Az ingatlan vagyontárgyra számos adójogszabályban találhatunk speciális rendelkezéseket, ez alól nem kivétel az áfatörvény sem. Az Adó szaklap legfrissebb számának írása az ingatlan kapcsán felmerülő, belföldi fordított adózás hatálya alá tartozó, leggyakrabban előforduló tényállásokat ismerteti.
Új korszak veszi kezdetét: hamarosan búcsút veszünk a papíralapú nyugtáktól. Az e-nyugta bevezetésével a kisvállalkozások csak nyerhetnek, hiszen a nyugtatömbről az e-pénztárgépre való átállás kisebb adminisztrációt, minden szempontból egyszerűbb és gyorsabb használatot, valamint költségcsökkenést jelent számukra. A vásárlók is örvendetesnek találják majd, hogy egyetlen vevői alkalmazásban gyűjthetik az e-nyugtákat, amelyek így – a papíralapú nyugtával szemben – nem válnak idővel gyűrötté és olvashatatlanná, nem foglalnak helyet, viszont könnyen kereshetők az alkalmazáson belül. Az Adó szaklap írása.
Adott egy magánszemély, aki az ingatlan-nyilvántartásban „Kivett, beépítetlen terület” (lakótelek) megnevezéssel nyilvántartott ingatlant vásárolt, azzal a céllal, hogy azon a törvény által előírt 4 éves határidőn belül lakóházat épít. Az ingatlanon már áll egy olyan épület, amely „/A” jelzéssel kiemelésre került és önálló helyrajzi számmal látták el. A kérdés arra irányul, hogy a vagyonszerző alkalmazhatja-e az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, azaz a lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzéséhez kapcsolódó mentességi szabályt.
Kell-e cégautóadót fizetnie az olyan korlátolt felelősségű társaságnak, amely saját személygépkocsikkal taxis személyszállítást végez? A kérdés azért merült fel, mert több helyről azt hallottuk, hogy ebben az esetben mentesül a társaság a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól.
A visszaváltási díjra vonatkozó többcélú utalványok beváltása esetén az adóalanyok megtehetik-e azt, hogy a vásárlás értéke és az annál magasabb értékű utalványok értéke közötti különbözetet készpénzben fizetik vissza?
Adott egy külföldön letelepedett gazdasági társaság, amely 2024 szeptembere óta Magyarországon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet folytat. A forgalmazott gyógyszer tekintetében a társaság gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel rendelkezik. A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja egy, az Európai Unióban letelepedett gyógyszergyártó cég, amely Magyarországon nem végez forgalmazási tevékenységet. A külföldön legyártott gyógyszereket a társaság hozza be Magyarországra, amelyeket belföldi termékértékesítéseken keresztül értékesít egy Magyarországon letelepedett gyógyszer-nagykereskedő cégnek. A gyógyszerek termelői ára darabonként meghaladja a 10 000 forintot. Az eredetileg 20 százalékos mértékű, a forgalmazót terhelő befizetési kötelezettség mértéke 2024-ben még 40 százalék volt. Kérdésként merült fel, hogy mely tárgyhónap vonatkozásában szükséges utoljára a 40 százalékos mértékű befizetési kötelezettséget alkalmazni az általános, 20 százalékos mérték helyett, figyelemmel arra, hogy a kötelezettség bevallása, befizetése 3 hónappal „eltolva” valósul meg.
Az értékesíteni kívánt fenti ingatlanok nem minősülnek az Áfa tv. 86. § (1) bekezdés j) pont ja)–jc) alpontjai szerinti ingatlannak, vagyis beépítés alatt álló és beépített új ingatlannak. Az önkormányzat a vegyes használatú ingatlant egyetlen vevőnek értékesíti. A társasházi ingatlanokat több vevő vásárolja meg, olyan módon, hogy az adott lakással együtt a lakáshoz tartozó alagsori tároló helység is a vevő tulajdonába kerül. Az önkormányzatnak milyen módon keletkezik áfakötelezettsége a vegyes használatú ingatlan és a társasházi ingatlanok értékesítésével összefüggésben?
Egy magyarországi székhelyű gazdasági társaság kiva-alanyisága alatt részesedést szerzett több, a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben. Kérik annak megerősítését, hogy amennyiben a társaság kikerül a kiva hatálya alól és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) alanyává válik, lehetősége nyílik a Tao tv. 4. § 5. pontjában foglalt bejelentést megtennie a társaságiadó-alannyá válást követő 75 napon belül, így amennyiben társaság a vonatkozó részesedést az eredeti szerzést követő 1 éven túl, de a tao-törvény szerinti adózóként megtett bejelentést követő 1 éven belül értékesíti, úgy élhet a Tao tv. 7. § (1) bekezdés dz) pontja szerinti kedvező szabállyal, vagyis az elszámolt nyereség összegével csökkentheti a társaságiadó-alapját.
Az Adó szaklap legfrissebb számában megjelent cikk bemutatja a 2025. június 19-én kihirdetett, az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló 2025. évi LIV. törvény legfontosabb intézkedéseit.
Egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek kizárólag összetett adminisztratív szolgáltatás (ÖVTJ’24 821101) tevékenységből van bevétele 2025-ben, jogosult-e a 80 százalékos költséghányad alkalmazására?