fbpx

Fenntarthatóság és fiskális politika – Az EPR kapcsolata a magyar adórendszerrel

A szerzők bemutatják a klímavédelmet célzó úgynevezett EPR-rendelet részleteit, mely – igazodva az uniós jogszabályhoz – bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, miközben adózási vonzata sem elhanyagolható.

K+F kedvezmény – így lehet nulla az adó

Már több mint fél éve van velünk az új K+F adókedvezmény és lassan az innovációban érdekelt vállalkozóknak el kell dönteniük, hogy az új vagy a régi adókedvezmény-csomag szerint fizetnek majd adót az év végén. Viszont a szabályozás komplexitása és a különböző kedvezmények összefüggései miatt sokszor nem egyszerű a választás – ezért segít eligazodni a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

A közvetett adózás rendszere Nigériában (4. rész)

Nigéria Afrika legnépesebb országa, több mint 250 etnikai népcsoporttal; hivatalos nyelve az angol. A legtöbben a mezőgazdaságból élnek, a gazdaság motorja a kőolajkitermelés. A kormány az elmúlt időszakban a közvetett adóztatásra fókuszált, így az áfa kulcsa 5%-ról 7,5%-ra nőtt. Következnek az érdekes részletek.

Itt a budapesti airbnb-k vége? – Elkerülnék a belviszályt a turizmusban

Ismét áll a bál a hazai turizmus szereplői között – legalábbis az Indexhez eljutott információk alapján. A szabályozni kívánt kisebb szálláshelyek továbbra sem értik, a nagyoknak mi bajuk velük, hiszen közös érdek a hazai turizmus minél eredményesebb működése. Több szereplőt megkérdezve járt utána az Index, mi történik a magyar GDP-hez egyik legnagyobb mértékben hozzájáruló szektorban.

Egy percig se vegyük be, hogy a tranzakciós illeték emelése nem érinti az ügyfeleket

A hétfői kormányinfón Gulyás Gergely miniszter bejelentette, hogy a kormány megemeli a pénzügyi tranzakciós illetéket. Az állami elvonás mértéke 2024. augusztus 1-től a nem készpénzes tranzakcióknál 0,45 százalékra, de maximum 20 ezer forintra emelkedik (eddig 0,3 százalék és maximum 10 ezer forint volt), míg a készpénzt érintő tranzakciók esetében a korábbi 0,6-ról 0,9 százalékra nő.

A beruházások hatása a kisvállalati adóalapra

Adórendszerünk többféle kedvező szabály, adóelőny révén kívánja ösztönözni a vállalkozásokat különféle beruházások elvégzésére. A társasági adóban következő a képlet; az adózó a számviteli előírások szerint elszámolt értékcsökkenéssel növeli, míg a társasági adó szabályai szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkenti az adózás előtti eredményét, illetve adott esetben a beruházásra tekintettel adóalap-, illetve adókedvezményt érvényesít (pl. fejlesztési tartalékképzés, kis-, és középvállalkozások beruházási adóalap-kedvezménye, fejlesztési adókedvezmény stb.)