Egyre több és elhúzódó adóügyi jogvitára számítanak világszerte a döntéshozók, aminek hatékony kezelésében a vállalatok és a hatóságok is a mesterséges intelligenciától (MI) várják a megoldást – derül ki az EY friss nemzetközi kutatásából. A közel 2000 felsővezető bevonásával készült felmérés szerint a globális adóreformok és a gyorsan változó szabályozási környezet új megközelítést követel.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közzétette a 2026. évre vonatkozó ellenőrzési tervét, amely világosan jelzi, hogy a hatóság a következő hónapokban is adatvezérelt, célzott kockázatelemzésen alapuló kiválasztással végzi ellenőrzési tevékenységét. Az EY adószakértői arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a hatóság fő üzenete az önkéntes jogkövetés támogatása és adózói magatartás szerinti differenciált fellépés. Fókuszba kerül többek között a kiskereskedelmi adó, az e-kereskedelmi platformok, a futárszolgáltatók, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj fokozott ellenőrzése, a kapcsolt vállalkozások és a transzferárak, valamint a globális minimumadó.
Február végéig kell cselekedniük azoknak a vállalatoknak, amelyek már a jövő év elejétől vámmentesen vagy csökkentett vámteherrel szeretnének importálni az Európai Unióban nem elérhető, vagy csak korlátozott mennyiségben beszerezhető árucikkeket. Mindez azért fontos, mert az ezt lehetővé tevő úgynevezett vámfelfüggesztések és vámkontingensek alkalmazásával jelentős megtakarításokat, ezáltal pedig versenyelőnyt érhetnek el a hazai társaságok – hívja fel a figyelmet az EY.
Világszerte a mesterséges intelligenciától (MI) várják az üzleti világot sújtó nehézségek megoldását a pénzügyi és adózási vezetők – derül ki az EY legújabb, 30 országra kiterjedő nemzetközi felméréséből. A válaszadók szerint az MI a következő két évben közel harmadával növelheti az adózási és pénzügyi területek hatékonyságát, és ötödével több erőforrást szabadíthat fel stratégiai feladatokra.
A következő évben olyan átfogó adóváltozások lépnek hatályba, amelyek egyszerre érintik a lakosságot, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyvállalati szereplőket. A módosítások elsődleges célja, hogy ösztönözze a beruházásokat, több ponton érezhetően csökkentve az adóterheket, de az adminisztrációs kötelezettségeket is. Emellett azonban szigorításokat is tartalmaz az adózási fegyelem javítása érdekében, illetve az extraprofitadókkal kapcsolatban. Az EY összefoglalója bemutatja a legfontosabb változásokat, és azt is, milyen feladatokat hoznak ezek a gazdálkodók számára.
2025. október 31-én fontos változásokat hirdettek ki a közigazgatási perrendtartásban, amelyek jelentősen átalakítják az adóügyekben pereskedők lehetőségeit. Az új szabályok közül kiemelkedik a Kúria jogkörének bővítése. Ez és több más módosítás is számos érintettet óvhat meg hosszan elhúzódó perektől – hívják fel rá a figyelmet az EY adóeljárásokkal és adóperekkel foglalkozó csapatának szakértői.
Az európai kereslet visszaesése és a digitális átállás miatt aggódnak leginkább a hazai vállalatok – mutat rá az EY közel 200 pénzügyi és adóvezető körében készített felmérése. A tanácsadó cég éves adókonferenciáján bemutatott kutatásából kiderül, hogy a megkérdezett társaságok többsége fél éven belül adóellenőrzésre számít.
Idén ősszel a kormány rendhagyó módon két adócsomagot tervez bevezetni, amelyek jelentős változásokat hoznak a vállalkozások és magánszemélyek számára. Az első csomag már társadalmi egyeztetésen van, technikai módosításokat, szigorításokat és kedvező változásokat is tartalmaz, míg a második csomagban várhatóan jelentős adócsökkentések szerepelnek. „A második csomag költségvetési hatása várhatóan sokkal nagyobb lesz, különösen, ha a szociális hozzájárulási adó csökkentése is megvalósul” – emeli ki Módos András, az EY adótanácsadási üzletágának vezetője.
A Nemzetgazdasági Minisztérium benyújtotta az Országgyűlésnek a tavaszi adócsomag tervezetét, amely számos adónemben tartalmaz módosításokat. A legfontosabb változásokról az EY szakértői adnak tájékoztatást.
2025 májusától az engedélyeztetési, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási bírságokat szabályozó, valamint a felszíni víz védelmére vonatkozó rendeletmódosítások értelmében a vállalatokra jelentős bírságok szabhatók ki. Az új szabályozási keret szerint a környezetvédelmi előírások megsértésével drámai mértékben emelkednek a pénzbeli szankciók.