fbpx

800 éves az Aranybulla – II. András uralkodása (3. rész)

Régóta él II. András királyról az a kép, hogy gyenge kezű uralkodó volt, az Aranybullát kényszerűségből adta ki, országlása romlásba vitte a Magyarországot. Sőt, ez a katasztrofális működés előzménye és oka is volt a muhi csatában elszenvedett vereségnek. A történészeknek ma már egészen más a véleménye András három évtizedes uralkodásáról, ennek tulajdonképpen az ellenkezőjét bizonyítják.

The post 800 éves az Aranybulla – II. András uralkodása (3. rész) appeared first on Adó Online.

800 éves az Aranybulla – III. Béla király pénzügyei (2. rész)

Az Aranybulla kiadása nem volt előzmények nélküli. Különösen fontosak ebből a szempontból a III. Béla és II. András királyok uralkodása alatt bekövetkezett események, illetőleg pénzügyi vonatkozások, a pénzreformok. Ebben a részben III. Béla király életét és pénzügyeit tekintjük át.

The post 800 éves az Aranybulla – III. Béla király pénzügyei (2. rész) appeared first on Adó Online.

800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész)

„… valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.”

(a vérszerződés ellenállási záradéka Anonymus Gesta Hunagarorumából)

Az Aranybullának nem kevés előzménye volt, bár ezek felkutatása meglehetősen nehézkes, mert III. Béla király (uralkodott 1172-1196, az Aranybullát kiadó II. András király apja) koráig nagyon kevés írásos dokumentum keletkezett, és alig kétszáz okirat maradt fenn ezekből.

III. Béla rendelte el, hogy különböző szerződéseket, adományokat, végrendelkezéseket (stb.) írásba kell foglalni, és ehhez úgynevezett királyi hiteleshelyeket hozott létre. Ezeken a hiteleshelyeken történt – ellenérték fejében, tehát meg kellett fizetni a hiteles okiratért az illetéket – az írásba foglalás.

Az Aranybulla előzményei között most a vérszerződésről és az első uralkodók törvénykezéséről lesz szó.

A vérszerződés

III. Béla király jegyzője, a magát P. mesterként megnevező Anonymus foglalta először írásba a magyarok őstörténtét. Ez volt a latin nyelvű Gesta Hungarorum, amelynek egyetlen XIII. századi példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

Anonymus szo

The post 800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész) appeared first on Adó Online.

Szőlő és bor – Boradó reform a dualizmus időszakában

A fogyasztási szokások változása, az alkoholtartalmú italok előállításának magas nyereségtartalma alkalmat nyújtott az államnak arra, hogy szigorúbban ellenőrizze az italok előállítását és kereskedelmét. Mindez az állami adóbevételek növelése céljából is történt.

The post Szőlő és bor – Boradó reform a dualizmus időszakában appeared first on Adó Online.

Szőlő és bor – a reformkortól a XIX. század végéig

A reformkorban megindult polgári fejlődés csak nagyon lassan éreztette hatását a szőlővel és borral kapcsolatos állami szabályozásban. Még a kiegyezés idején is alapvetően adóbevételi forrásként tekintettek az ezzel kapcsolatos tevékenységekre, termékekre. A változást természeti katasztrófák és visszaélések kényszerítették ki.

The post Szőlő és bor – a reformkortól a XIX. század végéig appeared first on Adó Online.

A jó borhoz kell a szentek segítsége is

A szőlőtermelés és a jó bor készítése sok mindentől függ, a legkiszámíthatatlanabb ezek közül az időjárás, de a kártevők pusztítása vagy a borkészítő hozzáértése is fontos tényezők. Amire a termelőknek nem volt ráhatásuk, azokhoz az istenek, a keresztények a szentek segítségét kérték.

The post A jó borhoz kell a szentek segítsége is appeared first on Adó Online.

Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (2. rész)

Az Isteni színjátékról szóló sorozat befejező részében az egyes canticák zenei részleteiről, az elhangzó dalokról, illetve Dante élete és a Színjáték által inspirált zenei művekről szólunk. A cikk végén megadjuk a korábbi kapcsolódó írások elérhetőségét is.

The post Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (2. rész) appeared first on Adó Online.

Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (1. rész)

Az Isteni színjáték a maga keresztrímes tercináival, időmértékes verselésével már önmagában is magában hordoz bizonyos muzikalitást, de a műben számos zenei részlet is elhangzik, sok hangszer megszólal, és több szereplő is zenével foglalkozott földi élete során. Dantéról és főművéről szóló sorozatunk befejező részeiben a Színjáték zeneiségéről szólunk.

The post Dante-700 – Az Isteni színjáték zeneisége (1. rész) appeared first on Adó Online.

Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (3. rész)

A középkorban az asztronómia, mint a hét szabad művészet része, magában foglalta a csillagászattal és a csillagjóslással kapcsolatos ismereteket is. Dante az Isteni színjátékban igen széleskörűen használja ezeket, sokszor egészen meglepő kijelentéseket tesz. A megállapításai egyes esetekben kimerítik az eretnekség akkori kritériumait, ezért a megfogalmazásai gyakran mutatják óvatosságát.

The post Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (3. rész) appeared first on Adó Online.

  • 1
  • 2