Egy baráti társaság tagjai szerepjátékok játszása céljából összejöveteleket szerveznek és annak lebonyolításában közreműködnek. A rendezvényen részt venni kívánó vendégeknek a belépésért, részvételért hozzájárulást kell fizetniük. Kérdésként merül fel, hogy a szervezőknek a fenti tevékenység kapcsán keletkezik-e áfaalanyiságuk, illetve kötelesek-e az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni és adószámot kérni.
Egy belföldi áfaalany társaság értékesíteni kívánja a tulajdonát képező, 4 ezer négyzetméter alapterületű, jelenleg az ingatlan-nyilvántartásban „kivett ipartelep” megjelöléssel szereplő ingatlant. A társaság az ingatlanon található felépítményeket elbontja, így értékesítés várható időpontjában egyetlen felépítményként kizárólag az áramszolgáltató tulajdonát képező 4 × 5 m2 alapterületű trafóház épület fog megmaradni. A bontás eredményeként az ingatlan besorolása „kivett udvar, trafóház” lesz. A társaság egy többlakásos lakóingatlannak az adott ingatlanon történő felépítésére vonatkozó, véglegessé vált építési engedéllyel is rendelkezik. Kérdésként merül fel, hogy az ingatlan a fenti körülményeket figyelembe véve az értékesítésének az időpontjában építési teleknek minősíthető-e, illetve a társaságnak keletkezik-e áfakötelezettsége?
A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.
Egy fiatal labdarúgó szeretne áttérni egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózásra. Ennek azonban az az egyik feltétele, hogy a közterhek az általános szabályok szerint évente legalább az éves minimálbért elérő jövedelem után megfizetésre kerüljenek. Az ő esetében megfizetettnek lehet-e tekinteni a személyi jövedelemadót abban az esetben is, ha a sportoló a 25 év alatti fiatalok adóalap-kedvezményének igénybevétele miatt az általános szabályok szerint ténylegesen egyáltalán nem fizet személyi jövedelemadót vagy a minimálbér összegénél alacsonyabb jövedelem után fizet személyi jövedelemadót. Tehát választhatja-e a fiatalember ebben az esetben is az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás szerinti adózást? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy társaságiadó-alanyként működő adózó engedélyezi az alkalmazottainak, hogy a cég tulajdonában álló személyautót magáncélokra is használják. Szükséges-e ebben az esetben útnyilvántartással vagy más dokumentummal teljeskörűen igazolni, hogy a költségek a vállalkozás bevételszerző tevékenységével összefüggésben vagy a magánhasználathoz kapcsolódóan merültek fel? Növelik-e az adózás előtti eredményt a magánhasználattal összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Az adózók az őket terhelő EKAER-kötelezettség megítélése szempontjából milyen módon mentesülhetnek a biztosíték fizetésére vonatkozó kötelezettségük alól, valamint milyen feltételek mellett, illetve meddig minősülnek új kötelezettnek? Az Adó szaklap szakértőjének válasza.
Egy autókereskedés hibás teljesítés miatt kicseréli a vásárló személygépkocsiját egy ugyanolyan típusú és felszereltségű modellre, ugyanazon értékben. A tulajdonjog változását a kormányhivatal újra nyilvántartásba veszi, és ezért kérdésként merül fel, hogy a vásárlónak ezzel összefüggésben keletkezik-e újra vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettsége?
Kisvállalati adóalanyként működő társaságunknál 2024. szeptember 1-jétől egy új foglalkoztatott állt munkába. Az érintett magánszemély vonatkozásában teljesül azon előírás, hogy a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig volt munkaviszonya, ezáltal munkaerőpiacra lépő munkavállalóként kedvezményt tudnánk érvényesíteni a rá jutó személyi jellegű kifizetések összegéből. Értesültünk azonban arról, hogy módosultak a szociális hozzájárulási adó szabályai, ahol a munkaerőpiacra lépők fogalmánál már nem a foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napos időszakot kell vizsgálni, hanem 365 napot. Kérdésem arra irányul, hogy e módosítás érinti-e a kisvállalati adó alanyait. Az érintett munkavállaló a foglalkoztatás hónapját megelőző 365 napos időszakban 123 napig állt munkaviszonyban. Olvastunk arról is, hogy a szociális hozzájárulás alanyainál lerövidült a munkaerőpiacra lépő személyek esetén az adókedvezmény érvényesítésére jogosító időszak. Ez így van a kisvállalati adó alanyainál is?
Egy külföldi illetőségű cég, amely Magyarországon csak áfa-regisztrációval rendelkezik, belföldön építési-szerelési munkát végez és magánszemélytől vesz bérbe alkalomszerűen ingatlant, kevesebb mint 3 hónap időtartamra. Ebben az esetben a bérleti díj után fizetendő személyi jövedelemadó a bérbe vevő céget vagy a bérbe adó magánszemélyt terheli? Kell-e a külföldi cégnek ’08-as havi adó- és járulékbevallást benyújtania az adóhatóság felé?
Magánszálláshely-szolgáltatást folytató adószámos magánszemély alkalmazhat-e értékcsökkenési leírást a kizárólag magánszálláshely-szolgáltatás céljára üzemeltetett épületére? Ha igen, akkor is elszámolhatja, ha csak magánszálláshely-szolgáltatást végez, ingatlan-bérbeadást pedig nem? Ilyen esetben vonatkozhat rá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. melléklet II. rész 2. pont k) alpontjában említett 3 százalékos értékcsökkenés? Vagy ezen kulcsot csak abban az esetben alkalmazhatja, ha egyszerre folytat szálláshely-szolgáltatást és vendéglátó tevékenységet? Alább az Adó szaklap válasza.