A C‑299/11. sz. Gemeente Vlaardingen ügyben az EUB úgy ítélte meg, hogy ha egy adóalany a saját tulajdonában álló, korábban is adómentesen bérbeadott sportpályákat átalakíttatja, majd ugyanazon bérlőknek továbbra is adómentesen adja bérbe, a telek értéke után héafizetési kötelezettsége keletkezhet.
A cikksorozat ezen része az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontjának uniós szintű hátterét adó irányelvi előírásokhoz kapcsolódó EUB ítélkezési gyakorlattal foglalkozik.
A transzferár-kiigazítások áfakezelése rendkívül aktuális és égető kérdés, amelyet egyrészt a magyar számviteli törvény közelmúltbeli módosítása, másrészt az Európai Bíróság (EUB) előtt ebben a tárgyban megfordult ügyek (C–726/23. számú, Arcomet Towercranes-, illetve C-603/24. számú, Stellantis-ügy) exponáltak. Dr. Horváth Zoltán, Senior Tax Manager, a WTS Klient munkatársa cikkében ezeket az ügyeket elemzi, miközben érinti a transzferár és a vám összefüggéseit is.
A háromszögügyletek alkalmazhatósága az Európai Bíróság gyakorlatában és legújabb döntése fényében
A háromszögügyletek alkalmazása fontos eszköze a határokon átnyúló kereskedelemnek, hiszen lehetővé teszi az áfamentes közösségi termékértékesítést, javítja a vállalkozások cash-flow pozícióját, és jelentős versenyelőnyt kínál azok számára, akik el akarják kerülni a több tagállamban történő regisztrációt. A helyesen alkalmazott egyszerűsítés gyorsabb, rugalmasabb és költséghatékonyabb ellátási láncokat tesz lehetővé. Ugyanakkor komoly kockázatokat is rejt: a formai és tartalmi feltételek hibás megítélése kettős adóztatáshoz, az adólevonási jog megtagadásához vagy váratlan beszerzési adókötelezettséghez vezethet, amit tovább nehezít a tagállami szabályozások és gyakorlatok jelentős eltérése. Bár a ViDA-reform várhatóan háttérbe szorítja majd a háromszögügyletek gyakorlati jelentőségét, a következő két évben a jelenlegi szabályok még maradnak. A vállalkozásoknak ezért továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a háromszögügyletek helyes minősítésére, a formai követelmények maradéktalan teljesítésére és a láncügyletekből fakadó áfakockázatok gondos kezelésére. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az alkalmazhatóság megítéléséhez támpontokat nyújtson az olvasó számára az Európai Bíróság irányadó jogeseteinek és legújabb döntésének bemutatásával.
Cikkünkben a C-639/24. számú (Flo Veneer) Európai Bírósági esetet mutatják be, amely jelentős hatással lehet a NAV gyakorlatára is a közösségi termékértékesítések áfamentessége tekintetében. A cikk szerzője Morvai Edina senior manager és Papp Nóra supervisor, a WTS Klient adótanácsadói.
A Kúria Kfv.I. 35.030/2025/6. sz. végzése szerint nem lehet eltekinteni attól, hogy az EUB az előzetes döntéshozatali eljárásban vizsgált uniós jogi norma értelmét a megkereső bíróság által elé tárt tényállásra vonatkoztatva adja meg, így az ott szereplő értelmezést nem lehet minden vizsgálat és összehasonlítás nélkül a perbeli tényállásra felhasználni.
A C‑207/23. sz. Y KG ügyben hozott EUB-ítélet szerint kulcsfontosságú az a mozzanat, hogy az ingyenesen átadást követően a terméket továbbra is az átadó használja-e.
A C-529/19. sz. Mitteldeutsche Hartstein‑Industrie EUB-ítélet konklúziója alapján, ha az ingyenes átadást követően a terméket továbbra is az adóalany használja a gazdasági tevékenységéhez, nem történik végleges kivonás a gazdasági tevékenység köréből, így az ingyenes átadás nem kezelhető termékértékesítésként.
A digitálispénztárca-szolgáltatások tekintetében az Áfabizottság úgy ítélte meg, hogy arra a héairányelv 135. cikk (1) bekezdésének e) pontja szerinti adómentesség alkalmazható, a 135. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti adómentesség nem.
A kriptoeszközökhöz tartozó biztonsági kódok tárolására az ún. digitális pénztárcák szolgálnak. Ezeket kezelheti külső szolgáltató, de akár maga a felhasználó is.