Magyarország központi költségvetésének nem egészen 50 százalékát teszik adóbevételek. Ez a szám a vizsgált külföldi országokhoz képest alacsonyabb: Németországban ez az arány 83%, Írországban 78%, Lengyelországban pedig közel 90%. Norvégiában viszont hozzánk hasonlóan csak a költségvetés felét teszik ki az adóbevételek. Ami a legjelentősebb magyarországi adóbevételeket érinti, itt nincsen meglepetés a dobogós helyeken: első az ÁFA, azt követi az SZJA és a jövedéki adó a Niveus Consulting Group összesítése alapján.
The post Nincs nagy meglepetés: ezek a legjelentősebb adóbevételek appeared first on Adó Online.
A pénzügyi képviselet témaköre akkor merül fel, amikor külföldi illetőségű adóalany adókötelezettségét nem tudja a normál szabályok, például fordított adózás keretein belül kezelni partnerével, hanem adószámot kell kérnie a teljesítési hely szabályok szerint illetékes ország adóhatóságától.
The post A pénzügyi képviselet intézménye appeared first on Adó Online.
Amennyiben a felek ellenértéket kötöttek ki a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során, meg kell határozni, hogy a fizetett összeg ellenértéknek minősül-e az áfa szempontjából vagy nem. Számos tényezőt, jogszabályi rendelkezést figyelembe kell venni. Abban az esetben ugyanis, ha az összeg kifizetése nem egy konkrét termékért vagy szolgáltatásért történik, az nem tekinthető ellenértéknek, az adott ügylet nem tartozik az áfa hatálya alá, így forgalmi adóztatásról sem beszélhetünk, s a kifizetett összeg nem képezhet áfa-adóalapot sem.
The post Adóalap és a járulékos költségek appeared first on Adó Online.
Termékimportot érintően számos érdekesség, kérdés merül fel; cikkünkben a láncértékesítések fontos tudnivalóit ismertetjük, példákkal illusztrálva.
The post Termékimport és láncértékesítés appeared first on Adó Online.
Szigorítások az kapcsolt vállalkozások illetékmentessége és átépített ingatlanok áfamentessége terén. A funkcionálisan és alapjaiban átalakított ingatlanok áfásan értékesíthetők. A kapcsolt vállalkozások ezután csak akkor adhatják egymás között illetékmentesen az ingatlant, ha az ingatlan megszerzője nem csak formailag, hanem ténylegesen is ingatlanhasznosítással foglalkozik.
The post Egyértelműbb áfa- és illetékszabályok az ingatlanokra appeared first on Adó Online.
A korábbi cikkek a láncértékesítés elméleti kérdéseivel foglalkoztak, sorozatunk befejező részében most vizsgáljunk meg egy gyakorlati, négyszereplős példát.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (4. rész) appeared first on Adó Online.
Közbenső szereplő alatt a láncolat olyan gazdasági alanyát értjük, aki az árut megvásárolja, majd tovább értékesíti, illetve vagy saját maga, vagy a megbízásából eljáró harmadik személy féllel fuvarozási szerződést köt.. Sorozatunkban most a közbenső vevőre vonatkozó, 2020-ban megváltozott szabályokat mutatjuk be.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (3. rész) appeared first on Adó Online.
Élet a számlagyárak között, avagy vigyázat, csalók! Ki fizeti meg az elcsalt adómilliárdokat? Az Európai Unióban a be nem szedett áfa nagyságrendileg 134 milliárd euró volt 2019-ben. Ennek jelentős része az áfakijátszásokra vezethető vissza. A Magyarországra eső rész 1 483 millió euró, vagyis közel 500 milliárd forint volt. De ki fizeti meg az elcsalt áfát és hogyan működnek a számlagyárak? Hogyan előzhetjük meg az áldozattá válást?
The post A számlagyárak áldozatai appeared first on Adó Online.
Írásunkban a termékexport szabályait, érdekességeit mutatjuk be, utalva a Közösségen belüli adómentes értékesítés szabályaira is. Bemutatunk egy érdekes jogesetet is.
The post Termékexport vagy közösségen belüli adómentes értékesítés? appeared first on Adó Online.
A legnagyobb kihívás, és egyben legnagyobb kockázat a közbenső szereplőknél merül fel, hiszen ők akár vevői, akár eladói minőségben is meg tudnak jelenni a láncolatban. Azonban az axióma kimondja: csak egyetlen értékesítés minősülhet fuvarozással egybekötött értékesítésnek.
The post A láncértékesítés szabályai az áfa rendszerében (2. rész) appeared first on Adó Online.