Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legutóbbi adóreformokat ismertetjük.
A közcélú adományokat a jogalkotó a rászorulókat segítő vállalkozások támogatása céljából vette ki az áfa hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek köréből.
Bizonyos esetekben az ügylet megfelel ugyan azon kritériumoknak, amelyek alapján ellenérték fejében történő termékértékesítésnek kellene tekinteni, de a törvényi előírások értelmében mégsem kell ellenértékes tranzakcióként kezelni.
Az ellenérték pontos és helyes meghatározása kulcsfontosságú a vállalkozások számára az adókötelezettség pontos megállapításához és az adókockázatok minimalizálásához. Az adóalap pontos meghatározása során az ellenérték azért is fontos, mert erre az összegre számítódik az általános forgalmi adó összege, így az adóalap képezi a – megfelelő adómértékkel számított- fizetendő adó alapját is.
Bár az adófizetési kötelezettség időpontjának meghatározása a forgalmi adózás egyik legalapvetőbb feladata, az sok esetben nem egyszerű, ugyanis annak ismeretéhez az adómegállapítás időpontját kell meghatározni, amely nem mindig esik egybe a teljesítés időpontjával, hanem egy egyedi és összetett szabályrendszeren alapul. Annak érdekében, hogy az adóalanyok számára egyértelművé tegyük, hogy az adómegállapítás időpontja mikorra esik, példák segítségével áttekintjük a vonatkozó áfaszabályokat, különös tekintettel azon előírásokra, amelyek az adófizetési kötelezettséget a teljesítéstől eltérő körülményekhez kötik. Az Áfa kalauz legfrissebb számának írása.
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.
A cikksorozat mostani része az EUB-nak a megszűnéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettségre vonatkozó ítélkezési gyakorlatára tér ki.
Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat. Sorozatunk második, befejező része.
A cikksorozat mostani része azt tárgyalja, hogy alakul a megszűnéshez kapcsolódó áfafizetési kötelezettség egyéni vállalkozó, mezőgazdasági termelő halála vagy cselekvőképességének elvesztése, cégek közötti külföldi jogszabályok szerinti beolvadás, illetve végelszámolás esetén.
Egy általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő belföldi magánszemély egy személyszállítási szolgáltatást nyújtó cég automatájából bérletet vásárolt. A magánszemélynek az automata használata során lehetősége volt arra, hogy a számlakibocsátás iránti igényét előzetesen jelezze, azonban ezt figyelmetlenségből elmulasztotta, és így az automata számviteli bizonylatot nyomtatott ki. A magánszemély a számlakibocsátás iránti utólagos igényét még aznap jelezte a szolgáltató ügyfélszolgálatán, azonban a kérését megtagadták, arra való hivatkozással, hogy a szolgáltató a számlakibocsátásra vonatkozó előzetes jelzés hiányában az áfatörvény szerinti bizonylatolási kötelezettségének az automata útján kinyomtatott számviteli bizonylattal már eleget tett és nem köteles utólagosan számlát kibocsátani. Igaza van a szolgáltatónak?