Az Európai Unió héa-rendszere az adósemlegesség és a gazdasági tevékenységek torzításmentes kezelésének elvén nyugszik. A tagállamoknak ugyan lehetőségük van bizonyos eljárási szabályok meghatározására, ezek azonban nem veszélyeztethetik az uniós jog által biztosított anyagi jogokat. Ez különösen igaz az olyan esetekre, ahol a gazdasági ügylethez kapcsolódik egy adminisztratív szolgáltatás, és felmerül a kérdés: külön adóköteles szolgáltatásról beszélünk, vagy az csak járulékos, ezért osztja a főügylet adójogi sorsát? A C-427/23. sz. ügy e szempontból mérföldkőnek tekinthető.
Az Európai Unió adóhatóságai az áfaadatokra vonatkozó automatikus információcsere (VIES rendszer) keretében osztják meg egymással a vállalkozások által vallott összesítő nyilatkozatok adatait. Magyarországon ezt azt adatszolgáltatást az ’A60-as nyomtatványon kell teljesíteni. A VIES kontrolladatok és a magyar adóalanyok által a Közösségen belüli termékbeszerzésekről, illetve szolgáltatás igénybevételéről benyújtott összesítő nyilatkozatok összevetése után feltárt eltérések esetében, azok előzetes tisztázása után ellenőrzési eljárás indul(hat), így minden adózó érdeke, hogy megfelelően szolgáltasson adatot a közösségi ügyleteiről. Az Áfa kaluz legfrissebb számának írása a közösségi összesítő nyilatkozat kitöltésével kapcsolatos, gyakorlatban felmerülő kérdéskörökkel foglalkozunk.
Adólevonásra nem jogosító gazdasági tevékenységhez történő használatról akkor beszélhetünk, ha az adóalany a tárgyi eszköznek nem minősülő terméket gazdasági tevékenységéhez használja fel, az viszont nem tartozik ide, ha a használat egyáltalán nem az adóalany gazdasági tevékenységéhez történik. Áfakötelezettség kapcsolódhat bizonyos esetekben az adóalany megszűnéséhez is.
A cikksorozat mostani része az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazását tárgyalja mástól vásárolt ingatlan adómentes értékesítése, kompenzációs feláras rendszer alá való áttérés, valamint alanyi adómentesség választása esetén.
Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonát képező, 2 évnél régebben használatba vett ipari ingatlanon olyan átalakításokat, átépítéseket valósított meg, amelyek eredményeként az ingatlan funkciója lakóingatlanra változott. A változásról az illetékes települési önkormányzat a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján hatósági bizonyítványt állított ki, emellett a változást az ingatlan tulajdoni lapján is átvezették és az ingatlant lakóházként jelölték meg. Kérdésként merül fel, hogy az érintett ingatlan a hatósági bizonyítvány kiállításától számított 2 évig terjedően az áfatörvény alkalmazásában új lakóingatlannak minősül-e, illetve a fenti időszakon belül a társaság köteles-e az ingatlant 5 százalékos mértékű általános forgalmi adóval terhelten értékesíteni. Befolyásolja a fenti ügylet megítélését, hogy a társaság az ingatlanértékesítés tekintetében nem választott adókötelezettséget?
A pénzforgalmi szemléletű adóelszámolás bevezetésére a kisvállalkozások adókötelezettségeinek könnyítése és a likviditási helyzetük javítása érdekében került sor a 2010/45/EU tanácsi irányelv figyelembe vételével, mely a tagállamok részére biztosította a jogosultságot, hogy egy választható rendszer keretei közt, a meghatározott éves árbevételt meg nem haladó áfa-alanyok részére lehetővé tehetik, hogy az adókötelezettségüket az ügylet pénzügyi teljesítésének (ellenérték megfizetésének) időpontjáig elhalaszthassák.
A C‑299/11. sz. Gemeente Vlaardingen ügyben az EUB úgy ítélte meg, hogy ha egy adóalany a saját tulajdonában álló, korábban is adómentesen bérbeadott sportpályákat átalakíttatja, majd ugyanazon bérlőknek továbbra is adómentesen adja bérbe, a telek értéke után héafizetési kötelezettsége keletkezhet.
A cikksorozat ezen része az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontjának uniós szintű hátterét adó irányelvi előírásokhoz kapcsolódó EUB ítélkezési gyakorlattal foglalkozik.
Az Áfa kalauz friss számában konkrét példák ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon, illetve milyen feltételek mellett merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha ún. „mobilházakat”, valamint lakó- és irodakonténereket használnak, hasznosítanak. A cikkben elsődlegesen a mobilházak, valamint a lakó- és irodakonténerek ingatlanként történő azonosításával, valamint azok értékesítésével és telepítésével, továbbá az azok beszerzését és telepítését terhelő áfa levonásával foglalkozik a szaklap.
Az adózóknak és az adóhatóságnak számos kötelezettségük van, ilyen többek között az adóbevallás beadása. Az adóbevallásban szerepeltetni kell a bevételeket, költségeket, illetve a visszaigényelhető adót. Ismertetjük a szabályozást.