Az Aranybulla évszázadokon át hivatkozási alappá vált, és tulajdonképpen az ma is. Sorozatunk befejező részében ezekből a hivatkozásokból idézünk fel néhányat, illetve áttekintjük a sorozat korábbi írásait.
The post 800 éves az Aranybulla – A kiváltságlevél ’utóélete’ (10. rész) appeared first on Adó Online.
Az Aranybulla 1231-es megújításában az ellenállási záradék helyébe az esztergomi érsek kiközösítési felhatalmazása lépett. Valószínűleg II. András sem gondolta, hogy ezzel a jogával Róbert érsek már a következő év elején élni fog.
The post 800 éves az Aranybulla – A beregi egyezmény (9. rész) appeared first on Adó Online.
Az Aranybulla 1222. évi kibocsátása mellett II. András király már 1222-ben, illetve az uralkodása későbbi éveiben is több olyan okiratot bocsátott ki, amelyek az Aranybullát kiegészítették, sőt 1231-ben új formában is kiadta a dokumentumot. Ennek okai között említhető, hogy érdeksérelmeket kívánt orvosolni, illetve a változó hatalmi-társadalmi-gazdasági körülmények is indokolták egy egységes új okirat kibocsátását.
The post 800 éves az Aranybulla – Az Aranybulla kiegészítései és újbóli kiadása (8. rész) appeared first on Adó Online.
II. András király nem egységes szabályozásként adta ki az Aranybullát, az gyakran csak kiegészítette egyéb intézkedéseit, döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy nem kis jelentősége van annak is, hogy mit nem tartalmazott a kiváltságlevél. Ez nem kis mértékben jelenti a végrehajtott adóreformot is. Az adóintézkedések egy része csak utalásszerűen tartalmaz hátrányos intézkedéseket az egyház és a várispánok kárára.
The post 800 éves az Aranybulla – Püspökök, várispánok (7. rész) appeared first on Adó Online.
Az Aranybulla legtovább élő intézménye a nemesi adómentesség volt, csak a XIX. század közepén törölték el. Az adómentesség összefüggött azzal, hogy a nemesség hadviselésre volt kötelezhető a haza védelmében, illetve más országok elleni hadjáratok esetében is szerepet kellett vállalniuk.
The post 800 éves az Aranybulla – Hadkötelezettség, nemesi adómentesség (6. rész) appeared first on Adó Online.
II. András kormányzati intézkedései sorában kiemelt helyet foglal el a kincstári reformintézkedések sora. Adórendszer átalakítása, pénzverés technikájának megváltoztatása, a pénzcsere adóztatássá alakítása, kamarabérleti rendszer kialakítása, tárnokmesteri poszt létrehozása voltak ennek legfontosabb elemei.
The post 800 éves az Aranybulla – Kincstári reformok (5. rész) appeared first on Adó Online.
Sok minden ismert az Aranybulláról, de nem kevés a bizonytalanság sem a kibocsátásával, hatásaival, utóéletével, megítélésével kapcsolatban. A kiváltságlevél szövege fennmaradt, de az talán kevésbé ismert, hogy mit jelentettek az egyes rendelkezések. Az értelmezést fordítási hibák is nehezítették.
The post 800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész) appeared first on Adó Online.
Régóta él II. András királyról az a kép, hogy gyenge kezű uralkodó volt, az Aranybullát kényszerűségből adta ki, országlása romlásba vitte a Magyarországot. Sőt, ez a katasztrofális működés előzménye és oka is volt a muhi csatában elszenvedett vereségnek. A történészeknek ma már egészen más a véleménye András három évtizedes uralkodásáról, ennek tulajdonképpen az ellenkezőjét bizonyítják.
The post 800 éves az Aranybulla – II. András uralkodása (3. rész) appeared first on Adó Online.
Az Aranybulla kiadása nem volt előzmények nélküli. Különösen fontosak ebből a szempontból a III. Béla és II. András királyok uralkodása alatt bekövetkezett események, illetőleg pénzügyi vonatkozások, a pénzreformok. Ebben a részben III. Béla király életét és pénzügyeit tekintjük át.
The post 800 éves az Aranybulla – III. Béla király pénzügyei (2. rész) appeared first on Adó Online.
„… valaki Álmos vezér és a többi fejedelmi személyek utódai közül az esküvel kötött megállapodásokat meg akarná szegni, örök átok sújtsa.”
(a vérszerződés ellenállási záradéka Anonymus Gesta Hunagarorumából)
Az Aranybullának nem kevés előzménye volt, bár ezek felkutatása meglehetősen nehézkes, mert III. Béla király (uralkodott 1172-1196, az Aranybullát kiadó II. András király apja) koráig nagyon kevés írásos dokumentum keletkezett, és alig kétszáz okirat maradt fenn ezekből.
III. Béla rendelte el, hogy különböző szerződéseket, adományokat, végrendelkezéseket (stb.) írásba kell foglalni, és ehhez úgynevezett királyi hiteleshelyeket hozott létre. Ezeken a hiteleshelyeken történt – ellenérték fejében, tehát meg kellett fizetni a hiteles okiratért az illetéket – az írásba foglalás.
Az Aranybulla előzményei között most a vérszerződésről és az első uralkodók törvénykezéséről lesz szó.
A vérszerződés
III. Béla király jegyzője, a magát P. mesterként megnevező Anonymus foglalta először írásba a magyarok őstörténtét. Ez volt a latin nyelvű Gesta Hungarorum, amelynek egyetlen XIII. századi példányát az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.
Anonymus szo…
The post 800 éves az Aranybulla – Előzmények (1. rész) appeared first on Adó Online.