Adott egy külföldön letelepedett gazdasági társaság, amely 2024 szeptembere óta Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A forgalmazott gyógyszer tekintetében a társaság gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezik. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja egy, az Európai Unióban letelepedett gyógyszergyártó cég, amely Magyarországon nem végez forgalmazási tevékenységet. A külföldön legyártott gyógyszereket a társaság hozza be Magyarországra, amelyeket belföldi termékértékesítéseken keresztül értékesít egy Magyarországon letelepedett gyógyszer-nagykereskedő cégnek. A gyógyszerek termelői ára darabonként meghaladja a 10 000 forintot. Az eredetileg 20 százalékos mértékű, a forgalmazót terhelő befizetési kötelezettség mértéke 2024-ben még 40 százalék volt. Kérdésként merült fel, hogy mely tárgyhónap vonatkozásában szükséges utoljára a 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettséget alkalmazni az általános, 20 százalékos mérték helyett, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség bevallása, befizetése 3 hónappal „eltolva” valósul meg.
Az értékesíteni kívánt fenti ingatlanok nem minősülnek az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja)–jc) alpontjai szerinti ingatlannak, vagyis beépítés alatt álló és beépített új ingatlannak. Az önkormányzat a vegyes használatú ingatlant egyetlen vevőnek értékesíti. A társasházi ingatlanokat több vevő vásárolja meg, olyan módon, hogy az adott lakással együtt a lakáshoz tartozó alagsori tároló helység is a vevő tulajdonába kerül. Az önkormányzatnak milyen módon keletkezik áfakötelezettsége a vegyes használatú ingatlan és a társasházi ingatlanok értékesítésével összefüggésben?
Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent cikk bemutatja a 2025. június 19-én kihirdetett, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény legfontosabb intézkedéseit.
Egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek kizárólag összetett adminisztratív szolgáltatás (ÖVTJ’24 821101) tevékenységből van bevétele 2025-ben, jogosult-e a 80 százalékos költséghányad alkalmazására?
Egy általunk könyvelt alapítvány számlájára – nem adóhatósági, hanem végrehajtó iroda által kezdeményezett – inkasszó került. Ennek következtében nem maradt az alapítványnak pénze. Sajnos a 2024 szeptemberében az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó 1 százalékát is leemelték. A kérdésem az, hogy ebben az esetben az alapítvány hogyan fog tudni a NAV felé elszámolni az összeggel?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025-ben is elkészítette és sajtótájékoztató keretében bemutatta, valamint a honlapján közzétette a várható ellenőrzési irányokat. Az irányokban alapvető változás nem történt, azonban a digitalizáció fejlődésével és új módszerek bevezetésével egyre pontosabb kiválasztás és ellenőrzési eljárások várhatók. Az Adó szaklap írása.
Cégünk munkavállalója 2018. június 4-e óta áll alkalmazásunkban. 2020. február 1-jétől 2022 februárjáig szülési szabadságon volt (csed, gyed), majd pár hónapot dolgozott, aztán 2022. szeptembertől 2024. novemberig ismét szülési szabadságra ment (csed, gyed). A munkát 2024. november 19-én ismét felvette, immár 3 gyermekes édesanyaként. Ezzel kapcsolatosan merül fel kérdésként, hogy jogosult-e cégünk a dolgozó esetében a 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők utáni szocho-kedvezményre?
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Egy belföldi áfaregisztrációval rendelkező, azonban Magyarországon nem letelepedett társaság Magyarországról indított nemzetközi repülőgépjáratokon a TEÁOR ’08 szerinti 56.10-es számon nyilvántartott „éttermi, mozgó vendéglátási tevékenység” körébe tartozó catering szolgáltatást nyújt. Kérdésként merül fel, hogy a társaság által végzett fenti tevékenység az áfatörvény hatálya alá tartozik-e, illetve keletkeztet-e Magyarországon áfakötelezettséget, valamint a kérdéses tevékenység az online pénztár-gép használatára vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mozgó vendéglátásnak tekinthető-e?