Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat. Sorozatunk második, befejező része.
Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő Felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat.
A cikksorozat záró része az IOSS rendszer árfolyamkérdéseivel kapcsolatos példákat mutat be, valamint kitér arra, hogy milyen árfolyamra vonatkozó előírások irányadóak, ha az ügyletről nem számla, hanem nyugta készül.
A cikksorozat mostani része az IOSS rendszerre vonatkozó kérdésekkel foglalkozik.
A cikksorozat mostani része folytatja az OSS-ben alkalmazandó árfolyam témakörének tárgyalását.
A cikksorozat záró részei az egyablakos rendszer választása esetén alkalmazandó árfolyammal foglalkoznak.
A cikksorozat mostani részében az online számlaadat-szolgáltatás során az árfolyamhoz kapcsolódóan vétett hibákról lesz szó.
Az online számlaadat-szolgáltatás részletszabályait tartalmazó interfész specifikáció a végszámláról történő adatszolgáltatásra speciális előírást ad.
Cikksorozatunkat az online számlaadat-szolgáltatás árfolyamhoz kapcsolódó kérdéseivel folytatjuk.
A cikksorozat soron következő része a gyűjtőszámla kiállítása, valamint az alanyi adómentesség, illetve a pénzforgalmi elszámolás alkalmazása esetén irányadó árfolyam-előírásokkal foglalkozik.