Amennyiben a felek ellenértéket kötöttek ki a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során, meg kell határozni, hogy a fizetett összeg ellenértéknek minősül-e az áfa szempontjából vagy nem. Számos tényezőt, jogszabályi rendelkezést figyelembe kell venni. Abban az esetben ugyanis, ha az összeg kifizetése nem egy konkrét termékért vagy szolgáltatásért történik, az nem tekinthető ellenértéknek, az adott ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, így forgalmi adóztatásról sem beszélhetünk, s a kifizetett összeg nem képezhet áfa-adóalapot sem.
The post Adóalap és a járulékos költségek appeared first on Adó Online.
Termékimportot érintően számos érdekesség, kérdés merül fel; cikkünkben a láncértékesítések fontos tudnivalóit ismertetjük, példákkal illusztrálva.
The post Termékimport és láncértékesítés appeared first on Adó Online.
Szigorítások az kapcsolt vállalkozások illetékmentessége és átépített ingatlanok áfamentessége terén. A funkcionálisan és alapjaiban átalakított ingatlanok áfásan értékesíthetők. A kapcsolt vállalkozások ezután csak akkor adhatják egymás között illetékmentesen az ingatlant, ha az ingatlan megszerzője nem csak formailag, hanem ténylegesen is ingatlanhasznosítással foglalkozik.
The post Egyértelműbb áfa- és illetékszabályok az ingatlanokra appeared first on Adó Online.
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (4. rész) appeared first on Adó Online.
Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész) appeared first on Adó Online.
Élet a számlagyárak között, avagy vigyázat, csalók! Ki fizeti meg az elcsalt adómilliárdokat? Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1 483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt. De ki fizeti meg az elcsalt áfát és hogyan működnek a számlagyárak? Hogyan előzhetjük meg az áldozattá válást?
The post A számlagyárak áldozatai appeared first on Adó Online.
Írásunkban a termékexport szabályait, érdekességeit mutatjuk be, utalva a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályaira is. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
The post Termékexport vagy közösségen belüli adómentes értékesítés? appeared first on Adó Online.
A legnagyobb kihívás, és egyben legnagyobb kockázat a közbenső szereplőknél merül fel, hiszen ők akár vevői, akár eladói minőségben is meg tudnak jelenni a láncolatban. Azonban az axióma kimondja: csak egyetlen értékesítés minősülhet fuvarozással egybekötött értékesítésnek.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (2. rész) appeared first on Adó Online.
A láncértékesítés során ugyanaz a termék úgy vált tulajdonost többször is egymást követően, hogy a termék az első szereplőtől végül a láncolat utolsó szereplőjéhez kerül fizikailag. Ezeknek az ügyleteknek azért van különös jelentősége, mert gyakran megesik, hogy a termék a folyamat eredményeképpen átlépi egy, vagy akár több ország határát, valamint az áfatörvény speciális teljesítésihely-szabályt rendel az ilyen típusú ügyletekhez.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (1. rész) appeared first on Adó Online.
Amikor egy ingatlant értékesítenek, látszólag egyértelmű, hogy beépített ingatlan vagy építési telek az adásvétel tárgya. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a rendelkezésünkre álló adatok ellentmondanak egymásnak, például a tulajdoni lapon még lakóingatlan szerepel, a valóságban azonban a telken álló épületet már elbontották.
The post Beépített ingatlan vagy építési telek? (II. rész) appeared first on Adó Online.