A törvény meghatározza, hogy az egyes tárgyi eszközökre milyen leírási kulcs alkalmazható. Bizonyos esetekben az értékcsökkenési leírás összegét idő- és/vagy területarányosítással kell meghatározni. A törvényben meghatározott esetben pedig a tárgyi eszközök beruházási költsége után átalány-értékcsökkenés érvényesíthető.
Önálló tevékenység folytatásához kapcsolódóan jellemzően nem lehet értékcsökkenési leírást érvényesíteni. Az ingatlanbérbeadásból származó bevétellel szemben azonban bizonyos feltételekkel lehetőség van értékcsökkenési leírás elszámolására.
Ingatlanbérbeadási tevékenység esetén az elismert költségek közé tartoznak egyes, a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre vonatkozó kiadások.
Tételes költségelszámolás esetén a bevétellel szemben elszámolható ráfordítások első nagy csoportját a költségként elismert kiadások jelentik.
A tételes költségelszámolás szabályrendszere értelemszerűen lényegesen összetettebb, mint a 10 százalékos költséghányad alkalmazásáé.
Ha a bevétel összegét már meghatároztuk, a jövedelem megállapításának következő lépése a költségelszámolás.
A bérlő által fizetendő kaució nem feltétlenül minősül bevételnek. Ha a bérbeadó más településen lakást bérel, annak bérleti díját bizonyos feltételek teljesülése esetén levonhatja a bevételéből.
A közüzemi díjakon felül egyes további, a bérlő által fizetendő összegek – például közös költség, építményadó – kapcsán sem mindig egyértelmű a bérbeadó számára, hogy azok a bérbeadásból származó bevételének minősülnek-e.
A NAV szemüvegén át vizsgálva jól teljesítettek a kiemelt adónemek bevételei tavaly. Az egy évvel korábbi szinthez képest az szja-befizetések lódultak meg leginkább, több mint 40 százalékkal, de két számjegyű bővülést produkáltak a társadalombiztosítási járulékok és a jövedéki adó is, míg az áfa némi megtorpanással szinte csak stagnált a bázisidőszakhoz képest. Nem unatkoztak a hatóság emberei, hiszen több mint 149 ezer adószakmai ellenőrzést folytattak le, vagyis átlagosan naponta bő 400-at.
A lakásbérbeadáshoz kapcsolódóan a bérlőre átterhelt költségek közül a gyakorlatban sokszor okoz nehézséget annak eldöntése, hogy a bérlő által megtérített összegek a bérbeadó bevételének számítanak-e.