A bizalmi vagyonkezelés rugalmas voltának egyik vetületét az adja, hogy szinte bármilyen vagyonelem a tárgyát képezheti, így jogok, társasági részesedések, és nem utolsó sorban ingatlanok. Ez utóbbiak, tehát az ingatlanok vagyonkezelésbe adása azonban olyan összetett adójogi kérdéseket vethet fel, amelyeket mindenképpen javasolt körbejárni és mérlegelni egy-egy vagyonrendelést megelőzően. Dr. Kisfaludy-Molnár Péter, a HÍD Consulting ügyvédje az ingatlant mint lehetséges kezelt vagyonelemet a középpontba állítva tekinti át a vagyonrendelésnek, a vagyonkezelés időszakának és a vagyonkiadásnak a lehetséges adóhatásait.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) március 11-én közzétette a 2025/2. számú adózási kérdést, amely az osztalékkövetelés bizalmi vagyonkezelésbe rendelése utáni személyi jövedelemadó (SZJA) kötelezettséget tárgyalja. Az adózási kérdést a NAV és a Nemzetgazdasági Minisztérium közösen jegyzi, és egy jogértelmezési kérdést kíván rendezni a bizalmi vagyonkezelés keretében kezelt osztalékkövetelések tekintetében. A BDO Magyarország összegzi a legfontosabb tudnivalókat a magyar vállalkozások számára.
Többször megfordult már a világ a bizalmi vagyonkezelés adózása körül. A jelenlegi állóvizet a Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV közelmúltban közzétett állásfoglalása (2025/2. adózási kérdés) kavarta fel, mely a törvény betűjét, azaz a jogszabályszöveg egyértelmű nyelvtani értelmezését igyekszik felülírni az ún. osztalék követelések bizalmi vagyonkezelésbe adása megítélésében. A részleteket és az értelmezést dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting szakértője ismerteti.