A gyakorlatban az ingyenes ügyletek utáni áfa gyakran az adóalany magáncéljaira felhasznált, illetve az alkalmazottaknak ingyenesen átadott termékekhez kapcsolódik.
A Kúria Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzése szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A C‑207/23. sz. Y KG ügyben hozott EUB-ítélet szerint kulcsfontosságú az a mozzanat, hogy az ingyenesen átadást követően a terméket továbbra is az átadó használja-e.
A C-529/19. sz. Mitteldeutsche Hartstein‑Industrie EUB-ítélet konklúziója alapján, ha az ingyenes átadást követően a terméket továbbra is az adóalany használja a gazdasági tevékenységéhez, nem történik végleges kivonás a gazdasági tevékenység köréből, így az ingyenes átadás nem kezelhető termékértékesítésként.
A vállalkozásidegen cél nem minden esetben feltétele az ellenértékes ügyletkénti kezelésnek, a vállalkozásból történő kivonás azonban igen.
Az ingyenes ügyletek akkor is adókötelesek lehetnek, ha az ingyenesség nem az adóalany saját akaratán alapul. Vállalkozásidegen cél hiányában is termékértékesítésként lehet kezelendő az ingyenes ügylet.
Levonható áfa hiányában az ingyenes ügyletek nem keletkeztetnek adófizetési kötelezettséget. Az adóalany általi megvalósítással és a levonási joggal ellentétben a vállalkozásidegen cél nem minden ingyenes ügyletnél feltétele az áfakötelezettségnek.
Az ingyenes ügyletek sokfélék lehetnek, eltérő kritériumokkal. Az adóalanyisághoz és a levonási joghoz kapcsolódó feltétel azonban mindegyiknél megjelenik.
A cikksorozat záró részében a kriptoeszközökkel folytatott ügyletek egyéb áfakérdéseiről lesz szó.
Az uniós áfarendszerben az előzetesen felszámított adó levonásának joga feltétlen, teljes és azonnali. Ennek azonban számos korlátja van, illetve, ha a levonható adó összegét érintő változás történik, akkor az eredeti adólevonás módosítása is szükséges lehet. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az adólevonások korrekciójára vonatkozó uniós szabályok értelmezéséhez nyújtson támpontokat az olvasó számára a vonatkozó ítélkezési gyakorlat tükrében. A közösségi szabályozás rövid ismertetését követően az európai bírósági esetjogban megjelenő alapelveket mutatjuk be, majd a meghatározó jelentőségű döntéseket járjuk körbe, a témában született legfrissebb ítéletekre fókuszálva.