A sima hárömszögügyletként induló luxusautó-beszerzés váratlan fordulatot vesz.
Az EUB számos alkalommal állást foglalt a tekintetben, hogy héaügyekben az adóhatóságot milyen körben terheli bizonyítási kötelezettség.
2014 márciusában egy osztrák adóalany (Luxury Trust Automobil) nagy értékű luxusautókat szerzett be brit partnerétől, amelyet a brit szereplő közvetlenül az osztrák partner vevőjéhez, egy cseh adóalanyhoz szállított le.
A cikksorozat ezen részében az alaki követelmények szándékos elmulasztásáról, valamint a bizonyítási teherről lesz szó
A legfontosabb változás, hogy 2025-től a tervek szerint virtuális események után mostantól abban az országban kell áfát fizetni, amelyikben a fogyasztó/ügyfél lakik vagy telephelye van, szemben az eddigi gyakorlattal, miszerint azon ország szabályai szerint adóztak, ahol a szolgáltatás nyújtója letelepedett.
Az exportláncolatok és a közösségen belüli láncolatok közti legfőbb különbség, hogy az ügyletsorozat eredményeképpen az exportláncolatban az áru elhagyja az unió területét, és harmadik ország területére kerül végleges rendeltetéssel kiléptetésre.
A cikksorozat ezen részében az EUB további, az adócsaláshoz kapcsolódó megállapításairól lesz szó.
Az e-kereskedelem uniós áfaszabályozása ismertetése után most tekintsük át az e-kereskedelem különös szabályozását. Ennek keretében vizsgálni fogjuk az uniós és nem uniós szabályozást, illetve a behozatali szabályozást.
Habár az EUB ítélkezési gyakorlata következetes a tekintetben, hogy az adóhatóság csak korlátozott körben követelhet meg ellenőrzéseket a számla befogadójától, az utóbbi évek döntéseiben már szigorodás is megfigyelhető az adóalanytól elvárható intézkedések témakörében.
Sorozatunk utolsó részében példákkal illusztráljuk az előző részekben megismert uniós szabályozást.