Az EUB számos alkalommal állást foglalt a tekintetben, hogy héaügyekben az adóhatóságot milyen körben terheli bizonyítási kötelezettség.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
A cikksorozat ezen részében az alaki követelmények szándékos elmulasztásáról, valamint a bizonyítási teherről lesz szó
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
Az exportláncolatok és a közösségen belüli láncolatok közti legfőbb különbség, hogy az ügyletsorozat eredményeképpen az exportláncolatban az áru elhagyja az unió területét, és harmadik ország területére kerül végleges rendeltetéssel kiléptetésre.
A cikksorozat ezen részében az EUB további, az adócsaláshoz kapcsolódó megállapításairól lesz szó.
Az e-kereskedelem uniós áfaszabályozása ismertetése után most tekintsük át az e-kereskedelem különös szabályozását. Ennek keretében vizsgálni fogjuk az uniós és nem uniós szabályozást, illetve a behozatali szabályozást.
Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Sorozatunk utolsó részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.
Cikksorozatunk aktuális részében további, az adóalanytól elvárható intézkedésekkel foglalkozó EUB-ítéletekről lesz szó.