A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) március 11-én közzétette a 2025/2. számú adózási kérdést, amely az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése utáni személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettséget tárgyalja. Az adózási kérdést a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen jegyzi, és egy jogértelmezési kérdést kíván rendezni a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt osztalékkövetelések tekintetében. A BDO Magyarország összegzi a legfontosabb tudnivalókat a magyar vállalkozások számára.
Március 11-én megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2025. évi ellenőrzési terve, amely az ellenőrzési irányok, eljárások és módszerek átalakulását vetíti előre. Az adóhatóság egyre nagyobb mértékben támaszkodik a mesterséges intelligencia nyújtotta kockázatelemzési lehetőségekre, hogy hatékonyabban azonosítsa a kockázatos adózókat és tevékenységeket. A BDO Magyarország szakértői összefoglalták a magyar vállalkozások számára legfontosabb tudnivalókat.
Donald Trump amerikai elnök a Liberation Day alkalmával jelentős vámemeléseket jelentett be, amelyek alapjaiban alakíthatják át az USA és a globális kereskedelem kapcsolatát. A lépés várhatóan egy olyan időszakot indít el, amelyet fokozott tárgyalások és lehetséges ellenlépések jellemeznek majd. De vajon mi húzódik meg a döntés mögött? Hogyan működik az új szabályozás, milyen kockázatokat rejt magában, és milyen megoldásokkal élhetnek a cégek, hogy alkalmazkodjanak az új helyzethez? Gerendy Zoltán adószakértő, a BDO Magyarország tulajdonosa és vezető partnere járta körül a kérdéseket, és foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
2024 fontos mérföldkő a nemzetközi és hazai adózás történetében, hiszen ez az első adóév, amikor a globális minimumadó hatályba lép, mivel 2025. január 1-jétől érvényesek a vonatkozó nemzetközi és uniós szabályokat implementáló magyar törvények. Az új szabályok célja, hogy biztosítsák a multinacionális vállalatok igazságosabb adóztatását, megelőzve az adóalap agresszív csökkentését. A BDO Magyarország összegzi a legfontosabb tudnivalókat a magyar vállalkozások számára.
A svédek büszkék hazájukra és erre minden okuk megvan. Az ország versenyképes, a gazdaság nemcsak a hagyományos ágazatokban, hanem a high-tech szektorban is nagyon jó teljesítményt nyújt, a jóléti társadalom stabilitást, biztonságérzetet ad minden polgárnak. Svédország közismerten magas adózású országnak számít, a magas színvonalú jóléti szolgáltatások és biztonsági háló alapja a magas adójövedelem.
Szingapúrnak ügyes diplomáciai erőfeszítéssel sikerült elérnie, hogy az országot levették az OECD adóparadicsomok listájáról, jóllehet valójában így funkcionál. A városállam alacsony adózású országnak számít: az szja progresszív, a külföldiek adója 15%-kal kezdődik és 22% a marginális kulcs. Az áruk és szolgáltatások adóját, ami az ÁFA ottani megfelelője, az idén 8%-ról 9%-ra emelték. Az örökösödési adót 2008-ban eltörölték, és nincs ajándékozási adó sem.
Az ország adórendszerében elég nehéz eligazodni. Önkénes alapon a hívek fizetik jövedelmük ötödét az egyháznak, a becslések szerint 20-25%-os az adóelkerülés. Klasszikus áfa nem létezik, helyette 8 százalékos kereskedelmi adót alkalmaznak, ám mivel a kereskedelem főleg bazárokban zajlik, ebből elég kevés jövedelem folyik be. A társasági adó magas, de ezt az állami és egyházi alapítványok nem fizetik. A személyi jövedelemadó progresszív és többsávos.
2024. január 1-től Magyarország is bevezette a globális minimumadóra vonatkozó szabályozást. A törvény elfogadása foglalkoztunk az új szabályozás legfontosabb következményeivel, de a magyar adótanácsadói szektor jelentős része sokáig csak említés szintjén foglalkozott a minimumadó-szabályozás egyik nagyon fontos újításával: az úgynevezett „bejelentett részesedésre” vonatkozó átmeneti rendelkezésekkel.
Szakértőink a 2023-as év folyamán többször is konzultáltak az adóhatósággal a leggyakrabban előforduló hibákról, illetve az egyes tranzakciók tekintetében a helyes kitöltési módokról, amelynek eredményeként jelentős tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ezeket mutatjuk most be.
Japán hosszi időn keresztül a világ második legfejlettebb és legnagyobb gazdasága volt az Egyesült Államok után, és ezt a címet sokkal később veszítette el Kínával szemben, mint azt a félelemmel teljes csodálatot, amivel a világ szemlélte a japán gazdasági csoda diadalútját a hetvenes és nyolcvanas években.