A Digitális Állampolgárság Program (DÁP) új, hozzájárulás alapú adatszolgáltatásával egyszerűbbé válhat az elektronikus ügyintézés: ha egy szolgáltató csatlakozik a rendszerhez, a felhasználó jóváhagyásával közvetlenül, hiteles állami nyilvántartásból kérheti le a szükséges adatokat, így kevesebb adatot kell újra megadni, igazolásokat beszerezni vagy dokumentumokat feltölteni – közölte a fejlesztő cég, az IdomSoft Zrt. kedden.
A rejtett kifizető – amikor egy külföldi cég Magyarországon esik bele az adólevonási kötelezettségbe
A magyar adójog egyik kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon veszélyes csapdája a kifizető fogalma. Sok külföldi vállalat úgy gondolja, hogy amíg nincs magyarországi telephelye vagy fióktelepe, addig a magyar adóhatóság hatóköre kívül esik rajta. A valóság ennél árnyaltabb. Ráadásul egy külföldi kifizető által alkalmazott magyar magánszemély is kerülhet ezáltal kellemetlen helyzetbe. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője segít megérteni a problémát.
Bérmunka alatt azt a tevékenységet értjük, amelynek során a vállalkozó a megrendelő által átadott terméken bizonyos munkaműveletek elvégzésére vállalkozik, aminek következtében a termék jellege vagy összetétele megváltozhat, és a munka végeztével a készterméket visszaszolgáltatja a megrendelőnek.
Hétfőn délelőtt nyújtotta be a Pénzügyminiszter a parlamentnek az üzemanyag-áremelkedésre tekintettel nyújtott támogatásokkal összefüggő intézkedésekről és kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvénymódosító javaslatot.
A bizalmi vagyonkezelés az utóbbi időben többször került a figyelem középpontjába köszönhetően a jogintézményt érintő változásoknak és annak, hogy ezt a formációt a közvélemény gyakran a „gazdagok játékszerének” tekinti, és azonosítja valamiféle kötelezettség alóli kibújással. Jelen cikk apropója, hogy a napokban elfogadott adóváltozások okán a bizalmi vagyonkezelés jövőjét illetően a prekoncepciók ellenére a jogalkotó a folyamatosság és a jogintézmény életben tartása mellet tette le a voksát, viszont előirányozta ezen konstrukciók NAV általi kötelező vizsgálatát. A továbbiakban a jogintézmény hátteréről, lényegéről és a NAV vizsgálati irányairól oszt meg gondolatokat dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting szakértője.
A leggazdagabbak arányosabb közteherviselése ma a világ egyik legélénkebb gazdaságpolitikai vitája. A Harmonikus Növekedésért Alapítvány legfrissebb tanulmánya szerint a valódi kérdés nem az, hogy kell-e tőlük többet kérni, hanem az, hogy melyik eszközzel érhető ez el ténylegesen. Az elemzés arra jut, hogy a legnagyobb hozamot nem egy új adónem, hanem a meglévő adók pontosabb beszedése és a járadékok célzott adóztatása hozza. A szerzők üzenete egyetlen mondatba sűrítve az, hogy a spekulációt kellene megadóztatni.
A módosított 2026-os költségvetésben több mint 65 milliárd forinttal csökkentette a kormány a kiskereskedelmi adóból várt bevételt. A Niveus szerint azonban nemcsak az idei bevétel alakulása érdekes: a közelmúltbeli adóváltozások, az uniós eljárás és Magyarország korábbi vállalása miatt hosszabb távon maga a kiskereskedelmi különadó jövője is kérdésessé válhat. Emellett jelentősen visszavágták a társasági adóból várt bevételt, miközben a pénzügyi szektortól közel 200 milliárd forinttal többet várnak.
Könnyített adózási szabályok segítik a paksi atomerőmű hűtővízellátását biztosító beruházáshoz érkező felajánlásokat, bizonyos feltételekkel ezek a fuvarok eKÁER-bejelentés nélkül szállíthatók, a hozzájárulások után pedig nem kell áfát fizetni – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiadta az első hardveralapú e-pénztárgép forgalmazási engedélyét, az új megoldás a pénztárgéphasználatra kötelezett vállalkozásokat segíti már most, két évvel az online pénztárgépek végleges kivezetése előtt – közölte hivatal csütörtökön.
65 millió forint adóhiányt állapítottak meg egy gépjármű-kereskedőnél.