Társaságunk az idei évben beszerzett egy személygépjárművet, amelyet részben a 2023-ban képzett fejlesztési tartalék felhasználásával vásároltunk meg. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a beszerzés 2026. január 1-jén történt, a személygépkocsi vételára 22 millió forint, amelyből a fejlesztési tartalék 10 millió forintot tett ki. A személygépkocsi összegét társaságunk 5 év alatt kívánja leírni a számvitelben (maradványértékkel nem számolunk). A társasági adóban a 20 százalékos értékcsökkenési leírás alkalmazását választjuk. Jelen esetben a számviteli értékcsökkenés és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírás egybe esik. Ismerjük a szabályozást, tudjuk azt, hogy a fejlesztési tartalékra eső értékcsökkenési leírást elszámoltnak kell tekinteni, ugyanakkor nem egyértelmű számunkra, hogy a nem fejlesztési tartalékból finanszírozott összegre nézve hogyan kell elszámolni a tao-törvény szerinti értékcsökkenési leírást. A kérdésünk konkrétan arra irányul, hogy a fejlesztési tartalékkal csökkentett bekerülési értékre, vagy pedig a teljes bekerülési értékre kell vetíteni a 20 százalékos értékcsökkenési leírást?
Írásunkban azzal az esettel foglalkozunk, amikor egy teljes mértékben fejlesztési tartalék terhére beszerzett tárgyi eszköz a könyvekből kivezetésre kerül, és a jogelődnek az eszköz kivezetéséhez kapcsolódóan el kell számolnia az adóalapjában a számviteli, illetve a társasági adó szerinti értékcsökkenés különbségét.
Kérdésként merült fel, hogy fejlesztési tartalék kedvezményének alkalmazásához mikor kell megképezni a lekötött tartalékot. Naptári éves adózóként működik a cégünk, 2024. december 31-én még több olyan projektelszámolás függőben volt, amelyek hatással voltak az adózás előtti nyereség összegére (ezáltal a fejlesztési tartalék maximumára is). 2024. december 31-én nem képeztük meg a lekötött tartalékot, viszont a 2024-es mérleg még nem került összeállításra, a tulajdonos még nem fogadta el a 2024-es beszámolót. Van még lehetőség a fejlesztési tartalék megképzésére?
Adott egy csoportos társaságiadó-alany tagjaként működő kft., amely 2025. március 1-jei hatállyal társaságiforma-váltás keretében zrt.-vé alakul át. A társaságiforma-váltás során létrejött jogutód zrt. is a csoportos társaságiadó-alany tagja marad, ugyanis a csoporttagság feltételei továbbra is fennállnak. A jogelőd kft. a 2022-es adóévben fejlesztési tartalékot képzett és alkalmazta a kapcsolódó adóalap-csökkentő tételt. A társaság még nem használta fel a 2022-ben fejlesztési tartalékra lekötött teljes összeget. A társaságiforma-váltás miatt kérdésként merült fel, hogy a 2022-ben képzett fejlesztési tartalék szankciómentes felhasználására meddig van lehetőség. A lekötést követő 4 adóév hogyan értelmezendő jelen esetben?
Elmondható, hogy társasági adó tekintetében a NAV-ellenőrzések hagyományos vizsgálati területnek számít a kutatás-fejlesztési tevékenységgel kapcsolatos társasági adóalap csökkentés vizsgálata, az adóalap-módosító tételek helyes alkalmazása. Jogesetekkel és példákkal illusztrálva ismertetjük a szabályozást.
Az adózó – döntése szerint – a jövőbeni beruházásaira fejlesztési tartalékot képezhet. A fejlesztési tartalék a következő évek beruházásaira számvitelileg elkülönített forrás, amelyet lekötött tartalékként addig kell kimutatni az éves beszámolóban, ameddig az adózó a beruházást meg nem valósítja. A fejlesztési tartalék népszerű vállalatfinanszírozási eszköz, amelyhez a társasági adóban adózás előtti eredményt csökkentő tétel kapcsolódik. Az Adó szaklap írása a fejlesztési tartalékhoz kapcsolódó társaságiadó- és számviteli szabályokat ismerteti, illetve röviden kitér az egyéni vállalkozók fejlesztési tartalékképzési szabályaira is.
A Jogtár Navigátor ábrájából pontosan megtudhatja, miként lehet elszámolni a fejlesztési tartalékot az adóalapban.
Adózási kérdést tett közzé a NAV a fejlesztési tartalék feloldására vonatkozóan.
The post NAV-Figyelő 18. hét: Fejlesztési tartalék feloldása appeared first on Adó Online.