Egy általunk könyvelt alapítvány számlájára – nem adóhatósági, hanem végrehajtó iroda által kezdeményezett – inkasszó került. Ennek következtében nem maradt az alapítványnak pénze. Sajnos a 2024 szeptemberében az adóhatóság által kiutalt személyi jövedelemadó 1 százalékát is leemelték. A kérdésem az, hogy ebben az esetben az alapítvány hogyan fog tudni a NAV felé elszámolni az összeggel?
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2025-ben is elkészítette és sajtótájékoztató keretében bemutatta, valamint a honlapján közzétette a várható ellenőrzési irányokat. Az irányokban alapvető változás nem történt, azonban a digitalizáció fejlődésével és új módszerek bevezetésével egyre pontosabb kiválasztás és ellenőrzési eljárások várhatók. Az Adó szaklap írása.
Cégünk munkavállalója 2018. június 4-e óta áll alkalmazásunkban. 2020. február 1-jétől 2022 februárjáig szülési szabadságon volt (csed, gyed), majd pár hónapot dolgozott, aztán 2022. szeptembertől 2024. novemberig ismét szülési szabadságra ment (csed, gyed). A munkát 2024. november 19-én ismét felvette, immár 3 gyermekes édesanyaként. Ezzel kapcsolatosan merül fel kérdésként, hogy jogosult-e cégünk a dolgozó esetében a 3 vagy több gyermeket nevelő, munkaerőpiacra lépő nők utáni szocho-kedvezményre?
Adott egy kisvállalati adóalany, ahol az ügyvezetést megbízási szerződés alapján egy olyan magánszemély látja el, akinek van heti 36 órát elérő munkaviszonya. A magánszemély az ügyvezetésre tekintettel díjazásban nem részesül. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben a kisvállalati adó alapjának meghatározása során alkalmazni kell-e az ún. 112,5 százalékos szabályt, vagy pedig a tényleges díjazás, azaz a nulla forint képezi az adóalap részét.
Egy belföldi áfaregisztrációval rendelkező, azonban Magyarországon nem letelepedett társaság Magyarországról indított nemzetközi repülőgépjáratokon a TEÁOR ’08 szerinti 56.10-es számon nyilvántartott „éttermi, mozgó vendéglátási tevékenység” körébe tartozó catering szolgáltatást nyújt. Kérdésként merül fel, hogy a társaság által végzett fenti tevékenység az áfatörvény hatálya alá tartozik-e, illetve keletkeztet-e Magyarországon áfakötelezettséget, valamint a kérdéses tevékenység az online pénztár-gép használatára vonatkozó kötelezettség alól mentesülő mozgó vendéglátásnak tekinthető-e?
Adott egy társaság, amely egy belföldi vállalatcsoport tagjaként központosított támogató jellegű szolgáltatásokat nyújt mind kapcsolt vállalatok, mind pedig független felek részére. A társaság ügyfélportfóliójának nagyobb részét (kb. 70 százalékát) a kapcsolt felek, kisebb részét (kb. 30 százalékát) a független felek adják. A társaság azonos tartalmú szerződést köt valamennyi ügyfelével, azaz a kapcsolt vállalkozásokkal és a független felekkel megkötött megállapodások is azonos szerződési feltételeket, azonos egységárakat tartalmaznak. A társaság szolgáltatását igénybe vevő felek a támogató szolgáltatásoktól függetlenül saját döntéshozói testületekkel rendelkeznek, az operatív döntési jogosítványok nem vesznek el, és a társaság által nyújtott szolgáltatások nem vonják el az igénybe vevő vállalatok önálló ügyvezetési hatáskörét.
Társaságunk 2025-ben az egyik telephelyén elektromos töltőállomást kíván létesíteni. A töltőállomást első-sorban a társaságunk tulajdonában álló, a munkavállalók által használt elektromos személygépjárművek töltésére használnánk. Ha valamely partner cég képviselője elektromos autóval érkezne a telephelyre, akkor az sem kizárt, hogy az adott autót töltsék a töltőállomáson. A nyilvánosság részére viszont nem állna rendelkezésre a töltőállomás, hiszen a telephely önmagában is egy közforgalomtól elzárt magánterületen van. A kérdésünk arra irányul, hogy a társaság csökkentheti-e a 2025-ös társaságiadó-alapját az elektromos töltő-állomás létesítésével összefüggésben felmerülő költségekkel, ha maga a töltőállomás nem bárki által hozzáférhető helyen van.
Webshopos kereskedelemmel foglalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó személyijövedelemadó-bevallásával kapcsolatosan merült fel a kérdés, hogy a bevallás 24SZJA13-06-os lapján a 120–121. sorait (nyitó készlet leltár szerinti értéke 2024. január 1-jén, záró készlet leltár szerinti értéke 2024. december 31-én) milyen esetben kell kitölteni?
Bár januártól beadhatják a magánszemélyek a 2024. adóévről szóló személyijövedelemadó-bevallásukat (24SZJA nyomtatványon), sokan megvárták március 15-ét, az adóbevallási tervezet közzétételének időpontját. Eltérően a korábbi évektől, a 2024. évi bevallásban nincs jelentős változás. Ettől függetlenül nem árt a legfontosabb tudnivalókat átismételni és megismerkedni az eSzja portál felületével. Az Adó szaklap írása.
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?