Ingatlanbérbeadási tevékenység esetén az elismert költségek közé tartoznak egyes, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó kiadások.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben elszámolható ráfordítások első nagy csoportját a költségként elismert kiadások jelentik.
A tételes költségelszámolás szabályrendszere értelemszerűen lényegesen összetettebb, mint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásáé.
Ha a bevétel összegét már meghatároztuk, a jövedelem megállapításának következő lépése a költségelszámolás.
A bérlő által fizetendő kaució nem feltétlenül minősül bevételnek. Ha a bérbeadó más településen lakást bérel, annak bérleti díját bizonyos feltételek teljesülése esetén levonhatja a bevételéből.
A közüzemi díjakon felül egyes további, a bérlő által fizetendő összegek – például közös költség, építményadó – kapcsán sem mindig egyértelmű a bérbeadó számára, hogy azok a bérbeadásból származó bevételének minősülnek-e.
A NAV szemüvegén át vizsgálva jól teljesítettek a kiemelt adónemek bevételei tavaly. Az egy évvel korábbi szinthez képest az szja-befizetések lódultak meg leginkább, több mint 40 százalékkal, de két számjegyű bővülést produkáltak a társadalombiztosítási járulékok és a jövedéki adó is, míg az áfa némi megtorpanással szinte csak stagnált a bázisidőszakhoz képest. Nem unatkoztak a hatóság emberei, hiszen több mint 149 ezer adószakmai ellenőrzést folytattak le, vagyis átlagosan naponta bő 400-at.
A lakásbérbeadáshoz kapcsolódóan a bérlőre átterhelt költségek közül a gyakorlatban sokszor okoz nehézséget annak eldöntése, hogy a bérlő által megtérített összegek a bérbeadó bevételének számítanak-e.
Személyi jövedelemadó szempontjából alapvető jelentőséggel bír, hogy mi számít az ingatlanbérbeadási tevékenység bevételének.
A bérbeadási tevékenység bejelentése során felmerül a kérdés, hogy az ingatlant telephelyként be kell-e jelenteni, valamint szükség van-e áfával kapcsolatos nyilatkozat megtételére a nyomtatványon.
- 1
- 2