Áruminta és kis értékű termék ingyenes átengedése esetén az adott kategória fogalmi elemeinek való megfelelésen túl a kivételszabály alkalmazásának feltétele az is, hogy az ingyenes átadás a vállalkozás céljait szolgálja.
A cikksorozat mostani része néhány példát hoz a közcélú adományokhoz kapcsolódóan.
Egy beföldi általánosforgalmiadó-alany társaság használt ingatlan vásárlásával összefüggésben a teljes vételárat 2025. december 30-án egyenlítette ki. Erre tekintettel a társaság az adásvételi szerződés rendelkezései alapján 2025. december 30-án jogosulttá vált arra, hogy az ingatlan tulajdonjogát bejegyeztesse. Ugyanakkor az ingatlan tulajdonjogát ténylegesen csak 2026. január 19-én jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, az ingatlan tényleges birtokbaadása pedig 2026. január 13-án történt meg (az adásvételi szerződés alapján az eladó legkésőbb 2026. január 15-éig volt köteles az ingatlant a társaság birtokába adni). Kérdésként merül fel, hogy milyen módon kell megállapítani a fenti ügylet áfatörvény szerinti teljesítési időpontját, valamint jogosult-e az eladó a társaság részére a végszámlát 2025. december 30-i teljesítési időponttal kibocsátani?
Az Európai Unió Bizottsága minden évben jelentést tesz közzé a tagállamok adózásáról. Sorozatunkban a közelmúltban kiadott 2025-ös jelentés legfontosabb megállapításait ismertetjük. A következő részekben a legutóbbi adóreformokat ismertetjük.
A közcélú adományokat a jogalkotó a rászorulókat segítő vállalkozások támogatása céljából vette ki az áfa hatálya alá tartozó ingyenes ügyletek köréből.
Bizonyos esetekben az ügylet megfelel ugyan azon kritériumoknak, amelyek alapján ellenérték fejében történő termékértékesítésnek kellene tekinteni, de a törvényi előírások értelmében mégsem kell ellenértékes tranzakcióként kezelni.
Az ellenérték pontos és helyes meghatározása kulcsfontosságú a vállalkozások számára az adókötelezettség pontos megállapításához és az adókockázatok minimalizálásához. Az adóalap pontos meghatározása során az ellenérték azért is fontos, mert erre az összegre számítódik az általános forgalmi adó összege, így az adóalap képezi a – megfelelő adómértékkel számított- fizetendő adó alapját is.
Bár az adófizetési kötelezettség időpontjának meghatározása a forgalmi adózás egyik legalapvetőbb feladata, az sok esetben nem egyszerű, ugyanis annak ismeretéhez az adómegállapítás időpontját kell meghatározni, amely nem mindig esik egybe a teljesítés időpontjával, hanem egy egyedi és összetett szabályrendszeren alapul. Annak érdekében, hogy az adóalanyok számára egyértelművé tegyük, hogy az adómegállapítás időpontja mikorra esik, példák segítségével áttekintjük a vonatkozó áfaszabályokat, különös tekintettel azon előírásokra, amelyek az adófizetési kötelezettséget a teljesítéstől eltérő körülményekhez kötik. Az Áfa kalauz legfrissebb számának írása.
A cikksorozat mostani része az EUB-nak a megszűnéshez kapcsolódó adófizetési kötelezettségre vonatkozó ítélkezési gyakorlatára tér ki.
Nemzetközi ügyletekben, továbbá a hazai társaságok egymás közötti tranzakciói során számos esetben az ellenértéket forinttól eltérő külföldi fizetőeszközben állapítják meg az ügyletben részvevő felek és a kapcsolódó számlát is ennek megfelelően állítják ki. Ezen ügylettípusok gyakoribb előfordulása miatt érdemes áttekinteni a rájuk vonatkozó sajátos adóalap-meghatározási és számlakiállítási szabályokat. Sorozatunk második, befejező része.