Az adóelőleg levonására eltérő szabályok vonatkoznak attól függően, hogy a bérlő kifizető-e.
A bevétel és a költségek ismeretében állapítható meg az adóköteles jövedelem és a fizetendő személyi jövedelemadó. Míg a magánszemélynek a bérbeadásból származó jövedelmét és annak adóját évente egyszer, az éves szja-bevallásában kell bevallania, szja-fizetési kötelezettség év közben is keletkezik, az adóelőlegre vonatkozó szabályok szerint.
Értékcsökkenési leírás alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a kétszeres költségelszámolás tilalmára, továbbá tárgyieszköz-nyilvántartást is szükséges vezetni.
A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
Ingatlanbérbeadási tevékenység esetén az elismert költségek közé tartoznak egyes, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó kiadások.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben elszámolható ráfordítások első nagy csoportját a költségként elismert kiadások jelentik.
A tételes költségelszámolás szabályrendszere értelemszerűen lényegesen összetettebb, mint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásáé.
Ha a bevétel összegét már meghatároztuk, a jövedelem megállapításának következő lépése a költségelszámolás.
A bérlő által fizetendő kaució nem feltétlenül minősül bevételnek. Ha a bérbeadó más településen lakást bérel, annak bérleti díját bizonyos feltételek teljesülése esetén levonhatja a bevételéből.