A C‑299/11. sz. Gemeente Vlaardingen ügyben az EUB úgy ítélte meg, hogy ha egy adóalany a saját tulajdonában álló, korábban is adómentesen bérbeadott sportpályákat átalakíttatja, majd ugyanazon bérlőknek továbbra is adómentesen adja bérbe, a telek értéke után héafizetési kötelezettsége keletkezhet.
A cikksorozat ezen része az Áfa tv. 11. § (2) bekezdés a) pontjának uniós szintű hátterét adó irányelvi előírásokhoz kapcsolódó EUB ítélkezési gyakorlattal foglalkozik.
Az Áfa kalauz friss számában konkrét példák ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon, illetve milyen feltételek mellett merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha ún. „mobilházakat”, valamint lakó- és irodakonténereket használnak, hasznosítanak. A cikkben elsődlegesen a mobilházak, valamint a lakó- és irodakonténerek ingatlanként történő azonosításával, valamint azok értékesítésével és telepítésével, továbbá az azok beszerzését és telepítését terhelő áfa levonásával foglalkozik a szaklap.
Az adózóknak és az adóhatóságnak számos kötelezettségük van, ilyen többek között az adóbevallás beadása. Az adóbevallásban szerepeltetni kell a bevételeket, költségeket, illetve a visszaigényelhető adót. Ismertetjük a szabályozást.
A 11. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazása motorbenzin és egyéb üzemanyagok felhasználása esetén is felmerülhet.
Ismertetjük az áfa-visszaigénylés szabályozását és bemutatunk egy érdekes jogesetet.
A továbbértékesítésre vásárolt, de végül tesztautók javításához felhasznált alkatrészek, valamint a továbbértékesítési céllal beszerzett vagy építtetett, ám végül adómentes ingatlanbérbeadáshoz, illetve bemutató lakásként használt lakóingatlanok kapcsán is felmerül áfafizetési kötelezettség.
A Kúria ítélkezési gyakorlata értelmében a továbbértékesítési célú felhasználás kizárólag akkor állapítható meg, ha saját használat vagy egyéb módon való hasznosítás nélküli értékesítés történik.
A háromszögügyletek alkalmazhatósága az Európai Bíróság gyakorlatában és legújabb döntése fényében
A háromszögügyletek alkalmazása fontos eszköze a határokon átnyúló kereskedelemnek, hiszen lehetővé teszi az áfamentes közösségi termékértékesítést, javítja a vállalkozások cash-flow pozícióját, és jelentős versenyelőnyt kínál azok számára, akik el akarják kerülni a több tagállamban történő regisztrációt. A helyesen alkalmazott egyszerűsítés gyorsabb, rugalmasabb és költséghatékonyabb ellátási láncokat tesz lehetővé. Ugyanakkor komoly kockázatokat is rejt: a formai és tartalmi feltételek hibás megítélése kettős adóztatáshoz, az adólevonási jog megtagadásához vagy váratlan beszerzési adókötelezettséghez vezethet, amit tovább nehezít a tagállami szabályozások és gyakorlatok jelentős eltérése. Bár a ViDA-reform várhatóan háttérbe szorítja majd a háromszögügyletek gyakorlati jelentőségét, a következő két évben a jelenlegi szabályok még maradnak. A vállalkozásoknak ezért továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a háromszögügyletek helyes minősítésére, a formai követelmények maradéktalan teljesítésére és a láncügyletekből fakadó áfakockázatok gondos kezelésére. Az Áfa kalauz cikkének célja, hogy az alkalmazhatóság megítéléséhez támpontokat nyújtson az olvasó számára az Európai Bíróság irányadó jogeseteinek és legújabb döntésének bemutatásával.
Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Jelen cikkben elsősorban az általános forgalmi adó tekintetében vizsgálódunk, és bemutatunk egy érdekes jogesetet.