Az adóalanyok azon körében, akik egyéni vállalkozóként, őstermelőként, illetve adószámos magánszemélyként végzik a tevékenységüket, számos esetben van bizonytalanság, ami az Szja tv. és Áfa tv. eltérő szabályaiból adódik. Azon kívül, hogy a két adónem közti különbség már azok jellemzőiből adódik (az Szja tv. pénzforgalmi szemléletet követ, míg az Áfa tv. teljesítési elvű), számos eltérés fedezhető fel az adóalanyiság és az értékhatárok számítása során is, amik nem az adónemek elszámolási módjából, hanem az eltérő szabályozásokból, összekeverhető fogalmakból ered. Cikkünk ezen eltéréseket kívánja tisztázni a teljesség igénye nélkül.
Az Áfa kalauz cikkében egy csarnok épületnek a bővítésére, valamint a csarnok épületben gyártósorok telepítésére és üzembe helyezésére irányuló konkrét ügyletnek az ismertetése útján azt mutatjuk be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak és a partnereiknek milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha külföldről szereznek be különféle ipari gépeket és berendezéseket abból a célból, hogy azokat Magyarországon zajló beruházások keretében belföldi ingatlanokban fel-, be-, vagy összeszereljék. A cikkben külön kitérünk többek között a termék importjára, a fel- vagy összeszerelés tárgyát képező termékek értékesítésére és a „belföldi fordított adózásra” vonatkozó szabályok alkalmazására, valamint a termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások együttes teljesítésével megvalósuló ügyletek minősítésére.
Az Európai Bíróság az előző év során számos olyan jelentős ítéletet hozott, amely az előzetesen megfizetett adó levonásához való jogával foglalkozik. Különös figyelmet szentelve annak a gyakorlati alapelvnek, amely a levonhatóság feltételeként a beszerzés és az adóalany által végzett gazdasági tevékenység közvetlen és azonnali kapcsolatát követeli meg. Az Áfa kalauz cikke a témában született legfrissebb Európai Bírósági döntések tartalmán kalauzoljuk át az olvasót. Az ítéletek alapjául szolgáló tényállásokon túl ismertetjük a döntések egyedi esszenciáját, végül pedig összegezzük a fejlemények általánosítható és speciális konzekvenciáit is.
Az adólevonási jog a forgalmi adózás alapintézménye, amely egy összfázisú – vagyis az értékesítési folyamat valamennyi pontját terhelő –, a végső fogyasztóra áthárítható adó tekintetében elengedhetetlen eszköze az adóhalmozódás elkerülésének. Ugyanakkor e jog nem abszolút jellegű, gyakorlása anyagi és alaki feltételekhez kötött, amely teljesülésének hiányában a levonási jog megtagadható. Annak érdekében, hogy bemutassuk, hogy a levonási jog mely esetekben és milyen feltétekkel tagadható meg, az Áfa kalauz legfrissebb számában megjelent írás áttekinti a vonatkozó közösségi esetjogot és az adóhatóság erre irányuló gyakorlatát.
Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.
Az Áfa kalauz legfrissebb számában a forgalmi adózás egyik speciális kategóriájával, az új közlekedési eszközökkel, pontosabban azok Közösségen belül történő értékesítéséhez és Közösségből történő beszerzéséhez kapcsolódó adókötelezettségekkel foglalkozunk. E termékek azért speciálisak, mert közösségi értékesítésük, beszerzésük kapcsán bármely adózó (akár egy magánszemély is) adókötelezettségek alanyává válhat, így e szabályokat nem kizárólag azon adózóknak érdemes ismerni, akik az általános forgalmi adó alanyai, hanem mindazoknak, akik akár értékesítői, akár vevői minőségben részt vesznek az új közlekedési eszközök közösségi kereskedelmében.
Az Áfa kalauz friss számában megjelent írás az állandó telephely jogi hátterének részletes, az uniós joggyakorlatot is érintő elemzésével rávilágít a székhely és az állandó telephely közti különbségre és támpontot ad az állandó telephely meghatározásához, elhatárolásához, majd bemutatja az állandó telephely adózásban betöltött szerepét és jelentőségét az Áfa tv.-ben szabályozott azon esetkörök ismertetésével, ahol az állandó telephely fennállása meghatározó az adókötelezettségek teljesítése során.
Az utóbbi időben jelentősen megváltoztak az ingatlanokkal kapcsolatos áfaszabályok, melyek ismerete nemcsak az építőipari cégeknek, illetve az ingatlant értékesítőknek, hanem az ilyen számlát befogadóknak is kulcsfontosságú. Az Áfa kalauz legfrissebb számában áttekinti az ingatlanokkal kapcsolatos áfa szabályokat.
A szaklap legfrissebb számában olvashat még az automata üzletek működtetésével kapcsolatos problémákról, valamint az áru mozgatásához használt göngyölegek áfa-kezeléséről.
A turizmusfejlesztési hozzájárulásról, a humánegészségügyi ügyletek áfabeli megítéléséről és az áfabevallás 99-101 soráról olvashat az Áfa-kalauz most megjelent, 2023/10-es számában.