Szakértőink a 2023-as év folyamán többször is konzultáltak az adóhatósággal a leggyakrabban előforduló hibákról, illetve az egyes tranzakciók tekintetében a helyes kitöltési módokról, amelynek eredményeként jelentős tapasztalatokkal gazdagodtunk. Ezeket mutatjuk most be.
Japán hosszi időn keresztül a világ második legfejlettebb és legnagyobb gazdasága volt az Egyesült Államok után, és ezt a címet sokkal később veszítette el Kínával szemben, mint azt a félelemmel teljes csodálatot, amivel a világ szemlélte a japán gazdasági csoda diadalútját a hetvenes és nyolcvanas években.
Az Országgyűlés december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozást és egységes vállalati felelősségvállalást támogató ESG törvényt, mely 2024. január 1-jén lép hatályba. Az új törvény célja a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati társadalmi felelősségvállalás előmozdítása, figyelembe véve a környezettudatosságot, valamint a társadalmi és szociális szempontokat.
Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.
A szerződés felmondásának a már letelepedett és jól működő amerikai beruházásokra nem lesz lényeges hatása, azonban az új befektetések számára elriasztó hatása lehet. Az amerikai tulajdonú vállalkozások számára talán a legfontosabb kedvező hír, hogy a magyar kormány nem alkalmaz forrásadót.
Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban és az alacsony adózású országokban. Magyarország úgy vezeti be az ez ellen fellépő nemzetközi szabályozást, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.
Az országot kis kihagyással hatvan éve két család több generációja irányítja. A Fülöp-szigetek a világ második legnagyobb aranykészletével rendelkezik, és alacsony adózású országnak számít.
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
2023. szeptember 12-én az Európai Bizottság két, adózási szempontból jelentős irányelvet tett közzé: a BEFIT-irányelvet és a Transzferár („TP”)-irányelvet. Ha a javaslatot elfogadják eredeti formájukban, az új szabályok 2026. január 1-jétől lépnek hatályba. Cikkünkben részletezzük, mire is számíthatunk.
A XIX. század végétől a nagy gazdasági válságig (1930) tartott Argentína igazi aranykora: ekkor az egy főre jutó GDP még az Egyesült Államokat is megelőzte és Argentína a világ 7. leggazdagabb országa volt. A nagy gazdasági válság súlyosan érintette az országot, amely kis túlzással ebből a sokkból a mai napig nem tudott feltápászkodni. Argentína adórendszere bonyolult és nem befektetőbarát.