Cikksorozatunk utolsó részében azt vizsgáljuk, érinti-e a korábban már érvényesített KKV beruházási adóalap-kedvezményt, ha az érintett tárgyi eszköz leselejtezésre kerül. Áttekintjük továbbá, hogy mit jelent azon törvényi kitétel, hogy az adózó csak abban az esetben alkalmazhatja a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat, ha az adóév egészében valamennyi tagja, részvényese üzletrész-tulajdonosa az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt.
Cikksorozatunk harmadik részében az ingatlanberuházásokkal, továbbá a bérbe adott, illetve bérelt tárgyi eszközt érintő beruházásokkal, felújításokkal foglalkozunk.
Írásunk első részében az adóévi beruházási érték kérdéskörét érintettük. Szintén sok kérdés merül fel a beruházásokra adott előlegekre vonatkozóan a Tao. tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített, KKV-k beruházási adóalap-kedvezményének igénybevétele kapcsán.
A beruházásokra vonatkozóan gyakran alkalmazott kedvezmény a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés zs) pontjában nevesített adózás előtti eredményt csökkentő tétel, amely bár nem újkeletű jogintézmény, mégis időről időre felmerülnek olyan tipikus kérdések az alkalmazásával kapcsolatban, amelyeket érdemes csokorba szedni. Négyrészes cikksorozatunkban erre vállalkozunk.