint azon ügyletek esetén, amelyek 2024. november–december hónapban valósultak meg, már nem vonatkozhatnak az említett korrekciós tételek. További kérdésünk, hogy a már független felekként történő teljesítések ellenértékeit figyelembe kell-e venni a 100 millió forintos értékhatár vizsgálatánál a transzferár-dokumentáció alóli mentesülés során.
2024-ben nyitottam egy tartós befektetési számlát, amelyen a 2024-es gyűjtő évben ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem keletkezett. Keletkezik-e a gyűjtőévben ezen ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmem után az Szja tv. 67/A. §-a szerinti adófizetési kötelezettség?
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent írásban bemutatja, hogy a 2025. január 1-jétől alkalmazandó megemelkedett minimálbér, garantált bérminimum milyen változásokat eredményez a jövedelemadóztatás és a járulékszabályok alkalmazása, illetve az egyes társadalombiztosítási ellátások megállapítása során.
Ügyfelünk több éve Ausztriában él és több mint egy éve rendelkezik egy osztrák rendszámos autóval. Valamennyi adót és költséget már ott megfizette, a közeljövőben azonban haza kíván költözni és szeretné honosítani az autóját. Ezzel kapcsolatosan kérdésként merül fel, hogy Magyarországon kötelezett lesz-e visszterhes vagyonszerzési illetek megfizetésére.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő cég, amely munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében, megbízási szerződéssel foglalkoztat egy magánszemélyt. A magánszemélynek az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát (vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét), így nem válik biztosítottá, társadalombiztosítási járulékot nem vonnak le tőle. Kérdésként merült fel, hogy a magánszemély részére fizetett megbízási díj a kisvállalati adó alapjába beleszámít-e.
Adott egy kisvállalati adóalanyként működő egészségügyi szolgáltatást végző betéti társaság, amelynek két magánszemély a beltagja és két magánszemély a kültagja. A cég fogorvosi és háziorvosi tevékenységet is végez, a jövőbeli cél pedig az lenne, hogy ezt a két tevékenységet szétválasszuk. Erre azt a tervet dolgoztuk ki, hogy a jelenlegi négy tulajdonosból kettő maradna a jogelőd tagja, a másik két magánszemély pedig a jog-elődből kiválással létrejövő jogutód tulajdonosa lenne. A jogutód társaságba egy harmadik, jelenleg nem tag magánszemély is belépne tőkeemeléssel. A kérdésünk arra irányul, hogy a jogutód társaságok lehetnek-e már alakulásuktól fogva a kisvállalati adó alanyai.
A gyűjtőszámla alkalmazására vonatkozó megállapodásnak tekinthető-e az az eljárás, amelynek keretében a teljesítésre kötelezett fél a partnereivel történő szerződéskötést követően, a partnerek részére utólagosan kiadott általános tájékoztató katalógusban tesz utalást arra, hogy egy bizonyos vevői kör részére kiállított számlákat gyűjtőszámlának kell tekinteni?