A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása nemcsak nemzeti, hanem európai viszonylatban is kiemelkedő prioritásnak mondható. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára több kedvezmény is található a társasági adóról szóló törvényben, amelyek egy része foglalkoztatáshoz, más része beruházáshoz kapcsolódik. Erre több példát találhatunk az adózás előtti eredményt módosító korrekciós tételek között, valamint az adókedvezmények körében is, amelyek főbb szabályait tekintjük át. Az Adó szaklap írása.
Egy kft. társasági szerződésében konkrétan rögzítésre került, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás tagjai azonban a taggyűlési jegyzőkönyvben és a taggyűlés határozatában később – annak ellenére, hogy a társasági szerződés módosítására nem kerül sor – már azt rögzítik, hogy a tag az ügyvezetést nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el. A vezető tisztség ellátására vonatkozó döntésüket vélhetően azért változtatták meg, mert az ügyvezető egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Egyebekben a Tbj. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy elsődlegesen milyen okirat (társasági szerződés, taggyűlési határozat) alapján kell meghatározni, hogy a tag az ügyvezetést melyik jogviszonyban látja el.
Egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság műszaki kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, ennek keretében egy olyan szabadalmazott immateriális jószágot hozott létre, amely után jogdíjbevételt realizál. A jogdíjat piaci szereplők fizetik, felhasználási szerződés alapján. A társaság egyébként 100 százalékos állami tulajdonban áll, és a főtevékenységét jelentő kutatás-fejlesztési tevékenységet kizárólagosan állami forrásból fedezik. A társaságnak ezen bevétel (mint kedvezményezett bevétel) után nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Kérdésként merül fel, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében előállított immateriális jószág hasznosításából származó jogdíj után keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú nonprofit társaságnak.
Egy munkavállalónk jelenleg egy kiskorú gyermeket nevel. Másik gyermeke tizennyolcadik életévét már betöltötte, és ezért rá már nem jár neki családi pótlék. Harmadik gyermeke sajnálatos módon 4 éves korában elhalálozott. Kollegánk ebben az esetben is jogosult lesz-e a munkabéréből igénybe venni a három gyermeket nevelő anyák adómentességét?
Egy magánszemély online banki csalás áldozata lett, amelynek következtében több százezer forintos kár érte. A bank az eset kivizsgálását követően elismerte, hogy a csalás részben az ő biztonsági rendszerük nem megfelelő működéséből adódott, ezért méltányossági alapon felajánlotta ügyfelének, hogy a kicsalt összeg 70 százalékát visszatéríti. A pénzintézet tájékoztatása szerint ez a visszatérített összeg a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül és személyijövedelemadó-köteles. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy helyes-e a bank álláspontja, vagy kártérítésként adómentes az így megszerzett jövedelem.
Az ingatlan vagyontárgyra számos adójogszabályban találhatunk speciális rendelkezéseket, ez alól nem kivétel az áfatörvény sem. Az Adó szaklap legfrissebb számának írása az ingatlan kapcsán felmerülő, belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó, leggyakrabban előforduló tényállásokat ismerteti.
Új korszak veszi kezdetét: hamarosan búcsút veszünk a papíralapú nyugtáktól. Az e-nyugta bevezetésével a kisvállalkozások csak nyerhetnek, hiszen a nyugtatömbről az e-pénztárgépre való átállás kisebb adminisztrációt, minden szempontból egyszerűbb és gyorsabb használatot, valamint költségcsökkenést jelent számukra. A vásárlók is örvendetesnek találják majd, hogy egyetlen vevői alkalmazásban gyűjthetik az e-nyugtákat, amelyek így – a papíralapú nyugtával szemben – nem válnak idővel gyűrötté és olvashatatlanná, nem foglalnak helyet, viszont könnyen kereshetők az alkalmazáson belül. Az Adó szaklap írása.
Adott egy magánszemély, aki az ingatlan-nyilvántartásban „Kivett, beépítetlen terület” (lakótelek) megnevezéssel nyilvántartott ingatlant vásárolt, azzal a céllal, hogy azon a törvény által előírt 4 éves határidőn belül lakóházat épít. Az ingatlanon már áll egy olyan épület, amely „/A” jelzéssel kiemelésre került és önálló helyrajzi számmal látták el. A kérdés arra irányul, hogy a vagyonszerző alkalmazhatja-e az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó mentességi szabályt.
Kell-e cégautóadót fizetnie az olyan korlátolt felelősségű társaságnak, amely saját személygépkocsikkal taxis személyszállítást végez? A kérdés azért merült fel, mert több helyről azt hallottuk, hogy ebben az esetben mentesül a társaság a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól.
A visszaváltási díjra vonatkozó többcélú utalványok beváltása esetén az adóalanyok megtehetik-e azt, hogy a vásárlás értéke és az annál magasabb értékű utalványok értéke közötti különbözetet készpénzben fizetik vissza?