Egy társaság kapcsolt vállalkozási viszonyban nem álló független féltől egy olyan létesítményt kíván megvenni, amelyben korábban ipari, valamint kereskedelmi tevékenységet folytattak. A jelenlegi tulajdonos a létesítményt be kívánja zárni. A társaság a felvásárlást követően tovább üzemeltetné a létesítményt, méghozzá bérbeadás révén, tehát saját maga nem folytatná a létesítményben a korábbi ipari, kereskedelmi tevékenységet. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy a létesítmény felvásárlására tekintettel érvényesíthet-e a társaság fejlesztési adókedvezményt. A létesítmény felvásárlása esetén az induló beruházásként történő minősítésnek feltétele-e, hogy a felvásárló adóalany maga folytassa a korábbi tevékenységet, vagy elegendő, ha bérbeadással üzemelteti a létesítményt?
Adott egy olyan társaság, amely határokon átnyúló átalakulás révén 2025 októbere óta minősül belföldi illetőségű adózónak. Az adózó élni kíván azzal a 2025. június 20-a óta fennálló lehetőséggel, hogy a korábban, azaz a belföldi illetőség fennállását megelőzően szerzett részesedéseit bejelentse. Az adózó a későbbiekben a bejelentett részesedései egy részét értékesíteni kívánja, az ügyleten feltehetően nyereséget fog realizálni. Kérdésként merült fel, hogy a bejelentett részesedés értékesítéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentő tétel érvényesítéséhez szükséges 1 éves tartási idő ezen esetben honnan számítandó. Figyelembe vehető-e az az időszak is, amikor az adózó még külföldi illetőségű adózóként, az illetősége szerinti állam szabályai szerint tartotta nyilván a részesedést, vagy az 1 évet csak a bejelentés napjától kezdve lehet számítani?
Egy fővállalkozóként tevékenykedő belföldi általánosforgalmiadó-alany társaság az általa nyújtott különféle építőipari szolgáltatások teljesítése során a saját maga által gyártott betonoszlopokat használja fel. A fővállalkozó részére egy alvállalkozóként eljáró belföldi áfaalany partnere a betonoszlopok egyes gyártási folyamatainak (például betonvas elkészítése és vaspántok felhegesztése) az elvégzésére irányuló ügyletet teljesít. A fővállalkozó a legyártott betonoszlopokat az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fordított adózás alá tartozó, ingatlan építésiengedély-köteles létrehozására irányuló, építési-szerelési jellegű szolgáltatásnyújtás teljesítése érdekében használja fel. Kérdésként merül fel, hogy az alvállalkozó által a fővállalkozó részére teljesített ügylet esetében is a fordított adózást kell-e alkalmazni.
Egy magyar zrt. osztalékot kap az Oroszországban bejegyzett leányvállalatától. Hogyan kell kezelni a zrt.-nek az ilyen jogcímen megszerzett jövedelmet majd a 2025-ös beszámoló összeállításakor? Az a tény, hogy a leányvállalat egy Oroszországban bejegyzett, ottani illetőséggel bíró cég, önmagában azzal a következménnyel jár-e, hogy az osztalék ellenőrzött külföldi társaságtól származó jövedelemnek minősül?
Adott egy Magyarországon bejegyzett anyavállalat és a 100 százalékos tulajdonában álló leányvállalat, amelyek a belföldi értékesítési struktúra átszervezésének lehetőségeit vizsgálják. Az Adó szaklap szakértője az eset kapcsán felmerülő számos kérdést megválaszolt.
A mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása nemcsak nemzeti, hanem európai viszonylatban is kiemelkedő prioritásnak mondható. A mikro-, kis- és középvállalkozások számára több kedvezmény is található a társasági adóról szóló törvényben, amelyek egy része foglalkoztatáshoz, más része beruházáshoz kapcsolódik. Erre több példát találhatunk az adózás előtti eredményt módosító korrekciós tételek között, valamint az adókedvezmények körében is, amelyek főbb szabályait tekintjük át. Az Adó szaklap írása.
Egy kft. társasági szerződésében konkrétan rögzítésre került, hogy a tag az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A társas vállalkozás tagjai azonban a taggyűlési jegyzőkönyvben és a taggyűlés határozatában később – annak ellenére, hogy a társasági szerződés módosítására nem kerül sor – már azt rögzítik, hogy a tag az ügyvezetést nem munkaviszonyban, hanem megbízással látja el. A vezető tisztség ellátására vonatkozó döntésüket vélhetően azért változtatták meg, mert az ügyvezető egyidejűleg heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll. Egyebekben a Tbj. nem rendelkezik kifejezetten arról, hogy elsődlegesen milyen okirat (társasági szerződés, taggyűlési határozat) alapján kell meghatározni, hogy a tag az ügyvezetést melyik jogviszonyban látja el.
Egy közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaság műszaki kutatás-fejlesztési tevékenységet végez, ennek keretében egy olyan szabadalmazott immateriális jószágot hozott létre, amely után jogdíjbevételt realizál. A jogdíjat piaci szereplők fizetik, felhasználási szerződés alapján. A társaság egyébként 100 százalékos állami tulajdonban áll, és a főtevékenységét jelentő kutatás-fejlesztési tevékenységet kizárólagosan állami forrásból fedezik. A társaságnak ezen bevétel (mint kedvezményezett bevétel) után nem keletkezik társaságiadó-fizetési kötelezettsége. Kérdésként merül fel, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében előállított immateriális jószág hasznosításából származó jogdíj után keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége a közhasznú nonprofit társaságnak.
Egy munkavállalónk jelenleg egy kiskorú gyermeket nevel. Másik gyermeke tizennyolcadik életévét már betöltötte, és ezért rá már nem jár neki családi pótlék. Harmadik gyermeke sajnálatos módon 4 éves korában elhalálozott. Kollegánk ebben az esetben is jogosult lesz-e a munkabéréből igénybe venni a három gyermeket nevelő anyák adómentességét?
Egy magánszemély online banki csalás áldozata lett, amelynek következtében több százezer forintos kár érte. A bank az eset kivizsgálását követően elismerte, hogy a csalás részben az ő biztonsági rendszerük nem megfelelő működéséből adódott, ezért méltányossági alapon felajánlotta ügyfelének, hogy a kicsalt összeg 70 százalékát visszatéríti. A pénzintézet tájékoztatása szerint ez a visszatérített összeg a magánszemély adóköteles jövedelmének minősül és személyijövedelemadó-köteles. Ezzel kapcsolatban kérdésként merül fel, hogy helyes-e a bank álláspontja, vagy kártérítésként adómentes az így megszerzett jövedelem.