2026. július 1-jétől a reklámadó-szabályozás újra élesedik, amely a tartalomgyártók részére új kötelezettséget teremthet. A tartalomgyártók tipikusan azok a személyek, szervezetek, amelyek reklámnak minősülő tartalmat jelenítenek meg az interneten, ellenérték fejében. Természetesen a tartalomgyártók mögött általában áll egy megrendelő, aki megrendeli a reklám közzétételét, megjelenítését. Lássuk, hogy mely esetben válnak adóalanyokká a tartalomgyártók és mely esetben a megrendelők a reklámadó szabályrendszerében.
A reklámadó 2019. óta felfüggesztés alatt állt (az adó mértéke 0% volt), így tényleges adófizetési kötelezettség ezzel az adónemmel kapcsolatban már hosszú évek óta nem merült fel. A tavaly őszi adóváltozások nyomán a reklámadó-fizetési kötelezettség azonban 2026. július 1-jétől ismét életbe lép.
December első hetén a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár-nyilvántartásra és a transzferár-adatszolgáltatásra vonatkozó új rendelet tervezetét. A javaslat átfogóan módosítaná a jelenlegi dokumentációs szabályokat, több ponton új elvárásokat határoz meg, ugyanakkor bizonyos területeken könnyítéseket is tartalmaz. A rendelet célja az adminisztratív terhek mérséklése, valamint az adóellenőrzések teljesítményének javítása a hibák egyszerűbb kiszűrése.
A szakmában már sokat emlegetett VIDA-csomag (VAT in the Digital Age) teljes egészében át kívánja alakítani többek között a számlázást és az adatszolgáltatást. A csomag célja, hogy rendelkezései alapján modernizálja és teljes egészében új alapokra helyezze a közös hozzáadottérték-adó rendszert.
A transzferár kötelezettségek év végi ellenőrzése nemcsak egy kötelező adminisztráció, hanem fontos része a cég pénzügyi és adózási biztonságának is annak érdekében, hogy elkerülje az akár több milliós bírságokat.
Az utóbbi években a napelemes rendszerek iránti érdeklődés ugrásszerűen megnőtt hazánkban is, így egyre többen találkoznak a napelem telepítéséhez kapcsolódó áfa szabályokkal is. Bár első pillantásra egyszerűnek tűnhet, de az adójogi háttér valójában összetett: bizonyos esetekben fordított adózás, máskor viszont az egyenes adózás szabályait kell követni. Nézzük át lépésről lépésre, mi dönti el, melyik szabályt kell alkalmazni!
Milyen tevékenységeket sorolunk a K+F tevékenységek közé a gyakorlatban? A kutatás-fejlesztési tevékenység körébe alapvetően azok a munkafolyamatok tartoznak, amelyek során valamilyen újszerű tudományos vagy műszaki megoldás születik, illetve ahol számottevő szakmai bizonytalanság leküzdésére kerül sor. Ide sorolható minden olyan projekt, amely új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kidolgozását célozza, vagy a meglévők jelentős továbbfejlesztésére irányul. A […]
A Revolut az elmúlt években a magyar felhasználók körében is rendkívüli népszerűségre tett szert: több mint egymillió ügyfél használja mindennapi bankolásra, devizaváltásra vagy befektetésre. A szolgáltatás előnyei közé tartozik a kedvező költségszint, az egyszerű applikáció és a sokoldalú pénzügyi funkciók. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy adózási szempontból a Revolut sem jelent kivételt, a magyar szabályok ugyanolyan szigorúan vonatkoznak rá, mint bármely hazai bankra.
Az előző részekben már bemutatásra került, hogyan adózik az online tartalomgyártásból származó bevétel. Most egy sokakat érintő területre térünk rá: az áfa világára. Mikor kell áfát fizetni? Mit jelent az alanyi mentesség? Hogyan kerülhetők el a leggyakoribb hibák? Ez cikksorozatunk harmadik része, amivel az influenszerek adózási kérdéseinek utolsó nagy puzzle-darabját is a helyére tesszük.
A cikksorozat első részében áttekintettük, hogy mi minősül adóköteles bevételnek az influenszerek tevékenysége során. A második részben már konkrét számításokkal és példákkal szemléltetjük, milyen adóterhek merülhetnek fel a YouTube-, TikTok- és más online felületeken szerzett jövedelmek után. Ebben a részben minden lényeges információt összegyűjtöttünk az adózási kötelezettségekkel kapcsolatban.