Több lényeges szabály is módosult, ezért a Deloitte szakértői szerint annak, aki még nem tette meg, érdemes a május 20-ig hátralévő időben alaposan tanulmányozni a személyi jövedelemadó (szja) bevallás tervezetét. Bővült az adókedvezmények köre, változott azok érvényesítési sorrendje, szűkült egyes kedvezményekre jogosultak köre, miközben új előírások jelentek meg többek között a fizetővendéglátás és a kriptoeszközök adózása terén is.
A 2026. évi országos hulladékgazdálkodási ellenőrzési terv alapján idén átfogó hatósági vizsgálatokra számíthatnak azok a vállalkozások, amelyekre a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) rendszer kötelezettségei vonatkoznak. A Deloitte Magyarország szakértői szerint az ellenőrzések középpontjában a nyilvántartásba vételi, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási és díjfizetési kötelezettségek teljesítése áll majd.
Megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 2026-os ellenőrzési terve. A dokumentum alapján az elmúlt évek hagyományait folytatva az adatvagyonát felhasználva idén is célzottan választja ki ellenőrzésre az adózókat a hatóság. A Deloitte szakértői szerint a NAV-ot továbbra is a fokozatosság elve vezérli: először adatot egyeztet, illetve támogat, azonban a visszaesőknél azonnal közbeavatkozik.
A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új transzferár rendelet normaszövegét, amely várhatóan idén hatályba is fog lépni. Az új rendelet számos érdemi változást hozhat a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek szabályozásában, jelentősen befolyásolja majd az adminisztrációs és dokumentációs követelményeket, ezért az érintett vállalkozásoknak érdemes időben szakértő segítségét kérni a felkészüléshez.
Megjelent a NAV 2024-es tevékenységét összegző évkönyv, amelyből kiderül: az adóhatóság kevesebb, de célzottabb ellenőrzéssel dolgozik, miközben hatékonysága látványosan nőtt. A Deloitte szakértői szerint a transzferár-ellenőrzések, az online kereskedelem és az újonnan alakult vállalkozások számíthatnak fokozott figyelemre 2025-ben és 2026-ban.
Az Európai Bizottság a közelmúltban javaslatot tett az Európai Unió bevételi rendszerének átalakítására. A 2028-34 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretrendszer részeként egy új adónem, az úgynevezett Vállalati forrás Európáért (CORE) hozzájárulás tervezetét is ismertették. A multinacionális cégcsoportokat célzó CORE javaslat célja a közös piac előnyeiből jobban profitáló vállalatok nagyobb teherviselésének biztosítása.
Az elmúlt időszakban a globális minimumadó kapcsán izgalmas fejlemények játszódtak le. A legfrissebb politikai megegyezések alapján az amerikai vállalatcsoportok kikerülhetnek a globális minimumadó hatálya alól, illetve mentességet kaphatnak a szabályok alkalmazása alól. Ez a hír kétségtelenül előnyös az amerikai multinacionális cégek számára, ugyanakkor számos kérdést vet fel a még frissnek számító rendszer további működése kapcsán – írja közleményében a Deloitte.
A tavalyi évtől Magyarország is alkalmazza a globális minimumadó szabályait, amelyek esetenként akár jelentős mértékben is eltérhetnek a hazai adórendszer megszokott logikájától. A globális minimumadó rendszere a transzferár-szabályokkal kapcsolatban is olyan új szempontokat vet fel, amelyek kezelése összetett feladat lehet az érintett cégek számára.
Folyamatosan növekszik az eÁfa rendszer felhasználóinak száma és egyre több funkcióval is bővül a rendszer annak érdekében, hogy az adózók minél szélesebb köre számára biztosítson hatékony alternatívát az ÁNYK kiváltására.
Magyarország is elnyerte az átmeneti QDMTT Safe Harbour státuszt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által közzétett listán szereplő országok belföldi kiegészítő adói az előzetes elemzés alapján megfelelnek a globális minimumadó szabályainak, ezért a Magyarországon is működő multinacionális vállalatcsoportok a Magyarországon működő csoporttagjaik vonatkozásában mentesülnek a globális minimumadó megfizetésének kötelezettsége alól külföldön.
- 1
- 2