Barion Pixel

Áfa és árfolyam (2. rész)

Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat. Sorozatunk második, befejező része.

Utólagos számlakibocsátás automata útján teljesített ügyletről ​

Egy általánosforgalmiadó-alanynak nem minősülő belföldi magánszemély egy személyszállítási szolgáltatást nyújtó cég automatájából bérletet vásárolt. A magánszemélynek az automata használata során lehetősége volt arra, hogy a számlakibocsátás iránti igényét előzetesen jelezze, azonban ezt figyelmetlenségből elmulasztotta, és így az automata számviteli bizonylatot nyomtatott ki. A magánszemély a számlakibocsátás iránti utólagos igényét még aznap jelezte a szolgáltató ügyfélszolgálatán, azonban a kérését megtagadták, arra való hivatkozással, hogy a szolgáltató a számlakibocsátásra vonatkozó előzetes jelzés hiányában az áfatörvény szerinti bizonylatolási kötelezettségének az automata útján kinyomtatott számviteli bizonylattal már eleget tett és nem köteles utólagosan számlát kibocsátani. Igaza van a szolgáltatónak?

Áfa és árfolyam (1. rész)

Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő Felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat.

Az Európai Bizottság éves jelentése az unió adózási helyzetéről (23. rész)

Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legfontosabb adófajták bevételi trendjeit tárgyaljuk.

Az ügykezelési díj adójogi megítélése

Az Európai Unió héa-rendszere az adósemlegesség és a gazdasági tevékenységek torzításmentes kezelésének elvén nyugszik. A tagállamoknak ugyan lehetőségük van bizonyos eljárási szabályok meghatározására, ezek azonban nem veszélyeztethetik az uniós jog által biztosított anyagi jogokat. Ez különösen igaz az olyan esetekre, ahol a gazdasági ügylethez kapcsolódik egy adminisztratív szolgáltatás, és felmerül a kérdés: külön adóköteles szolgáltatásról beszélünk, vagy az csak járulékos, ezért osztja a főügylet adójogi sorsát? A C-427/23. sz. ügy e szempontból mérföldkőnek tekinthető.

A közösségi összesítő nyilatkozatról a gyakorlatban ​

Az Európai Unió adóhatóságai az áfaadatokra vonatkozó automatikus információcsere (VIES rendszer) keretében osztják meg egymással a vállalkozások által vallott összesítő nyilatkozatok adatait. Magyarországon ezt azt adatszolgáltatást az ’A60-as nyomtatványon kell teljesíteni. A VIES kontrolladatok és a magyar adóalanyok által a Közösségen belüli termékbeszerzésekről, illetve szolgáltatás igénybevételéről benyújtott összesítő nyilatkozatok összevetése után feltárt eltérések esetében, azok előzetes tisztázása után ellenőrzési eljárás indul(hat), így minden adózó érdeke, hogy megfelelően szolgáltasson adatot a közösségi ügyleteiről. Az Áfa kaluz legfrissebb számának írása a közösségi összesítő nyilatkozat kitöltésével kapcsolatos, gyakorlatban felmerülő kérdéskörökkel foglalkozunk.