A közcélú adomány kritériumait nem teljesítő adományozás termékértékesítésnek minősülhet, ami után az adományozónak áfát kell fizetnie.
Egy egyéni vállalkozó az áfatörvény általános szabályait alkalmazó adóalanyként a tulajdonát képező, közvetlenül a Balaton partján elhelyezkedő üdülőövezeti beépítetlen telken szezonális vízisport-eszközöket ad bérbe. A fenti tevékenységhez kapcsolódó adminisztrációt és ügyvitelt egy ideiglenesen felállított sátorban valósítja meg, a sporteszközöket pedig a telek partja mentén a tóban elhelyezett stégeken, illetve az azokon kialakított állványokon tárolja. Az egyéni vállalkozó egy lakófunkciónak megfelelően berendezett, beépített bútorokkal, gépekkel és berendezésekkel ellátott mobilházat vásárolt, amelyet a részére kiadott építési engedély alapján a telekre telepített. A mobilház telepítését követően a telket és a mobilházat együttesen „kivett üdülőépület, udvar” megjelöléssel jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozó a mobilházat egyrészt az általa áfakötelesen végzett bérbeadási tevékenységhez kapcsolódó adminisztráció és ügyvitel céljára használta, másrészt pedig a szezonban életvitelszerűen is a mobilházban tartózkodott. Az egyéni vállalkozó a lakóingatlanra vonatkozó adólevonási tilalmakat figyelembe véve levonásba helyezheti a mobilház beszerzését és telepítését terhelő áfát?
Bérleti szerződés megszűnésekor, ha a bérlő ingyenesen átadja a bérbeadónak vagy a következő bérlőnek az általa vásárolt vagy létrehozott eszközt, az ingyenes átadás adóköteles voltát nem befolyásolja, hogy a bérlő és a terméket ingyenesen megszerző személy számára az átadott termékek képviseltek-e gyakorlati szempontból értéket.
Az ügyletek ingyenessége vagy visszterhessége nem az adóalany számára releváns összes, a termék átadásához fűződő előny figyelembevételével, hanem az adózásra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján ítélendő meg. Az adóhatóság számára akár a közösségi ügyletekről benyújtott összesítő nyilatkozat adatai is támpontot jelenthetnek a termék vállalkozásból történő kivonásának megállapításához.
Ha az idegenkezűség nem igazolt, az adóalany nem mentesülhet az áfakötelezettség alól az EUB C-435/03. számú ítélet levezetésére hivatkozva. A termék vállalkozásból történő végleges kivonásának minősül az is, ha az adózó a beszerzés napján azt értékesítés, selejtezés, értékvesztés elszámolása vagy megsemmisülés hiányában nyilvántartásaiból ki is vezeti, mérlegében, beszámolójában nem jeleníti meg.
Elháríthatatlan külső ok miatt hiányzó termék után nem kell áfát fizetni. Ha azonban a hiány más okra vezethető vissza, és az adóalany nem bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ellenértékes termékértékesítésként kezelendő ügylet valósul meg.
A szabályszerű selejtezés nem áfaköteles, a nem megfelelően dokumentált selejtezés viszont áfakötelezettséget eredményezhet.
A gyakorlatban az ingyenes ügyletek utáni áfa gyakran az adóalany magáncéljaira felhasznált, illetve az alkalmazottaknak ingyenesen átadott termékekhez kapcsolódik.
A Kúria Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzése szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A C‑207/23. sz. Y KG ügyben hozott EUB-ítélet szerint kulcsfontosságú az a mozzanat, hogy az ingyenesen átadást követően a terméket továbbra is az átadó használja-e.