Az ügyletek járulékos vagy összetett ügyletként való minősítése azért is fontos, mert figyelembe kell venni a teljesítési hely és idő, adózási mód és mérték meghatározása során. A főügylet (főkötelezettség) határozza meg a tevékenység jellegét, és a főügylet adójogi sorsát osztja az adott ügylet minden egyes járulékos eleme (függetlenül attól, hogy termékértékesítésről vagy szolgáltatásnyújtásról van-e szó), ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a főügylettel azonos módon és azzal azonos adómértékkel adózik a többi ügylet is. Így fordulhat elő például, hogy egy egyébként egyenes adózású szolgáltatásnyújtás fordítottan adózik, vagy egy egyébként kedvezményes adómértékű termékértékesítés a normál adómérték szerint adózik vagy éppen fordítva. Az általános forgalmi adózás rendszerében általában valamennyi szolgáltatásnyújtást/termékértékesítést különállónak és függetlennek kell tekinteni, vagyis azok önállóan adóztatandók. Előfordul azonban, hogy egy ügylet több elemből épül fel, több, egyébként önállóan is teljesíthető termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást magában foglal. Ilyen esetben, ha ezek az ügyletek annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyetlen oszthatatlan gazdasági ügyletet alkotnak, ezeket az áfa rendszerében egyetlen összetett ügyletként kell kezelni. Ugyanígy kell eljárni, ha egy vagy több tevékenység járulékos tevékenységként kapcsolódik valamely főtevékenységhez, így az előbbi(ek)re a főtevékenység adóügyi megítélése vonatkozik.
Az építőiparban tevékenykedő, illetve ingatlanforgalmazással foglalkozó társaságok könnyen szembesülhetnek azzal a problémával, hogy megvásárolnak egy építési telek ingatlant, amelyen lakóházak építését kezdik meg, azonban a projekt befejezése érdekében befektetőtárs bevonása válik szükségessé. Ez többféle módon is megvalósulhat, és egyik tipikus esete, amikor a társaság a tulajdonában lévő ingatlant beapportálja egy másik – jellemzően kapcsolt – vállalkozásba.
Úgy néz ki, hogy forró nyár elé nézünk, nem csupán az időjárás, hanem a 2025-ös évközi adóváltozások tekintetében is. 2025. június 19-én megjelent a Magyar Közlöny 73. számában a 2025. évi az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló LIV. törvény, továbbá jónéhány már korábban elfogadott törvényváltozás is nyáron és ősszel fog hatályba lépni. Ezek közül tekintünk át néhány fontosabb rendelkezést.
A kkv-k akkor jogosultak a kkv-szabályozás szerinti, határokon átnyúló áfa-mentesség alkalmazására, ha az uniós éves árbevételük a tárgy naptári évben (Y) és az azt megelőző naptári évben (Y-1) nem haladja meg a 100 000 EUR-t.
A következő sorozatban a határokon átnyúló kkv-szabályozás működését és a megfelelési kötelezettségeit ismertetjük.
Ingatlan ügyleteket tekintve általános forgalmi adót illetően számos kérdés felmerülhet: adóalanyiság, gazdasági tevékenység, ingatlanok sorozat jellegű értékesítése, ingatlanok beépítettsége: beépített- beépítetlen ingatlan fogalma, első rendeltetésszerű használatbavétel, építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanok átadása, ingatlanok adómentes és adóköteles értékesítése, ingatlanok adómentes és adóköteles bérbeadása, ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtások megítélése, ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munkák fordított adózása, ingatlanokat érintő adólevonási jog, adólevonási jogot érintő korrekciók, lakóingatlan értékesítése, előleg, egyenes adózás, fordított adózás, számlakorrekció, kereskedelmi szállás-helyszolgáltatás. A téma sokrétű, cikkünkben néhány érdekességet mutatunk be.
Cikksorozatunkban a belföldi kkv-szabályozás működését és megfelelési kötelezettségeit vizsgáljuk részletesen. A belföldi kkv-szabályozás azokra a kkv-kra vonatkozik, amelyek csak a letelepedésük helye szerinti tagállamban kívánják alkalmazni a kkv-szabályozást.
Cikksorozatunkban a belföldi kkv-szabályozás működését és megfelelési kötelezettségeit vizsgáljuk részletesen. A belföldi kkv-szabályozás azokra a kkv-kra vonatkozik, amelyek csak a letelepedésük helye szerinti tagállamban kívánják alkalmazni a kkv-szabályozást.
Ingatlan ügyleteket tekintve általános forgalmi adót illetően számos kérdés felmerülhet: adóalanyiság, gazdasági tevékenység, ingatlanok sorozat jellegű értékesítése, ingatlanok beépítettsége: beépített- beépítetlen ingatlan fogalma, első rendeltetésszerű használatbavétel, építési-szerelési munkával létrehozott ingatlanok átadása, ingatlanok adómentes és adóköteles értékesítése, ingatlanok adómentes és adóköteles bérbeadása, ingatlanokkal kapcsolatos szolgáltatásnyújtások megítélése, ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési munkák fordított adózása, ingatlanokat érintő adólevonási jog, adólevonási jogot érintő korrekciók, lakóingatlan értékesítése, előleg, egyenes adózás, fordított adózás, számlakorrekció, kereskedelmi szállás-helyszolgáltatás, stb. A téma sokrétű, cikkünkben néhány érdekességet mutatunk be.
Cikksorozatunkban a belföldi kkv-szabályozás működését és megfelelési kötelezettségeit vizsgáljuk részletesen. A belföldi kkv-szabályozás azokra a kkv-kra vonatkozik, amelyek csak a letelepedésük helye szerinti tagállamban kívánják alkalmazni a kkv-szabályozást.