Megszokhattuk, hogy nálunk minden évben jelentős változások vannak az adójogszabályokban, de a jövő évi változások még a megszokott mértéket is meghaladják. A november végén elfogadott adótörvények tartalmaznak könnyítéseket is az adózás terén, de azért most is túlsúlyban vannak a bevételnövekedést célzó szigorítások.
Az infláció miatt aggódnak leginkább a magyarországi vállalatok, míg a legkockázatosabb adóterületnek a transzferárazást, a társasági adót és a globális minimumadót tartják – derül ki az EY Adókonferencia több mint 240 résztvevője körében készített felmérésből.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
Négynapos ülést tart a héten az Országgyűlés, amely hétfőn egyebek mellett a tavalyi zárszámadást, a jövő évi adótörvényeket és a globális minimumadóról szóló törvényjavaslatot tárgyalja.
Az OECD felmérése szerint évente nagyjából 700 milliárd dollár adóelőny tűnik el az adóparadicsomokban és az alacsony adózású országokban. Magyarország úgy vezeti be az ez ellen fellépő nemzetközi szabályozást, hogy ún. „lefedett adónak”, azaz a társasági adóba számítandó adónak minősül a helyi iparűzési adó, az energiaellátók jövedelemadója és az innovációs járulék.
Kiegészítő adót csak a 750 millió euró feletti bevételt elérő vállalatcsoportoknak kell fizetniük. Megismerkedhetünk a jövedelem-hozzászámítási kiegészítő adó és az aluladóztatási kiegészítő adó fogalmával és számításával.
A kormány közzétette a globális minimumadóról szóló törvénytervezetét, amely a multinacionális vállalatoknak és nagyméretű belföldi vállalatoknak is plusz társaságiadó-terhet jelent – hívta fel a figyelmet a portfolio.hu.
A multinacionális nagyvállalatok döntő többségére hatással lesz a globális minimumadó, mégis csak a töredékük van tisztába azzal, hogy valójában mivel jár, ha bevezetik jövőre – hívja fel a figyelmet az EY 1600 pénzügyi igazgatóval készült nemzetközi kutatása. Az egyre tornyosuló feladatok és a kollégák szakmai kiégésének veszélye arra készteti az adóvezetőket, hogy kiszervezzék pénzügyi és adózási tevékenységeiket.
Magyarország korábban „harcolt” azért, hogy minél több adó beszámítható legyen a globális minimumadóba. Ilyenek lehetnek a TAO-n kívül az iparűzési adó, az innovációs járulék, a Robin Hood adó és az extraprofitadók. Ha ezek beszámíthatósága elérhető, akkor kiegészítő adót csak abban az esetben kellene fizetni, ha ezek összességében nem érik el az elvárt 15 százalékos minimum adóztatási szintet. A részletek még nem ismertek, várhatóan az őszi adócsomagban kerülnek szabályozásra, addig marad a bizonytalanság – olvasható a Niveus közleményében.
Jelentős változást hozhat a globális minimumadó bevezetése a nemzetközi adózásban. A rendszer életbe léptetésével ugyanis elméletileg a leányvállalat szerinti ország kénytelen vagy megemelni a saját adókulcsát legalább a 15%-os minimumra vagy olyan új („top-up”) adót vagy adókat bevezetni, amit az effektív adókulcs számításánál figyelembe lehet venni, vagy amivel az alacsony effektív adókulcsot ki lehet korrigálni. A reform azonban nemcsak terheket, hanem lehetőségeket is rejthet, aminek köszönhetően akár meg is nőhet a nemzetközi cégcsoportok magyar leányvállalatainak jelentősége – hívja fel a figyelmet az EY.
The post Lehetőség is lehet a globális minimumadó a cégeknek Magyarországon appeared first on Adó Online.