Barion Pixel

A közösségi összesítő nyilatkozatról a gyakorlatban ​

Az Európai Unió adóhatóságai az áfaadatokra vonatkozó automatikus információcsere (VIES rendszer) keretében osztják meg egymással a vállalkozások által vallott összesítő nyilatkozatok adatait. Magyarországon ezt azt adatszolgáltatást az ’A60-as nyomtatványon kell teljesíteni. A VIES kontrolladatok és a magyar adóalanyok által a Közösségen belüli termékbeszerzésekről, illetve szolgáltatás igénybevételéről benyújtott összesítő nyilatkozatok összevetése után feltárt eltérések esetében, azok előzetes tisztázása után ellenőrzési eljárás indul(hat), így minden adózó érdeke, hogy megfelelően szolgáltasson adatot a közösségi ügyleteiről. Az Áfa kaluz legfrissebb számának írása a közösségi összesítő nyilatkozat kitöltésével kapcsolatos, gyakorlatban felmerülő kérdéskörökkel foglalkozunk.

Mobilházak és lakókonténerek megítélése az áfában ​

Az Áfa kalauz friss számában konkrét példák ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon, illetve milyen feltételek mellett merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha ún. „mobilházakat”, valamint lakó- és irodakonténereket használnak, hasznosítanak. A cikkben elsődlegesen a mobilházak, valamint a lakó- és irodakonténerek ingatlanként történő azonosításával, valamint azok értékesítésével és telepítésével, továbbá az azok beszerzését és telepítését terhelő áfa levonásával foglalkozik a szaklap.

A háromszögügyletek alkalmazhatósága az Európai Bíróság gyakorlatában és legújabb döntése fényében ​

A háromszögügyletek alkalmazása fontos eszköze a határokon átnyúló kereskedelemnek, hiszen lehetővé teszi az áfamentes közösségi termékértékesítést, javítja a vállalkozások cash-flow pozícióját, és jelentős versenyelőnyt kínál azok számára, akik el akarják kerülni a több tagállamban történő regisztrációt. A helyesen alkalmazott egyszerűsítés gyorsabb, rugalmasabb és költséghatékonyabb ellátási láncokat tesz lehetővé. Ugyanakkor komoly kockázatokat is rejt: a formai és tartalmi feltételek hibás megítélése kettős adóztatáshoz, az adólevonási jog megtagadásához vagy váratlan beszerzési adókötelezettséghez vezethet, amit tovább nehezít a tagállami szabályozások és gyakorlatok jelentős eltérése. Bár a ViDA-reform várhatóan háttérbe szorítja majd a háromszögügyletek gyakorlati jelentőségét, a következő két évben a jelenlegi szabályok még maradnak. A vállalkozásoknak ezért továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a háromszögügyletek helyes minősítésére, a formai követelmények maradéktalan teljesítésére és a láncügyletekből fakadó áfakockázatok gondos kezelésére. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az alkalmazhatóság megítéléséhez támpontokat nyújtson az olvasó számára az Európai Bíróság irányadó jogeseteinek és legújabb döntésének bemutatásával.

Az ingatlan fogalmi keretei ​

1. ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉS Bár, amint említettük az ingatlan fontos szerepet tölt be a forgalmi adózás rendszerében, ráadásul e terméktípushoz számos sajátos szabály kapcsolódik, az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) az ingatlan fogalmát nem definiálja. Csupán olyan részegységeit illetően tartalmaz kifejezett fogalmi meghatározást, mint például a lakóingatlan, vagy az […]

A transzferár-korrekciók áfa kezelése az Európai Bíróság legújabb döntése fényében

Komoly adózási kockázatokat rejt az év végi transzferár-kiigazítások általános forgalmi adó szempontú kezelése, amely jelentős hatással van a multinacionális vállalatcsoportok adókötelezettségeire, adóügyi megfelelésére, de pénzügyi pozíciójára is. Erre irányítja rá a figyelmet az egyik legfrissebb uniós döntés, a C–726/23. számú Arcomet Towercranes ügyben hozott ítélet, amely megerősíti, hogy a világosan meghatározott szerződéses mechanizmusokon alapuló transzferár-korrekciók áfa szempontból adóköteles ügyletnek minősülhetnek még akkor is, ha azok egyébként változó összegűek vagy nyereségalapúak. Egyben pedig rámutat arra is, hogy a cégcsoportokon belüli tranzakciók folyamatos figyelmet és rendszeres felülvizsgálatot követelnek, de akár az újragondolás szükségességét is felvethetik. Az Áfa kalauz cikkében a közösségi és hazai gyakorlat rövid ismertetését követően ezt a jogesetet mutatjuk be részletesen, azzal a céllal, hogy az áfa hatálya alá, és azon kívül eső transzerár-kiigazítások elhatárolásához nyújtsunk támpontokat az olvasó számára.

A fuvarozási szolgáltatás

Az Áfa kalauz legfrissebb számában megjelent írásában a tágabb értelemben vett fuvarozási szolgáltatás kapcsán felmerülő adókötelezettségekkel foglalkozik, ugyanis nemcsak a küldemények, hanem a személyek elszállításával kapcsolatos áfa szabályokat is áttekinti. Ennek során közösségi jogesetek, illetve belföldi példák segítségével értelmezi a fuvarozásra, mint önálló ügyletre vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket.

Importhoz kapcsolódó áfaszabályok

Az Adó szaklap sorozatának második része az import adómentességi eseteit tárgyalja részletesen, majd az adómentesség közvetett vámjogi képviselő igénybevétele esetén történő érvényesítését ismerteti, kitér az importált termékek importálás utáni felhasználásának, sorsának áfakérdéseire, végül az import és a különös adózási módok, valamint a belföldön nem letelepedett adóalanyok adó-visszatéríttetése kapcsolatával foglalkozik.

Kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás szabályai – különös tekintettel az alanyi adómentes adózókra és az online foglalási rendszeren keresztüli foglalásokra

Ugyan a szálláshely-szolgáltatási tevékenység nem kizárólag a nyári hónapokhoz köthető tevékenység, azonban ezekben a hónapokban mind a szállásadó, mind a szállóvendégek száma megnövekszik, így érdemes az ezen tevékenységgel kapcsolatos áfa és turizmusfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos szabályok ismertetése, illetve átismétlése. A cikkben külön figyelmet fordítunk az alanyi adómentes adózókat érintő speciális szabályokra, valamint az online foglalási rendszereken keresztül történő szálláshely-szolgáltatás specialitásaira.

Az adómentességről tágabb értelemben

Az Áfa kalauz írásában a forgalmi adózás rendszerében felmerülő adómentességi eseteket tágabb értelemben vizsgálja, ami azt jelenti, hogy nem kizárólag a vonatkozó jogi szabályozás által adómentesként nevesített eseteket tekinti át, hanem mindazokat, amikor az arra kötelezettnek nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Ennek keretében egy-egy példával mutatja be az adómentesség tartalmát, kitérve mindazon esetekre, amikor nem merül fel adófizetési kötelezettség.